Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
Válts Linuxra! - Búcsú a kékhaláltól

Válts Linuxra!

Búcsú a kékhaláltól

Marcel Gagné:
Válts Linuxra!
Búcsú a kékhaláltól

CD - melléklet - CD melléklettel

Megjelenés: 2004
Kiskapu Kiadó
352 oldal, bolti ár: 3980,- Ft

Internetes ár (-5%): 3781,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Marcel Gagné:
Válts Linuxra!

Ez a könyv segít abban, hogy minden probléma nélkül, akár órák alatt átálljunk eddigi Windows operációs rendszerünkről Linuxra. Mire befejezzük az olvasást, a Linux gyakorlatilag valamennyi funkcióját képesek leszünk használni. Semmi idegeskedés, rendszerleállás vagy biztonsági rés, és még a pénztárcánk sem lett könnyebb semmivel.
Ez a könyv nem a guruknak szól, hanem azoknak, akik mindennapi munkájuk során dokumentumokat írnak, táblázatokkal dolgoznak, a Világhálón barangolnak, elektronikus leveleket küldenek, lazításképpen pedig CD-t hallgatnak vagy játszanak. Aki mindezt anélkül szeretné megtenni, hogy el kelljen sajátítania minden apró műszaki részletet, használja bátran ezt a könyvet.

  • Lecseréljük gépünkön az operációs rendszert Linuxra, amely kevesebb pénzért többet nyújt. Ez az első lépés.
  • Az új rendszert használva barangolunk a Világhálón, elektronikus leveleket küldünk és fogadunk, és közvetlen üzeneteket váltunk meglévő AOL, MSN vagy Yahoo! fiókunkat használva.
  • Csatlakoztassuk gépünkhöz digitális fényképezőgépünket, lapolvasónkat, és fedezzük fel a Gimpet, a Linux hatékony képszerkesztő programját.
  • CD-t írunk és zenét hallgatunk a Linux fantasztikus multimédia-eszközeivel.
  • Felfedezzük a linuxos játékokat, a Solitaire-től a repülőgép-szimulátorokig.

És ez még semmi! A Linux szabadon terjeszthető irodai programcsomagjával az OpenOffice.org-gal, probléma nélkül kezelhetjük az eddig a Microsoft Office segítségével készített dokumentumainkat. Ha mindez sikerült, nyugodtan búcsút mondhatunk a drága kereskedelmi szoftvereknek, a Windows vírusainak, és végül de nem utolsó sorban a legendás „kékhalálnak”.

A kiadvány egy CD-ről indítható Linux-rendszert (Knoppix terjesztést) is tartalmaz. Ennek segítségével anélkül bizonyosodhatunk meg a Linux hatékonyságáról és egyszerűségéről, hogy kezünket kellene emelnünk meglévő Windows rendszerünkre.

Bevezető

Isten hozott mindenkit a Linux világában!

A Linux végre elért a számítástechnika főáramába; olyannyira, hogy az első kérdés, amit ennek kapcsán manapság feltesznek nekem, már nem az, hogy „Mi is az a Linux?”, hanem inkább ez: „Mit kell tennem ahhoz, hogy a Linux fenn csücsüljön a gépemen?”. Azok számára, akik tisztán szeretnének látni: a Linux egy többfeladatos (multitasking), Unix-alapokon nyugvó operációs rendszer - bár technikailag a Linux maga a rendszermag, a főprogram, amely lehetővé teszi a Linux rendszer futtatását. Ezt a rendszermagot egyébként egy Linus Torvalds nevű fiatal finn diák írta. 1991. augusztus 25-én Torvalds a következő, azóta híressé (sőt talán legendássá) vált üzenetet írta a comp.os.minix Usenet-csoportjának:

From: torvalds@klaava.Helsinki.Fi (Linus Benedict Torvalds)

Newsgroups: comp.os.minix

Subject: What would you like to see most in minix?

Summary: small poll for my new operating system

Message ID:

<1991Aug25.205708.9541@klaava.Helsinki.FI>

Date: 25 Aug 91 20:57:08 GMT

Organization: University of Helsinki

Helló mindenkinek, aki a minixet használja - egy (ingyenes) operációs rendszert írok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) 386 (486) AT típusú gépekre. Április óta fejlesztem és most kezd összeállni. Szívesen fogadok bármilyen visszajelzést mindarról, amit az emberek szeretnek vagy nem szeretnek a minixben, amelyre az oprendszerem hasonlít (egyebek közt a fájlrendszer(gyakorlati okokból) azonos felépítése). Átültettem a basht (1.08) és a gcc-t (1.40), és úgy tűnik, működik. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami használható dolog lesz belőle, s szeretném tudni, melyek azok a szolgáltatások, amiket a legtöbben akarnátok. Bármilyen javaslatot szívesen veszek, de nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)

Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

U.i.: Igen - minden minix-kódtól mentes és többszálú fájlrendszere van. NEM hordozható (386-os feladatkapcsolást használ stb.), és talán soha nem fog az AT merevlemezeken kívül mást támogatni, mivel nekem nincs egyebem. :-(.

Sok minden történt azóta. Linusnak valamiképpen sikerült elérnie, hogy a világ számos tehetséges programozójának a fantáziáját megmozgatva és a világháló varázslatos világát kiaknázva azok összefogjanak, együttműködjenek, s kódokat írva és programozási trükköket alkalmazva világra hozzanak egy olyan operációs rendszert, ami forradalmasítja a számítástechnika világát.

Napjainkra a Linux hatékony, megbízható (mondhatom úgy is: sziklaszilárd), bővíthető, rugalmas, testreszabható, többfeladatos, többfelhasználós és szabadon felhasználható, ingyenes operációs rendszer lett, amely számos különböző felületen futtatható. Ezek között megtalálhatóak az Intel PC-k, a DEC Alphák, a Macintosh rendszerek, PowerPC-k, és az egyre növekvő számú beágyazott processzorok. Megtalálhatjuk a Linuxot a tenyérgépeken (PDA-kon), digitális órákban, a golfkocsikban és mobiltelefonokban is. Valójában a Linux (felületek tekintetében) nagyobb támogatással bír, mint a világ bármely más operációs rendszere.

Amit ma Linux operációs rendszernek nevezünk, nem egyetlen ember munkája. Igaz, hogy Linus Torvalds a Linux eredeti megalkotója - ha úgy tetszik, atyja -, de nem csupán az ő erőfeszítései állnak mögötte. Linus ragyogó tehetsége talán abban nyilvánult meg főképpen, hogy felismerte, mikor kell megosztania a terheket. Fizetségül csak a megelégedettséget kapva embereket alkalmazott a világ minden tájáról, megbízásokat adott nekik, együtt dolgozott velük, s véleményeket kért és fogadott el a GNU projekttel elkezdett új modell megvalósításához.

A GNU egyébként a „GNU’s Not Unix” (a GNU nem egyenlő a Unixszal) rövidítése - ez a Free Software Foundation által indított projekt. 1984-ben rajtolt azzal a céllal, hogy ingyenes, Unix-szerű operációs rendszert hozzon létre. Az évek során a különböző üzleti Unix-változatokat forgalmazó cégek - és természetesen a rendszergazdák - számos GNU-eszközt írtak és használtak széles körben annak érdekében, hogy a kitűzött célt megvalósítsák. Linus Torvalds színre lépésével és a Linux-rendszermaggal megvalósult a GNU-álom, végre létrejött egy ingyenes, Unix-szerű operációs rendszer.

Valóban INGYENES a Linux?

Az ingyenesség ebben az esetben nem az ár kérdése, bár az ember hozzájuthat a Linux ingyenes, illetve ajándékpéldányaihoz is, és anélkül telepítheti azokat gépére, hogy egyetlen törvényt is megszegne. Ahogy Robert A. Heinlein mondaná: „Ingyen ebéd nem létezik”. Egy ingyenes letöltésért is „fizetünk” az internetkapcsolat idejével, a lemezterülettel, a CD-írás idejével és egyebekkel.

Sétáljunk be egy számítógépes programokat árusító boltba - a polcokon találkozni fogunk a Mandrake, a SuSE és a Red Hat csomagjaival, vagyis ez az ingyenes program is pénzbe kerülhet. Másrészről viszont ezek a csomagok leírást, terméktámogatást és CD-ket is magukban foglalnak; ez utóbbiak megtakarítják nekünk a letöltésre és CD-írásra fordított energiát. Továbbá a dobozos csomagok eltérő árúak lehetnek, még egy rendszercsomagon belül is. Például vásárolhatunk Red Hat „personal” (egyéni) vagy „professional” (profi) kiadást. A különbség a hozzáadott programokban, a dokumentációban vagy a terméktámogatásban mutatkozhat meg.

A Linux a GNU General Public License (GNU GPL - GNU általános felhasználói szerződés) alapján terjeszthető, ami lényegében azt mondja ki, hogy bárki lemásolhatja, terjesztheti, sőt árulhatja a programot, mindaddig, amíg a forráskód változásait a közösség elé tárja és a szerződés feltételei változatlanok maradnak. Az „ingyenes” kifejezés helyett talán a „szabad” szót kellene használnunk abban az értelemben, hogy a Linux szabadon hozzáférhető, bárki szabadon módosíthatja és állíthatja elő a saját változatát. A szabad azt is jelenti, hogy a felhasználó nincs egyetlen kereskedő kényének-kedvének kiszolgáltatva, aki egyfajta kollektív szolgasorba kényszeríti azáltal, hogy a más környezetre való áttérést rendkívül költségessé teszi. Amennyiben az ember elégedetlen Linux-forgalmazójával vagy a kapott támogatással, anélkül kereshet egy másikat, hogy elveszítené mindazt, amit addig a Linuxba fektetett.

A GPL

A GNU GPL a terjesztő számára lehetővé teszi, hogy „díjat számoljon fel a másolat fizikai előállításáért, és szabad döntése alapján garanciális biztosítékokat nyújtson a díjért cserébe”. Ezt tovább korlátozza az a kitétel, hogy a terjesztőnek át kell adnia „a forrásváltozat fizikai előállításának költségeit nem meghaladó díjért a megfelelő forráskód egy gépi eszközzel olvasható teljes példányát”. Más szóval a GPL biztosítja, hogy az olyan programok, mint a Linux, a legjobb esetben ingyenesek maradjanak, s legrosszabb esetben is csak a másolat árát kérhetik el értük. Rá kell szánnunk egy kis időt, hogy elolvassuk a GNU GPL-t. A könyv végén lévő függelékben elérhetőségét megtalálhatjuk.

És mit nyerhetek vele?

Nincsen tökéletes operációs rendszer, mindenben találhatunk valamilyen zavaró tényezőt, kellemetlen dolgot, az idő múlásával azonban a Linux egyfolytában csiszolódik, tökéletesedik. Mára már a Linux a régi operációs rendszerünknél is könnyebben telepíthető, és szükségtelen újraindítani a rendszert a meghajtóprogramok minden egyes lemezének betöltése után. Nem fogom az Olvasót a Linux összes, általam előnyösnek tartott tulajdonságával untatni, de néhány fontosabb szempontot felsorolok.

Biztonság

Elbúcsúzhatunk a vírusellenőrző programunktól és az állandó szorongástól. Bár a Linux sincs százszázalékosan védve a vírusokkal szemben, közel áll hozzá. Igazából a legtöbb úgynevezett Linux-vírus a mai napig nem létezik szabadon, csak a bemutatólaborok szorosan őrzött környezetében. Nem arról van szó, hogy soha senki sem próbálkozott meg ilyesmivel. A Linux mögött meghúzódó tervezési modell azonban a biztonsági megfontolásokat szem előtt tartva született, ebből kifolyólag a vírusok a Linux világában gyakorlatilag nem léteznek, a biztonsági kérdéseket pedig a Linux-közösség gyorsan és hatékonyan kezeli. A biztonsági hibák nagy hírverést kapnak. Nem ritka, hogy a biztonsági rés felfedezése és a javítás megszületése között nem telik el néhány óránál több idő. Ha valami kockázatot jelent, nem muszáj megvárnunk operációs rendszerünk újabb kiadásának megjelenését.

Megbízhatóság

A Linux megbízhatósága szinte már legendás. Míg más rendszer felhasználói gyakran naponta többször is újraindítják a gépüket, a Linux felhasználói arról számolnak be, hogy hetekig, néha hónapokig használják újraindítás nélkül a gépüket. A „nem megengedett műveletek” és a „kék halál képernyője” nem tartozik a linuxos élmények közé. Nyilvánvaló, hogy a programok itt is lefagynak néha, de ez általában nem jelenti egyúttal az egész rendszer leállását.

Teljesítmény

A Linux többfeladatos és többfelhasználós operációs rendszer. Ebben a könyvben inkább a Linux asztali képességeire helyezem a hangsúlyt, de a felszín alatt ott találjuk a vállalati kiszolgálógépeknek megfelelő teljesítményűre és rugalmasságúra tervezett rendszert is. A Linux által működtetett webkiszolgálók (server) és levelezőátjárók (gateway) mozgatják az adatokat a világhálón keresztül a kistől a nagyvállalkozásokig. A grafikus felület barátságos arca mögött is ez a teljesítmény lapul.

Pénz

Mindent megtehetünk a számítógépen, amire szükségünk lehet, anélkül, hogy akár egyetlen fillért is programokra költenénk. Valójában a Linuxra írt szabad programok a bőség ígéretével kecsegtetnek. A 7. fejezetben meg fogom mutatni, hogyan telepítsünk (vagy távolítsunk el) további programokat Linux-rendszerünkre(ről).

A törvénytelenséggel kapcsolatos hercehurca elkerülése

Amikor Linuxot futtatunk, nem kell amiatt aggódnunk, hogy nálunk van-e az operációs rendszer licencének egy másolata. A korábban említett GNU GPL feljogosít rá bennünket, hogy törvényesen másoljuk és terjesszük tovább Linux-CD-inket, ha úgy tartja kedvünk.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy bár maga a Linux szabadon terjeszthető, nem minden Linuxon futó programra vonatkozik ez az engedély. Ha egy programot megvásárolunk vagy letöltünk, figyelembe kell vennünk a hozzá tartozó felhasználási szerződés kitételeit.

Mit veszíthetek?

Semmi sem tökéletes. A Linuxra való váltással sokat nyerünk, de nem lenne illendő elhallgatnom a hátrányokat sem.

Eszköztámogatás

A Linux eszköztámogatása - őszintén mondhatom - a legjobbak közé tartozik. Igazából, ha az összes olyan felületet figyelembe vesszük, amelyen a Linux futtatható, az eszköztámogatása jobbnak mondható, mint a magunk mögött hagyni kívánt ablakos rendszeré. Néhány fogyasztói eszköz sajnos még mindig csak a Windows figyelembevételével készül, így bizonyos nyomtatók vagy lapolvasók csak korlátozott támogatással bírnak Linux alatt, mivel a gyártó nem siet a meghajtóprogramok elkészítésével.

Tapasztalni fogjuk, ahhoz, hogy egy eszköz működjön, a régi operációs rendszerünkön mindenféle meghajtóprogramokat kell betöltenünk, ugyanakkor a Linux hihetetlenül nagyszámú eszközt ismer fel és kezel önműködően, anélkül, hogy bármilyen többlettevékenységre vagy a meghajtók lemezeinek a keresgélésére lenne szükség. Továbbá a Linux-közösség annyira gyorsan lép, ahogy csak kevés üzleti vállalkozás remélheti saját magától. Ha egy vadonatúj eszköz érdekel bennünket, szinte fogadhatunk rá, hogy egy Linux-fejlesztő valahol már rajta tartja a szemét ugyanazon a témán. Nagy eséllyel nem telik sok időbe, hogy álmaink eszközének kezelőprogramja a szabványos Linux részévé váljon.

Az eszközökről és az eszközkezelőkről a könyv egy későbbi részében még lesz szó.

Programcsomagok

Óriási mennyiségű program áll rendelkezésre, hogy Linuxon futtassuk - a nagy részük sajnos nem kereskedelmi termék. Játékok, különféle eszközök, internetes és irodai alkalmazások ezreit tölthetjük le rendszerünkhöz, amelyek jelentős része nem is kerül többe, mint az az idő, amennyit a letöltésére fordítottunk.

Még mindig nehéz azonban hozzájutni a helyi szaküzletünkben a legújabb fizetős háromdimenziós játékprogramok lefóliázott változataihoz. Ahogy a Linux - különösen asztali rendszerként - egyre népszerűbbé válik, ez a helyzet is változni fog.

Elérhető Linuxra olyan program, amely a Windows programjainak futtatását teszi lehetővé rajta. Erről a következő fejezetben bővebben is szót ejtek.

Lépés az ismeretlenbe

Nézzünk szembe a ténnyel: sokak számára a Linuxra történő átállás az ismeretlenbe való ugrást jelenti. A dolgok nem pontosan olyanok, mint a régi operációs rendszerünkben, bár az esetek többségében ez jót jelent. Egy kicsit újra kell tanulni a használatot és hozzá kell szokni, hogy a feladatokat esetleg más módon tudjuk végrehajtani.

Mindazonáltal, ha hozzászoktunk a Windows grafikus felületéhez és otthonosan mozgunk az alapvető egérkezelési fogások terén, akkor a Linuxra való átállás után sem lesz gondunk elektronikus leveleink megírásával, a világháló böngészésével vagy egy feljegyzés elkészítésével kedvenc szövegszerkesztőnk segítségével. Linux asztalunk egy korszerű grafikus környezet, és sok minden, amit a régi operációs rendszerrel kapcsolatban megtanultunk, ebben az új környezetben is alkalmazható.

Tanácsok a könyv használatához

Könyvemmel az volt a célom, hogy az Olvasónak segítséget nyújtsak a régi operációs rendszeréről a Linuxra való átállásban. Néhány dolgot, mint amilyen például a rendszertelepítés, csak röviden ismertetek; a könyv nagy része az új Linux-környezetben zajló munkával (és játékkal) foglalkozik. Be szeretném mutatni a korábban megszokott tevékenységek módját: a világháló böngészését, az elektronikus levelek megírását, a zenehallgatást, a nyomtatást, CD-írást és így tovább. Sőt mi több, azt is, hogy miként vehetjük elő az évek során összegyűjtött Word-dokumentumainkat, Excel-táblázatainkat, illetve zenefájljainkat és kezdhetjük meg velük a Linux alatti munkát. Röviden az a tervem, hogy olyan könnyeddé tegyem a régi rendszerről a Linuxra való váltást, amennyire csak lehetséges.

A fejezetek között haladva észre fogjuk venni, hogy folyton a dolgok kipróbálására buzdítom az Olvasót. Ennek az az oka, hogy véleményem szerint a legjobban úgy lehet megtanulni valamit, ha élesben is gyakoroljuk. Igen, meg fogunk tanulni dolgozni egy új operációs rendszerrel, de ez nem azt jelenti, hogy eközben nem fogunk jól szórakozni. Mint azt mindenki tudja, a sok munka és kevés játék bárkit kedveszegetté tehet. A későbbiekben - a lehangoltság elkerülése végett - az Olvasót a Linux szórakoztató, játékos világába is elkalauzolom.

Gyorstippek és parancssori fogások

A könyv lapjain alkalmanként „Gyorstipp” feliratú megjegyzések olvashatóak - ezekkel mindig emlékeztetni szeretném az Olvasót valamire, vagy valamilyen egyszerűbb megoldásra kívánom felhívni a figyelmét.

Találkozni fogunk olyan kiemelt részekkel is, amelyek a „Parancssor” kifejezéssel kezdődnek. Bár szándékaim szerint inkább a grafikus felülettel való munkavégzést és a grafikus eszközöket helyeztem előtérbe, a Linux hatékonysága nagyrészt a parancssorban, más néven a héjban rejlik. A parancssor fortélyainak szövegei a héj használatában fognak segítséget nyújtani.

A parancssor fogásainak elsajátítása olyan, mint megszerezni valamely harcművészet fekete övét vagy letenni egy elsősegélyvizsgát. Nem azt jelenti, hogy kimegyünk a ház elé és mindenkit összeverünk, vagy hogy naponta kell válsághelyzetekkel szembenéznünk. A héjjal való munkavégzés megadja nekünk az eszközt és önbizalmat ahhoz, hogy átlépjük a grafikus felület korlátait. A héj olyan hatékony eszközt ad a kezünkbe, ami mindig a rendelkezésünkre áll - nem szabad félni a használatától.

Ismerkedjünk meg a munkafelülettel!

A korszerű Linux-rendszercsomagok hatékony és könnyen használható grafikus felülettel kerülnek forgalomba. Számos ilyen felület létezik, a kellő helyen szólni fogok róluk. Az általam emlegetett szabadság részben abban nyilvánul meg, hogy szabadon választjuk meg a tevékenységünk módját, s ebbe a munkánkhoz használni kívánt grafikus felület megválasztását is beleérthetjük. Napjaink két legnépszerűbb grafikus környezete a K Desktop Environment (KDE) és a Gnome, de a WindowMaker, az IceWM és társaik is ott vannak az élmezőnyben. Az én személyes választottam a KDE, de gyakran váltok át más felületekre, ha a kedvem úgy hozza.

A KDE- vagy Gnome-felületen végrehajtható műveletek jelentős része nagyon hasonlóan működik, így egy ilyen könyvben a legjobb megoldás az egyiket kiválasztani, és azzal dolgozni. Ebből kifolyólag mi a KDE-felületre fogunk összpontosítani, elsődlegesen annak is a 3.1-es változatára (de a bemutatott dolgok nagy része a 3.0-s változatban is szinte ugyanúgy működik).

A KDE megtalálható a főbb - SuSE, Red Hat, SCO, Mandrake és a többi - rendszercsomagokban. Azért javaslom a KDE használatát, mert szebb, jobban megtervezett és kiforrottabb, mint az egyéb választható felületek (beismerem, hogy ez részben a saját véleményem). Szerintem letisztult, következetes eszköz-, elemkészlettel és menürendszerrel bír. Az említett tulajdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a KDE könnyen használható és barátságos legyen. Egy csomó Linuxot használó vállalat a KDE-t választja alapértelmezett felületként.

Ha majd hozzászoktunk a KDE-hez és a Linuxhoz, más felületekkel is kísérletezni fogunk. Gyakoroljuk a szabadságot, hogy megvalósíthassuk önmagunkat!

Segítség!

Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időkben a Linuxot fogjuk operációs rendszerünkként választani. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek majd olyan kérdéseink, amelyekre ebben a könyvben nem találjuk meg a választ. Erre az esetre vonatkozóan megadom annak a honlapnak a címét, ahonnan ennek a könyvnek a saját webhelyemen lévő támogatóoldalára jutunk:

http://www.marcelgagne.com

Honlapomon számos más forrás címét is megtalálhatjuk, így többek közt a Linux használatáról és felügyeletéről szóló rengeteg cikkemet, más információs oldalakra mutató hivatkozásokat és sok egyebet. Kattintsunk a KBSODG (Kiss Blue Screen Of Death Goodbye - intsünk búcsút a kék halál képernyőjének) hivatkozásra, és máris a könyv támogatóoldalain találjuk magunkat.

Néhány levelezőlistát is működtetek az olvasók számára, ezeket a WFTL fejléc alatt találhatják meg. A WFTL évek óta használt rövidítésem, azt jelenti, hogy „Writer and Free Thinker at Large” (korlátlanul író és szabadgondolkodó) - a számítástechnikával foglalkozók odavannak a rövidítésekért. Ez egyben a szóban forgó listák rangsorát is jelenti. Az egyik lista ezek közül a WFTL-LUG (a LUG a Linux User Groupot, azaz Linux-felhasználói csoportot jelöli), egy hálózatos csoport, ahol az olvasók megoszthatják egymással tapasztalataikat, kérdéseket tehetnek fel, és linuxos kalandjaik elmesélésével segíthetnek mások hasonló gondjainak megoldásában. Mindenki szívesen látott tagja az itt említett listáknak. A tagság díjtalan és bármikor meg lehet szüntetni.

Ha bepillantunk weboldalam Linux Links (Linux-hivatkozások) menüpontjába, további Linux-információforrások jól használható listájára fogunk bukkanni. Ezek egyike a Linux Documentation Project (Linux dokumentációs projekt, LDP).

A Linux dokumentációs projekt

Az LDP egy folyamatosan változó közösségi forrás. Linux-rendszercsomagunk CD-jén valószínűleg megtalálható az a dokumentumgyűjtemény, amit a Linux világában HOWTO-ként (HOGYAN-ként) ismernek. Ezek felhasználók vagy fejlesztők által írt dokumentumok, amelyeknek a karbantartásával és frissítésével egy vagy több személy foglalkozik. A dokumentumok legfrissebb változatát az LDP oldalán is megtalálhatjuk:

http: www.tldp.org

Az LDP elsődleges célja, hogy a Linux minden részére kiterjedő átfogó útmutatókat nyújtson. Ha már égre-földre kerestük a csúcskategóriájú PC-s FTL rádiókártyánk telepítési leírását és nem találtunk semmit, akkor próbálkozzunk meg az LDP-vel. Az LDP nagy súlyt helyez arra is, hogy biztosítsa a súgó- (man) oldalak legfrissebb változatát, csakúgy, mint a felhasználói leírásokat, amelyek az eredeti HOGYAN-oknál nagyobb területet képesek lefedni.

A Linux-felhasználói csoportok

Néhány bekezdéssel ezelőtt futólag már megemlítettem a Linux-felhasználói csoportokat, vagyis a LUG-okat (Linux User Group). Tegyük most félre egy kicsit a technológiát és fedezzünk fel valami olyasmit, amiről már talán hallottunk is korábban: a Linux-közösséget. Igen, valóban létezik a Linux-közösség. Világszerte megtaláljuk a Linux lelkes rajongóinak csoportjait, akik rendszeresen összejönnek, és egy pizza és sör mellett megosztják egymással a tapasztalataikat. Ez az ismeretcsere teszi a Linuxot olyan barátságossá.

A LUG-ok egyre inkább elektronikus levelezőlisták formájában működnek, ahol az adatok kötöttségek nélküli cseréje zajlik (ahogy a saját hálózatos LUG-omon is). Szívesen fogadják az új felhasználókat és örömmel válaszolnak a kérdéseikre. A felhasználók a még éppen csak megmártózó újoncoktól a rendszermagfejlesztő öreg rókákig terjedő skála minden fokozatát betöltik. Ha megakadunk és nincs hová fordulnunk, csak keressük meg a legközelebbi LUG-ot és iratkozzunk fel a levelezőlistára. Még aznap segíteni fog valaki. Ahogy pedig egyre tapasztaltabbá válunk Linux-rendszerünk felügyeletében, talán egyszer viszonozni tudjuk a kapott szívességet.

Egy közeli LUG megkeresése nem jelent bonyolultabb feladatot, mint ellátogatni a http://www.linux.org címre. Ha megtaláltuk, kattintsunk a User Groups gombra, és már célegyenesben is vagyunk. A lista országok, államok, megyék és egyéb kisebb földrajzi egységek szerint van rendezve.

Néhány szó a CD-ről

A könyv melléklete egy teljes értékű Linux-rendszercsomag, a Knoppix.

A Knoppix egy Debian alapú Linux-rendszercsomag, amely teljes egészében CD-ről fut (bár így lassabb, mintha ténylegesen telepítjük a Linuxot). Tényleg! A Linuxot anélkül futtathatjuk a gépünkön, hogy hozzányúlnánk a rendszerünkhöz vagy törölnünk kellene a Windowst.

A könyv mellékleteként szereplő Knoppix nem a hivatalos változat, hanem egy, szerény személyem által egy kicsit módosított változat. Tiszteletemet és köszönetemet szeretném kifejezni Klaus Knoppernek, a Knoppix alkotójának ezért a remek munkáért, de a mellékelt lemezzel kapcsolatos kérdések engem illetnek.

A korongot nagyszerű programokkal töltöttem meg, közülük néhánnyal a könyvben is foglalkozni fogunk. Találunk rajta elektronikus levelezésre alkalmas programokat, böngészőket, szövegszerkesztőket, táblázatkezelőket, játékokat és még sok egyebet. Igazából képesnek kell lennünk arra, hogy a könyvvel együtt haladva még a Linux telepítése nélkül kipróbáljuk az elmondottak nagy részét - de nem mindent. A CD-ről futtaható rendszer nagyszerű bevezetés, de megvannak a maga korlátai.

Az első korlátot már korábban említettem, de nem árt újból szóba hozni. A CD-s változat sokkal lassabban fut, mint egy merevlemezre (hard disk) telepített változat, vagyis nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a CD-ről futtatott rendszer teljesítményéből nem következtethetünk a merevlemezről futtatott rendszer sebességére. Még a leggyorsabb CD-olvasók sem érik el a leglassabb merevlemezes egység sebességét. Továbbá mivel ez a CD-ről futtatott Linux nem telepíti magát a merevlemezre, kénytelenek vagyunk a CD-n található csomagokra szorítkozni. Más szóval: nem tudunk újabb programokat telepíteni. Ha valóban készen állunk a Linuxra történő váltásra, fontoljuk meg a teljes rendszer telepítését. Ennek folyamatát a következő két fejezetben fogom ismertetni.

Most azonnal ki szeretnénk próbálni a Linuxot?

A Knoppix betöltése nagyon egyszerű. Fogjuk meg a CD-t és helyezzük be a CD-meghajtónkba. A Windowst állítsuk le és válasszuk az újraindítást. Bizonyosodjunk meg róla, hogy gépünk a CD-ről való rendszerindításra van beállítva. A Knoppix egy tetszetős grafikus képernyővel indít, egy egyszerű boot: prompttal, ahol csak egy Enter-t kell lenyomnunk és hagynunk, hogy a Knoppix elvégezze a többi teendőt - ez egy ilyen hihetetlenül egyszerű telepítési folyamat.

Számos rendszer úgy van beállítva, hogy közvetlenül a CD-ről indítsa a rendszert, ha rendszerindító CD-t talál a meghajtóban. Ha a rendszerünk nem így viselkedik, valószínűleg meg kell változtatnunk a gépünk BIOS-beállításait, hogy ez engedélyezve legyen. Ezt rendszerint úgy tehetjük meg, hogy a gép indításakor a Delete vagy F2 megnyomásával belépünk a gép Setup-jába (az operációs rendszer betöltődésének indulása előtt általában látható egy erre vonatkozó megjegyzés). Mivel a menük eltérőek, nem tudom mindegyiket bemutatni, de olyan menüpontot kell keresnünk, amelyik a rendszerindítási sorrendet (boot order) határozza meg. Valami olyasmit fogunk látni, hogy First: A:, majd C: (vagyis az első a hajlékonylemezes (floppy) meghajtó, ezt követi a merevlemezes egység). Változtassuk meg oly módon a sorrendet, hogy a CD legyen az első; mentsük a változtatásokat, majd indítsuk újra a gépet.

A rendszerindítási folyamat végig szöveges és színes, mert a Knoppix a lemezek, a hangkártyák és a többi eszköz felismerését különféle színekkel jelzi. Egy ponton a képernyő elsötétül, amikor a videokártyánk beállítása és az X - a Linux grafikus felhasználói felülete - indítása zajlik. Ne essünk kétségbe, ha a képernyőnk nem válaszol azonnal. Adjunk neki néhány másodpercnyi időt. Ha már várakozunk egy ideje és mégsem történik semmi, előfordulhat, hogy a videokártyánk azon ritka példányok közül való, amelyet a rendszercsomag nem tartalmaz. Ne féljünk, mert a legtöbb (ha nem is az összes) korszerű videokártya támogatja a VESA-módot. Indítsuk újra a gépet és a indító promptba írjuk be a következőket:

knoppix xmodule=vesa

Ha a rendszer elindult, már el is kezdhetjük a játékot a Knoppixszal. Egy kicsit mindjárt gyorsíthatunk a működésen azáltal, hogy megengedjük, hogy a Knoppix a Windows lemezrészén (partition) egy cserefájlt (swap file) hozzon létre. Ezzel semmilyen kárt nem fogunk okozni a rendszerünkben, mindössze annyi történik, hogy a Linux számára lehetővé tesszük, hogy a lemezterületünk egy részét úgy használja, mintha az valódi memória lenne. Ezt takarja a csereterület (swap space) kifejezés. Ezt könnyen megtehetjük: kattintsunk a KDE programfuttató gombjára (a nagy K betű a bal alsó sarokban), és mozgassuk a kurzort felfelé egészen a Knoppix menüpontig. Négy alpontot találunk itt, ezek közül az egyik a Configure (beállítás), amely alatt egy SWAP file configuration (cserefájl-beállítás) feliratú bejegyzést találunk. Kattintsunk erre a menüpontra, ennek hatására egy kis figyelmeztetést kapunk arra vonatkozóan, hogy a már létező DOS (Windows) lemezrészünkön egy knoppix.swp nevű fájlt fogunk létrehozni. Kattintsunk a Yes feliratra, ami után a rendszer egy, a cserefájl megabájtokban megadott méretére vonatkozó kérdést intéz hozzánk. Hogy mi számít jó méretnek, az függ a gépünkben lévő valódi memória méretétől, de az alapértelmezett érték elfogadásával nem tévedhetünk nagyot.

Ha már a Configure menüponttal vagyunk elfoglalva, jegyezzük meg, hogy itt a nyomtatót és a hangkártyát is beállíthatjuk (mind a helyit, mind pedig a hálózaton keresztül csatlakozót).

Mielőtt továbblépnénk, szeretném felhívni a figyelmet a Knoppix menü utolsó menüpontjára: Save Knoppix configuration (a Knoppix beállításainak mentése). Ahogyan haladunk előre, végre fogunk hajtani bizonyos változtatásokat: a nyomtató beállítását vagy a hálózat üzembe helyezését. Ennek a menüpontnak a használatával ezeket a beállításokat hajlékonylemezre menthetjük. A legközelebbi alkalommal, amikor a Knoppixot elindítjuk, helyezzük a lemezt a meghajtóba és a következő parancsot írjuk be a rendszerindító promptba:

knoppix floppyconf

A Knoppix menü másik pontja a Network/Internet (hálózat/internet). Ebből beállíthatunk egy ADSL/PPPOE kapcsolatot (a helyi telefontársaság nagy sebességű szolgáltatásához), egy modemet, hálózati kártyát és így tovább. A hálózat eléréséhez válasszuk ki a telepítésnek megfelelő lehetőséget és válaszoljunk a feltett kérdésekre. A világháló elérésével és a hálózati eszközökkel a könyv további részében még foglalkozni fogunk.

Most abbahagyom a Knoppix ismertetését. E CD-ről futtatható Linux és a könyv használatával képesek leszünk arra, hogy jól elboldoguljunk a Linuxszal, anélkül, hogy ehhez a rendszerünket fel kellene áldoznunk. Vélhetőleg egy ponton majd felmerül bennünk az igény a továbblépésre. Habár arra is lehetőségünk nyílik, hogy azonnal a 4. fejezetre ugorjunk és folytassuk a Linuxszal való ismerkedésünket, előfordulhat, hogy mégis kíváncsiak vagyunk a következő két fejezetre. Ezekben arról lesz szó, hogy hol és miképpen szerezhetjük be teljes Linux-rendszercsomagunkat és hogyan kell telepítenünk őket.

A filozófiám

Van egy filozófiám. Na jó, több is van, ez az egyik közülük.

Sokszor és sokan mondják nekem, hogy az asztali Linux bolondság, hogy túl bonyolult az emberek többsége számára.

Bár nem ismerhetem az Olvasót, mégis unom azt hallani, hogy az emberek nem tudnak megtanulni valamit, ami egyszerre jó és hatékony. Egy kis gyakorlással és megfelelő irányítással bárki, aki ismeri a számítógépet, meg tudja tanulni a Linux használatát.

Nem arról van szó, hogy a Linux használata bonyolult lenne (nem az), de ahogy haladni fogunk, új dolgokat tanulunk majd meg. Ezt a könyvet bármilyen tapasztalati háttérrel bíró felhasználó használhatja. Szórakoztatásnak és referenciaként való felhasználásnak egyaránt szánom. És mivel végig arra fogom kérni az Olvasót, hogy próbálja is ki az elmondottakat, feladatlapnak is tekinthető. Nagy öröm és izgalom számomra, hogy együtt haladhatunk a Linuxra történő váltás folyamán. Itt az ideje, hogy búcsút intsünk a kék halál képernyőnek!

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Marcel Gagné:
Válts Linuxra!

Köszönetnyílvánítás

1. fejezet Bevezetés

Valóban INGYENES a Linux? 3

A GPL 3

És mit nyerhetek vele? 4

Biztonság 4

Megbízhatóság 4

Teljesítmény 4

Pénz 5

A törvénytelenséggel kapcsolatos hercehurca elkerülése 5

Mit veszíthetek? 5

Eszköztámogatás 5

Programcsomagok 6

Lépés az ismeretlenbe 6

Tanácsok a könyv használatához 6

Gyorstippek és parancssori fogások 7

Ismerkedjünk meg a munkafelülettel! 7

Segítség! 8

A Linux dokumentációs projekt 9

A Linux-felhasználói csoportok 9

Néhány szó a CD-ről 10

Most azonnal ki szeretnénk próbálni a Linuxot? 10

A filozófiám 12

Kapcsolódó címek 13

2. fejezet Elkészülni, vigyázz, Linux!

A Linux beszerzése 16

Egy szabad és ingyenes Linux-másolat beszerzése 17

A csomagkezelők és a frissítések 17

A választható rendszerindítás 18

Adataink megóvása 18

A tisztán linuxos rendszer 19

Windows Linux alatt 19

A VMware 20

A Win4Lin 20

Szabadság! 21

Kapcsolódó címek 21

3. fejezet Telepítés

Felkészülés a telepítésre 24

A géppel kapcsolatos megfontolások 24

Még egyszer a kettős rendszerindításról 25

Példa a FIPS használatára 26

A Windows XP-vel kapcsolatos megfontolások 27

A telepítések összehasonlítása 28

Egy nagyon általános telepítési folyamat 28

Egy Mandrake Linux telepítése 30

A Red Hat üzembe helyezése 33

Egy SuSE-telepítés 38

Ugye nem is olyan nagy dolog a telepítés? 41

A Linux elindítása és leállítása 41

És most… Linux! 43

Kapcsolódó címek 43

4. fejezet Belemártjuk a kezünket

Hadd mutassam be a KDE-t! 46

Néhány szó az X-ről 46

A bejelentkezés 46

A kattintgatásról 51

Eggyé válunk a munkaasztalunkkal 51

Az első programunk 52

Ablakok, címsorok és menük - óh anyám! 54

A címsor 54

Tovább a menüsor felé 56

Az ablakok átméretezése 56

A parancsközpont 56

Udvarias bemutatkozás a parancssornak 57

Jelszavunk megváltoztatása 59

Az asztal meghódítása 59

5. fejezet Hajtsuk a világot a Konqueror uralma alá!

Fájlok, könyvtárak és mindennek gyökere 62

Bárhová is megyünk… 65

Navigáció a navigációs panellel 65

A Konqueror rejtett képességei 66

Á, Roger, másold át ezt… 68

Új könyvtárak létrehozása 70

„Meggondoltam magam”, vagyis a fájlok átnevezése 70

Fájlok és könyvtárak másolása (és áthelyezése is!) 70

Várjunk csak! Mi a helyzet a hivatkozásokkal? 71

S ezzel elértünk a jogosultságok kérdéséhez... 73

Fájlok és könyvtárak törlése 75

Az én világom, az én módszerem 75

Tegyük otthonossá otthonunkat 76

6. fejezet Az asztal személyre szabása

Magam vagyok a birodalmam ura 78

A háttér megváltoztatása 78

Kíméld a képernyőm, légy szíves! 80

Az elemek elrendezése 81

Téma vagy zenei motívum? 83

Az ablakok megjelenése 84

Témák és stílusok 85

Ikonok és parancsikonok létrehozása a munkaasztalon 87

Egyéb beállítások 89

7. fejezet Programcsomagok telepítése

A Linux és a biztonság 92

A közös nevezőt keresve 93

A Kpackage 93

Csomagok telepítése 95

RPM-csomagok telepítése parancssorból 97

Figyelj! Használd inkább a forrást... 100

A kicsomagolás és fordítás öt lépése 101

1. lépes: a csomag kibontása 101

2-5. lépés: programunk fordítása 102

Olvassuk el, az Olvass_el fájlt! 103

A programok felkutatása 103

Kapcsolódó címek 104

8. fejezet Az eszközök kezelése

Igen, működik a Linux alatt! 106

Dugj és játssz! 107

Ismerjük meg a gépünket! 107

A PCI-eszközök 109

Az USB-eszközök 110

A nyomtatók és a nyomtatás 111

Modemek és winmodemek 118

A Winmodem, illetve Linmodem összefoglalása 119

Micsoda? Még több eszköz? 120

Kapcsolódó címek 120

9. fejezet Kapcsolódás a világhálóhoz

Mielőtt belevágnánk 123

Kapaszkodjunk fel a hálóra! 123

Csatlakozás a hálóra modem segítségével 123

Kábelmodemek és nagysebességű DSL-kapcsolatok 127

Rendben, csatlakoztam. És akkor most mi van? 128

Azonnali üzenetküldés a GAIM használatával 129

Miért éppen a Jabbert használjuk? 130

Egy bővítmény kiválasztása 130

Mi a helyzet a windwsos barátaimmal? 134

Kapcsolódó címek 134

10. fejezet Az elektronikus levelezés

Készüljünk fel... 136

A Kmail 136

Fontos, hogy csatlakozzunk a hálózathoz 138

Kapcsolódjunk! 141

Levél fogadása 142

Kis fekete könyvecskénk 142

Mellékelve... 144

Küldés: most vagy később? 145

Az Evolution 145

Levelek küldése és fogadása 148

Melyiket érdemes használni? 150

Egyéb lehetőségek 150

Kapcsolódó címek 150

11. fejezet Barangolás a világhálón

A Konqueror 152

A kezdőlap beállítása 152

Hatékony Konqueror-fogások 154

A nézet felosztása 155

Szupergyors keresések 155

Hajrá, nagy képernyő! 156

Sütik... nyami! 156

Mindörökre száműzzük az előugró ablakokat! 158

Lapozzunk bele a világhálóba! 159

A Mozilla 160

A kezdőlap beállítása 161

A Mozilla is képes a lapok használatára 162

Még mindig nem szeretjük az előugró reklámokat? 163

A sütik kordában tartása 163

A Mozilla oldalsávja 164

Befejezésképpen 165

Kapcsolódó címek 166

12. fejezet Legyünk naprakészek!

A Mandrake frissítése 168

A Red Hat up2date-je 169

Az up2date futtatása 169

A SuSE Online Update-je 170

Red Carpet a Ximiantól 171

Az utolsó szó jogán a frissítésekről 173

Kapcsolódó címek 175

13. fejezet Szövegszerkesztők

OpenOffice.org Writer 178

Kezdődhet a móka! 179

Vadászat a helyesírási hibákra 180

Edward George Bulwer-Lytton: Paul Clifford 180

Milyen nyelvű a szöveg? 181

Munkánk mentése 181

A dokumentum nyomtatása 182

Eszköztárak garmadája 183

Segítség! 184

Word vagy nem Word? 185

A környezet testreszabása 185

Képernyő-betűtípusok 188

Az automata pilóta bekapcsolása 188

Utazás a stílusok birodalmában 189

Hajókázás szövegfolyamokon 190

Ha már az elemekről esett szó... 190

Még! Kérek még! 191

Más programcsomagok 192

Kapcsolódó címek 192

14. fejezet Táblázatok

Új táblázat létrehozása és adatbevitel 194

Egyszerű matematika 195

Munkánk mentése 198

Összetett diagramok és grafikonok, te jó ég! 198

Azok a csodálatos összegek 199

Szép, színes, hatásos és élő ábrák 200

A végső simítások 202

Ez csodálatos! 202

Más megoldások 203

Kapcsolódó címek 204

15. fejezet Bemutatók készítése

Felkészülés az Impress használatára 206

Diák beszúrása 211

Színek hozzáadása a bemutatóhoz 212

A bemutató kinyomtatása 214

Közvetlenül a világhálón közölhető bemutatók 214

Nos, hogy is volt azzal a pingvinnel? 217

Hurrá! Extrák! 218

Kapcsolódó címek 218

16. fejezet Grafikák és művészi alkotások

A digitális fényképezőgépek kezelése 220

A tökéletes Konqueror 220

A lapolvasó használata 222

A lapolvasó használata a KDE-Kooka segítségével 224

A beolvasott kép mentése 228

A karakterfelismerés 229

Íme a Gimp 231

Az első indítás 232

Emblémák létrehozása egyszerűen - a Gimp segítségével 234

A munka mentése és visszatöltése 237

A remekmű kinyomtatása 238

Eszközök, eszközök és még több eszköz 239

Az eszközikonok 240

Fényképek retusálása 245

De mi az a Script-Fu? 247

Hogyan legyünk Gimp-guruk? 248

17. fejezet Multimédia

A különféle szintek beállítása 250

A KsCD, a KDE CD-játszója 251

Az XMMS 252

Az XMMS fényjátékai 253

Az XMMS bőrei 254

A Noatun 255

A Noatun bőrei 257

A Noatun fényjátékai 258

Zeneszámok másolása és CD-re írása 258

Közjáték: digitális zeneformátumok 258

A Grip 259

K3b a felhasználóbarát CD-írásért 261

Ismerkedés a K3b-vel 264

Biztonsági mentés készítése a K3b-vel 264

Mintha azt hallottam volna, hogy „biztonsági másolat”... 267

Zenei CD létrehozása a K3b segítségével 268

Fény, kamera, akció: filmek lejátszása 268

Megjegyzés a titkosított DVD-k kapcsán 270

Eljátszogatunk csak Windowsra írt bővítményekkel 271

Az MPlayer 271

Az MPlayer mint böngészőbővítmény 274

Befejező gondolatok 275

Kapcsolódó címek 276

18. fejezet Játék és szórakozás

Még egyszer a biztonságról 278

Ügyességi játékok 280

Potyogó kockák és egyebek 280

Na, osszad csak azokat a lapokat! 283

B-4. Nem talált. E-7. Talált, süllyedt. 284

Ismeretterjesztő játékok 286

A KStars 286

Tanuljunk meg gépelni! 288

A Krumplifickó 289

Az Edutainment-csomag 290

Háromdimenziós élmények 291

A FlightGear 292

A TuxRacer 293

Még több játékot! 294

Kapcsolódó címek 294

A függelék

B függelék

Tárgymutató

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver