Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
PHP5 - Bevezetés a PHP5 programozásába - Könnyen is lehet! sorozat

PHP5 - Bevezetés a PHP5 programozásába

Könnyen is lehet! sorozat

Dave W. Mercer, Allan Kent, Steven D. Nowicki, David Mercer, Dan Squier, Wankyu Choi:
PHP5 - Bevezetés a PHP5 programozásába
Könnyen is lehet! sorozat

Megjelenés: 2006
Panem Kiadó
1032 oldal, bolti ár: 6900,- Ft

A könyv elfogyott
utánnyomás nem várható

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Dave W. Mercer, Allan Kent, Steven D. Nowicki, David Mercer, Dan Squier, Wankyu Choi:
PHP5 - Bevezetés a PHP5 programozásába

A kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlott Könnyen is lehet sorozat kötete a PHP programozási nyelv legújabb, PHP5-ös verzióját mutatja be.

A PHP5 a "hiperszöveg előfeldolgozó", vagyis a dinamikus, interaktív webhelyek építésére létrehozott programozási nyelv legújabb változata. A PHP5 temérdek új funkciót és lehetőséget kínál, a PHP aktív közreműködésével a legkülönfélébb alkalmazások hozhatók létre, az egyszerű segédprogramoktól kezdve a nagy teljesítményű webes programokig. Olyan webhelyek programozását oldhatjuk meg a PHP5 közreműködésével, melyek adatokat jelenítenek meg a legkülönbözőbb forrásokból, például adatbázisokból, állományokból, vagy éppen más weboldalakról; interaktív elemeket - például keresési lehetőséget, üzenőfalat vagy szavazógépet - tartalmaznak; lehetővé teszik a felhasználók számára különböző műveletek végrehajtását, így például e-mail küldését vagy egy rendelési/vásárlási tranzakció lebonyolítását.

Ez a könyv egyaránt szól azoknak, akik csak most kezdik az ismerkedést a programírással, a PHP5-tel és azoknak a harcedzett, sokat látott és tapasztalt programozóknak, akik arra kíváncsiak, hogy mit tudnak kezdeni a PHP legújabb verziójával.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Dave W. Mercer, Allan Kent, Steven D. Nowicki, David Mercer, Dan Squier, Wankyu Choi:
PHP5 - Bevezetés a PHP5 programozásába

ELÕSZÓ

1. fejezet
AZ ELSÕ LÉPÉSEK
1.1. A PHP gyökerei
1.2. A PHP telepítése, konfigurálása és futtatása
1.2.1. Rendszerkövetelmények
1.2.2. php.ini, a PHP konfigurációs állománya
1.2.3. Tesztgép beállítása
1.2.4. Hálózati kapcsolatok
1.2.5. Hol kezdjük?
1.2.6. A PHP5 futtatása
1.3. A PHP5 telepítése Linux/Apache platformon
1.3.1. A telepítési módszer kiválasztása
1.3.2. Az Apache beállítása a PHP használatára
1.4. A PHP telepítése Windows 2000/Internet Information Server (IIS) platformon
1.4.1. A PHP5 letöltése
1.4.2. A php.ini állomány és a PHP bõvítményei
1.5. Tesztelés és hibaelhárítás
1.6. A PHP konfigurálása
1.6.1. php.ini
1.6.2. PHP-bõvítmények
1.6.3. Gyorsítótárazás (caching)
1.7. Összefoglalás
1.8. Gyakorló feladat

2. fejezet
A PHP-PROGRAMOZÁS ALAPJAI – NÉHÁNY EGYSZERÛ PROGRAM
2.1. Az elsõ PHP-program
2.1.1. Néhány fontos részlet
2.1.2. A PHP-kód mûködése
2.1.3. Így futnak az internetes PHP-programok
2.2. Webes kommunikáció: internetprotokollok és a HTTP
2.2.1. TCP/IP
2.2.2. A HTTP protokoll
2.3. Változók használata a PHP-ben
2.3.1. Amit a változók létrehozásáról tudni érdemes
2.3.2. Konstansdefiníciók
2.4. Operátorok és kifejezések
2.4.1. PHP-operátorok
2.4.2. PHP-kifejezések
2.4.3. Operátortípusok
2.4.4. Tömbök
2.5. Összefoglalás
2.6. Kérdések és gyakorló feladatok

3. fejezet
PHP, HTML ÉS AZ ÁLLAPOTKEZELÉS
3.1. Bevezetés a HTML nyelvbe
3.1.1. A HTML dokumentumtípus-definíció (DTD)
3.1.2. HTML-elemek: form és input
3.2. PHP- és HTML-adatok elérése
3.2.1. Elõre definiált változók
3.2.2. HTTP-kérések és -válaszok változói
3.2.3. Szuperglobális tömbök
3.3. Linkek
3.4. Lekérdezõsztringek
3.5. HTML-ûrlapok
3.5.1. HTML-ûrlapok elemei
3.5.2. HTML-ûrlapmezõk (vezérlõk) és a PHP
3.6. Az állapotkezelés alapelve
3.6.1. Az állapot karbantartása
3.6.2. A PHP beépített munkafolyamatai
3.7. Összefoglalás
3.8. Gyakorló feladatok

4. fejezet
ELÁGAZÁSOK, CIKLUSOK ÉS TÖMBÖK
4.1. PHP-programlogika tervezése
4.1.1 Problémafelvetés
4.1.2. Pszeudokód írása
4.1.3. Kétértékû Boole-logika
4.2. Feltételes utasítások (elágazások)
4.2.1 Példa elágazásra
4.2.2. Az if utasítás
4.2.3. A switch utasítás
4.3. Ciklusok és tömbök
4.3.1 Ciklusok
4.3.2. Tömbök
4.4. Összefoglalás
4.5. Gyakorló feladat

5. fejezet
ÍRJUNK ERÕS ÉS ELLENÁLLÓ PROGRAMKÓDOT!
5.1. Tesztelés és hibakeresés
5.1.1 Programvégrehajtást meghiúsító értékek
5.1.2. Alapvetõ hibatípusok
5.2. PHP-szkriptek hibakeresése
5.2.1 PHP-hibaüzenetek értelmezése
5.2.2. Szintaktikai hibák
5.2.3 Logikai hibák
5.2.4. Futásidejû hibák
5.3. Hibakeresés és -kezelés a PHP5-ben
5.3.1 Belsõ információk védelme a megjelenítéstõl
5.3.2. Testre szabható hibakeresõ eszközök
5.4. Ûrlapok ellenõrzése
5.4.1 Az exit utasítás használata
5.4.2. Sztringellenõrzés és a reguláris kifejezések
5.4.3 Adatbejegyzések ellenõrzése
5.4.4. Reguláris kifejezések alkalmazása fájlútvonal-paraméterek ellenõrzésére
5.5. Hibák „kíméletes” kezelése
5.5.1 A PHP hibakezelési beállításai
5.5.2. A PHP5 újítása: try/catch blokkok
5.6. Összefoglalás
5.7. Gyakorló feladat

6. fejezet
HALADÓKNAK: ÍRJUNK MAGAS MINÕSÉGÛ PROGRAMKÓDOT!
6.1. A program fejlesztés megtervezése
6.1.1 Formális szoftverfejlesztési folyamatok
6.1.2. Az elkészült kód optimalizálása
6.2. Programozási szabványok használata
6.3. Felhasználói függvények készítése PHP-ben
6.3.1 A függvények szerkezete
6.3.2. Kapcsolófüggvények
6.3.3 Értékek átadása függvények számára
6.4. Változók hatásköre
6.4.1 Globális és lokális változók
6.4.2. Statikus függvényváltozók létrehozása
6.4.3 Függvények beágyazása
6.4.4. Rekurzív függvények
6.5. Az include és a require utasítás
6.6. A fájlok beillesztésének buktatói
6.7. Összefoglalás
6.8. Gyakorlófeladat

7. fejezet
FÁJLOK ÉS KÖNYVTÁRAK
7.1. Fájlok és könyvtárak kezelése
7.2. Fájlmûveletek
7.2.1. Állományok megnyitása és bezárása
7.2.2. Állományinformációk lekérdezése
7.2.3. Fájlok írása és olvasása
7.3. Fájlokban tárolt karakterek írása és olvasása
7.4. Teljes állományok beolvasása
7.5. Állományadatok véletlenszerû elérése
7.6. Fájlinformációk lekérdezése
7.7. Tulajdonosi és állomány-elérési jogosultságok
7.8. Saját állományok kezelése
7.8.1. Állományok nevének és elérési útvonalának leválasztása
7.8.2. Fájlok másolása, átnevezése és törlése
7.9. Könyvtárak kezelése
7.9.1. Próbáljuk ki! – Könyvtárbejegyzések listázása
7.9.2. Hogy mûködik?
7.9.3. Egyéb könyvtárkezelõ függvények
7.9.4. Könyvtárstruktúrák bejárása
7.9.5. Könyvtárböngészõ készítése
7.10. Készítsünk szövegszerkesztõt!
7.11. Állományok feltöltése
7.12. Összefoglalás
7.13. Gyakorló feladat

8. fejezet
XML
8.1. Mi fán terem az XML?
8.2. Az XML-dokumentumok felépítése
8.2.1. Az XML-dokumentumok fõ részei
8.2.2. Jól formázott XML-dokumentumok
8.2.3. XML-elemek és -attribútumok
8.2.4. Érvényes XML-dokumentumok: DTD definíciók és XML-sémák
8.2.5. Webes szolgáltatások
8.3. PHP és XML
8.4. A PHP4 XML-kezelõ függvényei
8.4.1. Próbáljuk ki! – XML-dokumentum készítése
8.4.2. Hogy mûködik?
8.4.3. XML-elemzõk
8.4.2. A dokumentumobjektum-modell (DOM)
8.5. A PHP5 XML-funkciói / XML-kezelõ függvényei
8.5.1. A simpleXML-bõvítmény
8.5.2. Értékek módosítása a simpleXML-bõvítménnyel
8.6. Összefoglalás
8.7. Kérdések és gyakorló feladatok

9. fejezet
BEVEZETÉS AZ ADATBÁZISOK ÉS AZ SQL HASZNÁLATÁBA
9.1. Adatok tárolása
9.1.1. Adatbázisok, és megint csak adatbázisok…!
9.1.2. Adatbázis-architektúrák
9.1.3. Melyik adatbázis-kezelõt válasszuk?
9.2. A MySQL telepítése és beállítása
9.2.1. Telepítés Windows platformon
9.2.2. Telepítés Linux platformon
9.2.3. A MySQL konfigurálása
9.3. Relációs adatbázisok
9.3.1. Normalizálás
9.3.2. Kommunikáció adatbázisokkal az SQL segítségével
9.4. A MySQL csodálatos világa – dióhéjban
9.4.1. A mysql kliensprogram indítása
9.4.2. A használni kívánt adatbázis kijelölése
9.4.3. Adatbázis-táblák használata
9.4.4. Adatok megtekintése az SQL segítségével
9.4.5. Adatok kezelése az adatbázisban
9.4.6. A GRANT és a REVOKE parancs használata
9.5. Csatlakozás a MySQL adatbázis-kezelõhöz a PHP programokban
9.6. A PHP-MySQL csatlakozás kérdései
9.6.1. Alapvetõ adatbázis-csatlakozási függvények
9.6.2. Szerverhibák kezelése
9.7. Adatbázisok és táblák készítése a MySQL használatával
9.7.1. Minta-adatbázis és -táblák készítése PHP-vel
9.7.2. Táblák módosítása
9.7.3. Adatok beillesztése adatbázis-táblákba
9.8. Összefoglalás

10. fejezet
ADATOK LEKÉRDEZÉSE PHP-VEL MYSQL ADATBÁZISOKBÓL
10.1. Adatok lekérdezése a PHP segítségével
10.2. Adatok lehívására szolgáló SQL-utasítások
10.2.1. Szerverfüggvények
10.2.2. Adatmezõk visszakeresése és lehívása
10.2.3. Összegzések készítése
10.2.4. Még összetettebb lekérdezése feladatok
10.3. Részekbõl egész: egy összetett példa
10.3.1. Az altalanos_ab.inc fájl tartalma
10.3.2. A felh_bongeszo.php állomány tartalma
10.3.3. A felhasználó-böngészõ használata
10.4. Összefoglalás

11. fejezet
ADATOK KEZELÉSE PHP-VEL MYSQL ADATBÁZISOKBAN
11.1. Rekordok beillesztése a PHP segítségével
11.1.1. Különleges karakterek
11.1.2. A htmlspecialchars() függvény
11.2. Rekordok módosítása és törlése adatbázis-táblákban
11.3. Dátum és idõ típusú mezõk kezelése
11.4. Információk lekérdezése adatbázis-táblákról
11.5. ENUM-opciók és a mezõk alapértelmezett értékei
11.6. Felhasználói regisztrációt megvalósító szkript készítése
11.6.1. A regisztracio.php program
11.6.2. A végrehajtandó mûvelet kiválasztása
11.7. Felhasználói oldalhozzáférések naplózását megvalósító szkript készítése
11.7.1. A felh_hitelesites.php program
11.7.2. A hozzaf_naplo_kezelo.php program
11.8. Felhasználókezelõ alkalmazás készítése
11.8.1. A felh_kezelo.php program
11.8.2. A végrehajtandó mûvelet kiválasztása
11.9. Összefoglalás
11.10. Gyakorló feladatok

12. fejezet
BEVEZETÉS AZ OBJEKTUMORIENTÁLT PROGRAMOZÁSBA
12.1. Az objektumorientált programozás (OOP) lényege
12.2. Az OOP alapelveirõl dióhéjban
12.2.1. Osztályok
12.2.2. Objektumok
12.2.3. Öröklés
12.2.4. Interfészek
12.2.5. Egységbezárás
12.3. OO-változások a PHP5-ben
12.4. Összefoglalás
12.5. Gyakorló feladatok

13. fejezet
AZ UML MODELLEZÕNYELV ÉS AZ OSZTÁLYOK HASZNÁLATA
13.1. Az egységesített modellezõnyelv (UML)
13.1.1. Érvek az UML használata mellett
13.1.2. UML-szoftverek
13.1.3. Osztálydiagramok
13.2. Címtárkezelõ alkalmazás készítése
13.2.1. A címtárkezelõ UML-diagramjai
13.2.2. Egyéb hasznos UML-diagramok
13.3. Az Entitas osztály létrehozása
13.4. Részekbõl egész: a mûködõ kód
13.4.1. A TulajdonsagObjektum osztály
13.4.2. A különbözõ típusú elérhetõségeket definiáló osztályok
13.4.3. Az AdatKezelo osztály
13.4.4. Az Entitas, Egyen és Szervezet osztályokról
13.4.5. A mûködõ rendszer használata
13.5. Összefoglalás

14. fejezet
PEAR
14.1. Mi takar a PEAR rövidítés?
14.1.1. A PEAR felépítése
14.1.2. A PFC (PHP Foundation Classes) osztálygyûjtemény
14.2. PEAR-csomagok telepítése
14.2.1. Ismerkedés a pear.php.net webhellyel
14.2.2. A PEAR osztályai és alkalmazásai
14.2.3. A PEAR csomagkezelõ telepítése és használata
14.3. PEAR-csomagok használata
14.3.1. Alkalmazásépítés mindössze egy PEAR-komponensbõl
14.3.2. Hogy mûködik?
14.3.3. Rendellenes mûködés?
14.3.4. Alkalmazásépítés két PEAR-komponens felhasználásával
14.3.5. Próbáljuk ki! – Egy kétszintû, két komponensbõl álló PEAR-alkalmazás
készítése
14.3.6. Hogy mûködik? – radio_xml_keszites.php
14.3.7. Hogy mûködik? – radio_keres.php
14.4. Összefoglalás

15. fejezet
PHP5 ÉS AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS
15.1. Az elektronikus levelezés hátterérõl
15.2. Internetes levelezõprotokollok
15.3. Az e-mail üzenetek szerkezete
15.4. Elektronikus levélküldés PHP-vel
15.4.1. A mail() függvény használata
15.4.2. Többcélú internetes levelezési bõvítmények (MIME)
15.4.3. A PEAR levelezést támogató programkönyvtárai
15.5. Példa: egy egyszerû levélkezelõ PHP-alkalmazás
15.6. Összefoglalás
15.7. Gyakorló feladat

16. fejezet
GRAFIKÁK KÉSZÍTÉSE
16.1. A számítógépes grafika alapjai
16.1.1. Színelmélet
16.1.2. Koordináta-rendszerek
16.1.3. Képtípusok
16.2. Raszterképek kezelése
16.2.1. Új kép készítése
16.2.2. Színek kiosztása
16.2.3. Alapvetõ rajzolófüggvények
16.3. Raszterképek feldolgozása
16.3.1. Meglévõ képek megnyitása
16.3.2. Vízjelek alkalmazása
16.3.3. Vázlatképek készítése
16.4. Szövegfeliratok használata képeken
16.4.1. Egyszerû szövegfeliratok elhelyezése képeken
16.4.2. True Type betûkészletek használata
16.5. Összefoglalás
16.6. Gyakorló feladatok

17. fejezet
ESETTANULMÁNY: PHP NAPLÓZÓÁGENS
17.1. Miért épp naplózóágens?
17.1.1. Smarty
17.1.2. PHPUnit
17.2. A naplózóágens megtervezése
17.2.1. A webhelynaplok.ab adatbázis
17.2.2. A naplózóágens leképzése UML-lel
17.3. A terv kódolása
17.3.1. Vegyes szkriptek
17.3.2. Adatkezelõ szkriptek
17.3.3. Ellenõrzõ- és hibakezelõ szkriptek
17.3.4. Megjelenítést végzõ szkriptek és sablonok
17.4. Az alkalmazás tesztelése
17.5. A naplózóágens használata
17.5.1. A felh_naplo.php
17.5.2. A naplózóágens megtekintése „munka közben”
17.6. Összefoglalás

A. függelék A gyakorlófeladatok megoldásai
B. függelék PHP függvényreferencia
C. függelék Az SQLite használata
D. függelék ODBC
E. függelék PHP CLI
F. függelék A PHP5 konfigurálása
G. függelék Rövidítések jegyzéke
TÁRGYMUTATÓ
Tartalomjegyzék

Vissza a lap tetejére