Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
UML földi halandóknak

UML földi halandóknak

Robert A. Maksimchuk, Eric J. Naiburg:
UML földi halandóknak


Megjelenés: 2006
Kiskapu Kiadó
240 oldal, bolti ár: 3980,- Ft

Internetes ár (-5%): 3781,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Robert A. Maksimchuk, Eric J. Naiburg:
UML földi halandóknak

A számítógépeket kezdetben leginkább matematikusok, természettudósok és esetleg mérnökök használták mindenféle absztrakt feladatok megoldására. Ezek az emberek jobbára közös nyelvet beszéltek, ezért valamennyi jól érezték magukat. Aztán a számítástechnika betört az üzleti életbe, majd a mindennapokba is, és ez kissé rontotta a helyzetet.

A problémát alapvetően két dolog okozza.

Az egyik gond az, hogy a programozókat jobbára csak programozni tanítják, ami valahol ugyebár természetes. Amikor azonban programozónk kikerül az egyetemről és szembesül a való élet számítógéppel megoldandó problémáival, rájön, hogy a számítástechnikán kívül kénytelen lesz minden egyébhez is érteni, amivel a munkája során találkozik, másként nem lesz képes kiszolgálni a felhasználói igényeket.

A második probléma szervesen következik az elsőből. Ahhoz, hogy a programozó képes legyen kommunikálni leendő felhasználóival, beszélniük kell valamiféle közös nyelvet. Ez így elsőre nem tűnik valami komoly gondnak, mégis számos példa mutatja azt, hogy az anyanyelv erre a célra sajnos nem a legmegfelelőbb.

Ennek a helyzetnek a feloldására született meg az UML (Unified Modeling Language), amely nem csak szoftverek, hanem bármely rendszer logikai leírására alkalmas. Persze magának az UML-nek az elsajátítása sem egyszerű, vagy legalábbis eddig nem volt az. Ez a könyv ugyanis mindenféle filozófiai bonyolítás vagy észveszejtő szakzsargon használata nélkül röviden, a való életből merített példákon át vezet be bennünket az UML használatába. Ajánljuk menedzsereknek, programozóknak, adatbázisok kezelőinek, építőinek és felhasználóinak, és mindenki másnak, akinek munkája során szüksége lehet arra, hogy nagyobb rendszereket átlásson vagy tervezzen.

Bevezető

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák

Mit vár­ha­tunk a könyv­től?

– Cé­lok

– Stí­lus

Ki­nek ér­de­mes el­ol­vas­nia a köny­vet? Ezt a részt ol­vas­suk el!

Ho­gyan ol­vas­suk a köny­vet?

– Az UML tár­gya­lá­sa

– UML-változatok

– Té­mák ha­la­dók­nak

– Je­lö­lé­sek

– Le­he­tő­sé­gek

Mit vár­ha­tunk a könyv­től?

Cé­lok

A fen­ti kér­dést job­ban meg tud­juk vá­la­szol­ni, ha el­mond­juk, mi­ért ír­tuk a köny­vet. Temérdek UML-könyv ta­lál­ha­tó a köny­ves­bolt­ok pol­ca­in: mi­ért dön­töt­tünk úgy, hogy írunk még egyet?

Az évek so­rán vi­lág­szer­te több száz vál­la­lat több ezer­nyi mun­ka­tá­rá­sá­val be­szél­tünk, és tőlük meg­tud­tuk, hogy a prog­ram­fej­lesz­tés­ben részt ve­vő át­lag­em­be­rek – még azok is, akik ren­del­kez­nek mű­sza­ki hát­tér­rel – gyak­ran el­ér­he­tet­len­nek lát­ják az UML-t. Olyan nagy és össze­tett te­rü­let­nek te­kin­tik, amely­nek el­sa­já­tí­tá­sá­ra nincs ele­gen­dő ide­jük. A legtöbb UML-könyv meg­erő­sí­ti ezt a hi­tet: ál­ta­lá­ban szá­mos bo­nyo­lult di­ag­ra­mot tar­tal­maz­nak, hosszú ma­gya­rá­za­tok­kal és rej­té­lyes je­lö­lé­sek­kel, a prog­ra­mo­zá­si nyel­vek szok­vá­nyos kézi­köny­ve­i­hez ha­son­ló­an. Ez a leg­áll­ha­ta­to­sabb mo­del­le­zők ki­vé­te­lé­vel a leg­több em­bert el­tán­to­rít­ja.

Egy má­sik fon­tos tény, ami nyil­ván­va­ló­vá vált, hogy a leg­több em­ber, aki részt vesz egy prog­ram fej­lesz­té­sé­ben, ál­ta­lá­ban nem mo­del­lez rend­sze­re­sen – ezt a kö­rül­ményt a leg­több UML-könyv fi­gyel­men kí­vül hagy­ja. Ezért az UML föl­di ha­lan­dók­nak cí­mű könyv­ben az igé­nyek­re, az UML gya­kor­la­ti hasz­no­sí­tá­sá­ra össz­pon­to­sí­tunk, nem ma­gá­ra az UML mo­del­le­zés el­ve­i­re.

A könyv cél­jai a kö­vet­ke­zők:

1. Be­mu­tat­ni az UML-t azon mű­sza­ki és nem mű­sza­ki em­be­rek­nek, akik érin­tet­tek a prog­ram­fej­lesz­tés­ben, de nem ren­dít­he­tet­len mo­del­le­zők.

2. Ezt könnyen ért­he­tő for­má­ban ten­ni, meg­em­lít­ve az UML összes olyan alap­elv­ét, ame­lyet min­den ha­lan­dó­nak is­mer­nie kell.

3. Az ol­va­só­kat ki­fe­je­zet­ten érin­tő kér­dé­sek szem­pont­já­ból meg­kö­ze­lí­te­ni az UML-t.

4. Gya­kor­la­ti­as mó­don el­ma­gya­ráz­ni az UML hasz­ná­la­tát, nem el­mé­le­ti meg­kö­ze­lí­tés­sel.

5. Az élet­ben szer­zett ta­pasz­ta­la­tok alap­ján azok­ra a fel­ada­tok­ra össz­pon­to­sí­ta­ni, amelyek­kel az ol­va­sók a va­ló­ság­ban szem­be­ke­rül­het­nek.

Ha igé­nye­ink eh­hez ha­son­ló­ak, ez a könyv ne­künk szól.

Stí­lus

Ez a könyv más­mi­lyen stí­lus­ban író­dott, és más­kép­pen épül fel, mint az át­la­gos UML-ké­zi­­könyvek. A leg­több könyv „szer­ke­ze­ti” meg­kö­ze­lí­tés­ben pró­bál­ja be­mu­tat­ni az UML-t, diagramfajtánként ren­dez­ve a fe­je­ze­te­ket. A fe­je­ze­te­ken be­lül rész­le­te­sen le­ír­ják a di­ag­ra­mo­kon ta­lál­ha­tó egyes ele­me­ket, ami re­mek az össze­te­vőn­ként tör­té­nő ta­nu­lás­hoz, eb­ben a könyv­ben azon­ban „felhasználóközpontú” meg­kö­ze­lí­tést al­kal­ma­zunk, és a vég­re­haj­tan­dó fel­ada­tok­hoz kap­cso­lód­va mu­tat­juk be az UML-t.

A könyv fe­je­ze­tei azon főbb te­vé­keny­sé­gek alap­ján épül­nek fel, ame­lye­ket a fej­lesz­tők a fel­ada­tok so­rán vé­gez­nek. Be­mu­tat­juk az adott te­vé­keny­sé­gek szem­pont­já­ból leg­hasz­no­sabb UML-elemeket, a te­vé­keny­ség­nek meg­fe­le­lő szin­ten és mély­ség­ben; ez­zel a módszer­rel emészt­he­tő ada­gok­ban ta­nul­hat­juk meg az UML hasz­ná­la­tát.

En­nek a faj­ta rend­sze­re­zés­nek van egy ér­de­kes mel­lék­ha­tá­sa. Mi­vel szá­mos UML-elem több fej­lesz­té­si te­vé­keny­ség­nél is hasz­ná­la­tos, ezek az ele­mek több fe­je­zet­ben is elő­for­dul­hat­nak. An­nak el­le­né­re, hogy ez fe­les­le­ges­nek tűn­het, a ké­sőb­bi fe­je­ze­tek jel­lem­ző­en új­ra be­mu­tat­ják a té­mát, majd rész­le­te­seb­ben vagy más mó­don tár­gyal­ják az adott te­vé­keny­ség­hez tar­to­zó UML-elemet, ez­ál­tal egy ko­ráb­bi fe­je­zet­ben meg­ta­nul­hat­juk egy adott elem alap­ja­it, és ha csu­pán ennyi­re van szük­sé­günk, nem is kell to­vább­lép­nünk, de ha továb­bi rész­le­te­ket aka­runk meg­tud­ni, eze­ket egy ké­sőb­bi fe­je­zet­ben ta­lál­hat­juk, a té­má­hoz va­ló vissza­té­rés pe­dig se­gít az UML alap­fo­gal­ma­i­nak meg­erő­sí­té­sé­ben.

Ki­nek ér­de­mes el­ol­vas­nia a köny­vet? Ezt a részt ol­vas­suk el!

Ne ugor­juk át ezt a részt! A szak­mai tu­dás bő­ví­té­sé­re for­dít­ha­tó idő és pénz kor­lá­to­zott. Bizo­nyá­ra sen­ki nem akar­ja az erő­for­rá­sa­it szá­má­ra ha­szon­ta­lan dol­gok­ra for­dí­ta­ni, ezért fon­tos el­ol­vas­ni min­den meg­vá­sá­rol­ni kí­vánt könyv eh­hez ha­son­ló ré­szét. Ter­mé­sze­te­sen azt sze­ret­nénk, ha az ol­va­só­ink elé­ge­det­tek len­né­nek és a könyv ta­lál­koz­na az igé­nye­ik­kel.

Ahogy ko­ráb­ban em­lí­tet­tük, a könyv fő kö­zön­sé­gét azok al­kot­hat­ják, akik prog­ram­fej­lesztés­sel fog­lal­koz­nak, de ál­ta­lá­ban nem mo­del­lez­nek rend­sze­re­sen, te­hát nem a mo­dell­fej­lesz­tés­ben jár­tas, buz­gó mo­del­le­zők. A könyv el­sőd­le­ges ol­va­sói pél­dá­ul a kö­vet­ke­zők le­het­nek:

1. Üz­let­em­be­rek, akik vál­lal­ko­zá­suk pi­a­ci hely­ze­té­nek ja­ví­tá­sá­ért fe­le­lő­sek, és üz­le­ti cél­ja­ik meg­va­ló­sí­tá­sá­nak fon­tos esz­kö­ze­ként al­kal­maz­zák a prog­ram­fej­lesz­tést.

2. Üz­le­ti elem­zők, akik az üz­let szük­ség­le­te­i­nek meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra szol­gá­ló rend­szer­kö­ve­tel­mé­nyek lét­re­ho­zá­sá­ért fe­le­lő­sek.

3. Prog­ram­mér­nö­kök és -tervezők, akik nem is­me­ri az UML-t, de könnyen ke­zel­he­tő, ru­gal­mas rend­sze­re­ket kell lét­re­hoz­ni­uk, ame­lye­ket az UML-lel sze­ret­né­nek le­ír­ni.

4. Fej­lesz­té­si igaz­ga­tók és cso­port­ve­ze­tők, akik részt vesz­nek a fej­lesz­té­si fel­ada­tok vég­re­haj­tá­sá­ban, vagy fe­le­lő­sek azo­kért.

5. Prog­ra­mo­zók, akik nem is­me­rik az UML-t, de UML-ben le­írt prog­ram­ter­ve­ket kell meg­va­ló­sí­ta­ni­uk.

6. Adat­bá­zis-ter­ve­zők, akik UML-t hasz­ná­ló csa­pa­tok­kal dol­goz­nak, il­let­ve azok, akik meg sze­ret­nék ta­nul­ni az UML alap­ja­it és az UML hasz­ná­la­tát az adat­bá­zis-terve­zés­ben.

7. Ok­ta­tók, akik kez­dők­nek sze­ret­né­nek UML-t ta­ní­ta­ni, vagy már gya­ko­rol­ják ezt a te­vé­keny­sé­get.

8. Do­ku­men­tá­ció­írók, akik az UML ala­pú meg­ha­tá­ro­zá­so­kat do­ku­men­tá­ci­ó­vá sze­ret­nék ala­kí­ta­ni.

9. Bár­ki, akit a fő­nö­ke meg­kér, hogy ta­nít­sa meg ne­ki az UML-t. Csak ad­juk át a könyvet a fő­nök­nek, és men­jünk vissza dol­goz­ni.

Aki úgy ér­zi, hogy va­la­me­lyik fen­ti vagy ah­hoz ha­son­ló cso­port­ba tar­to­zik, úgy gon­dol­juk, azt kap­ja majd a könyv­től, ami­re szá­mít. (A biz­ton­ság ked­vé­ért, ha va­la­ki nem ol­vas­ta az elő­ző „Mit vár­ha­tunk a könyv­től?” cí­mű részt, ak­kor most te­gye meg.) Ami­kor majd egy kon­fe­ren­ci­án vagy a vál­la­la­tuk­nál ta­lál­ko­zunk az ol­va­sók­kal, örö­münk­re szol­gál­na, ha pozi­tív ta­pasz­ta­la­tok­ról szá­mol­ná­nak be a ki­ad­vánnyal kap­cso­lat­ban.

Össze­fog­lal­va, ezt a köny­vet azok­nak szán­juk, akik tel­je­sen já­rat­la­nok az UML-ben, és meg sze­ret­nék ér­te­ni az UML lé­nye­gét, hogy mi­ként il­lesz­ke­dik a mun­ka­kör­nye­ze­tük­be, il­let­ve hogy mi­ként kell ér­tel­mez­ni a mun­ka­tár­sak­tól ka­pott mo­del­le­ket. Nem szán­dé­kunk meg­ta­ní­ta­ni a tel­jes UML-t, és az ob­jek­tum­köz­pon­tú elem­zés és ter­ve­zés vagy prog­ram­fej­lesz­tés fo­lya­ma­tát sem. Ahogy a könyv cí­me jel­zi (UML föl­di ha­lan­dók­nak), ez a könyv azok­nak szól, akik eset­leg nem ta­pasz­talt prog­ram­mér­nö­kök vagy gya­kor­lott ter­ve­zők, ha­nem a fej­lesz­tőkö­zös­ség má­sik 80%-ához tar­toz­nak, akik csu­pán töb­bet sze­ret­né­nek tud­ni.

Ho­gyan ol­vas­suk a köny­vet?

Az UML tár­gya­lá­sa

A köny­vet úgy szer­kesz­tet­tük meg, hogy az Ol­va­só ép­pen ele­gen­dő UML-t kap­jon, ép­pen a meg­fe­le­lő idő­ben. Ahogy ko­ráb­ban mond­tuk, a könyv­nek nem cél­ja, hogy meg­mu­tas­sa az összes UML-elem min­den fi­nom­sá­gát. Ren­ge­teg vas­tag és ér­dek­fe­szí­tő UML-kézikönyv lé­te­zik er­re a cél­ra – egy­ér­tel­mű­en nem föl­di ha­lan­dók­nak.

Az egyik fő igaz­ság, amit a szak­em­be­rek, akik­kel be­szél­tünk, iga­zol­tak, hogy sen­ki sem hasz­nál­ja a tel­jes UML-t. Ahogy a ta­nul­má­nyok ki­mu­tat­ták, hogy egy át­la­gos an­go­lul beszé­lő em­ber az an­gol nyelv ke­ve­sebb, mint 3000 sza­vát hasz­nál­ja, úgy a leg­töb­ben az UML di­ag­ra­mok­nak is csu­pán a fe­lét al­kal­maz­zák. Az UML azon ré­sze­i­ről sze­ret­nénk meg­fe­le­lő mennyi­sé­gű in­for­má­ci­ót biz­to­sí­ta­ni, ame­lyek­kel az Ol­va­só a leg­gyak­rab­ban talál­koz­hat; ezek a kulcs­fon­tos­sá­gú te­rü­le­tek kap­ják a leg­több he­lyet a könyv­ben, mert ezek a leg­hasz­no­sab­bak az ol­va­sók szá­má­ra. Az UML más te­rü­le­te­i­vel is fog­lal­ko­zunk majd, csak ke­vés­bé rész­le­te­sen.

UML-változatok

A könyv írá­sa­kor a leg­fris­sebb tel­je­sen el­fo­ga­dott vál­to­zat az UML 1.5 volt, de már fo­lya­mat­ban van az UML 2.0 vég­ső el­fo­ga­dá­sa. Az UML 2.0 hi­va­ta­los ki­bo­csá­tá­sa után is tart­suk ész­ben a kö­vet­ke­ző­ket:

1. Az UML mo­del­lek nagy ré­sze, ame­lyek­kel dol­go­zunk, UML 1.5 (vagy akár 1.4) válto­za­tú. A leg­töb­ben nem vál­ta­nak azon­nal a 2.0-ra. (Ko­ráb­bi vál­to­za­tot hasz­ná­ló pro­jek­tek kö­ze­pén tar­ta­nak, nem akar­ják az UML 2.0 új mo­del­le­zé­si esz­kö­ze­it alkal­maz­ni a mun­ka­fo­lya­mat köz­ben, vagy a je­len­le­gi vál­to­zat­nál ma­rad­nak, amíg meg nem ta­nul­ják az UML 2.0-t, és így to­vább.)

2. A mo­del­lek­ről foly­ta­tott esz­me­cse­re so­rán so­kan egy ide­ig to­vább­ra is a ko­ráb­bi UML-kifejezéseket hasz­nál­ják majd, mi­vel éve­kig eze­ket al­kal­maz­ták. Ezért – és az elő­ző ok mi­att – mind­két vál­to­za­tot is­mer­nünk kell.

3. Az UML 2.0 új­don­sá­ga­i­nak csu­pán 25%-a lát­ha­tó majd a fel­hasz­ná­lók szá­má­ra. (A vál­to­zá­sok nagy ré­sze az „inf­rast­ruk­tú­rá­ban” tör­té­nik.)

4. A leg­több mo­del­le­ző szak­em­ber (nem föl­di ha­lan­dó) csu­pán az UML egy kis ré­szét al­kal­maz­za, te­hát nem meg­le­pő, ha a föl­di ha­lan­dók en­nél is ke­ve­seb­bet hasz­nál­nak. A föl­di ha­lan­dók az UML 2.0 új­don­sá­gai kö­zül csu­pán né­hánnyal ta­lál­koz­nak majd.

A fen­ti okok mi­att úgy dön­töt­tünk, hogy gya­kor­la­ti­a­san kö­ze­lít­jük meg az új vál­to­zat módo­sí­tá­sa­it. Ott, ahol az UML 1.5 és a 2.0 kö­zött vál­toz­nak a di­ag­ra­mok, és ahol a vál­to­zá­sok a föl­di ha­lan­dók szá­má­ra is lé­nye­ge­sek, a szö­veg az UML 1.5 al­kal­ma­zá­sá­val mutat­ja be a fo­gal­ma­kat, és je­lö­li az UML 2.0 je­len­tő­sebb mó­do­sí­tá­sa­it. A föl­di ha­lan­dók szá­má­ra leg­fon­to­sabb vál­to­zá­sok­kal kü­lön is fog­lal­ko­zunk majd.

Té­mák ha­la­dók­nak

Az UML alap­ja­i­nak be­mu­ta­tá­sán és az adott té­ma­kör­rel kap­cso­lat­ban leg­gyak­rab­ban fel­me­rü­lő kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sán túl a leg­több fe­je­zet­ben sze­re­pel egy Ha­la­dók­nak cí­mű rész, amely fel­so­rol né­hány az adott té­ma­kör­höz tar­to­zó ma­ga­sabb szin­tű té­mát, anél­kül, hogy to­vább rész­le­tez­né azo­kat. Ha va­la­ki elsze­ret­ne ­mé­lyed­ni az adott té­ma­kör­ben, eze­ken a te­rü­le­te­ken ér­de­mes el­kez­de­ni. Más szó­val ezek a té­mák az „ér­dek­lő­dő ta­nu­lók­nak” aján­lot­tak, ame­lye­ket egy ha­la­dó könyv vagy ta­pasz­talt ta­ní­tó se­gít­sé­gé­vel ma­gunk kö­vet­he­tünk. Ér­de­mes a 10. fe­je­zet­ben és az egyes fe­je­ze­tek vé­gén meg­je­lölt for­rá­sok va­la­me­lyi­ké­nél kez­de­ni.

Le­he­tő­sé­gek

A könyv ol­va­sá­sa­kor több­fé­le utat is vá­laszt­ha­tunk:

1. Ha va­la­ki szá­má­ra az UML és a mo­del­le­zés tel­je­sen új, egy­sze­rű­en fo­lya­ma­to­san olvas­sa a köny­vet. For­dít­sunk kü­lön fi­gyel­met a 9. fe­je­zet­re, és vá­la­szol­junk az összes el­len­őr­ző kér­dés­re.

2. Ha csak át­te­kin­tést sze­ret­nénk a leg­gyak­rab­ban elő­ke­rü­lő UML-témákról, ol­vas­suk el a köny­vet a 2.-tól a 6. fe­je­ze­tig. Hagy­juk ki a Mélymerülés és a Ha­la­dók­nak része­ket, de az el­len­őr­ző kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sá­val erő­sít­sük meg a ta­nul­ta­kat. Ez ele­gen­dő se­gít­sé­get nyújt ah­hoz, hogy ne le­gyünk tel­je­sen ta­nács­ta­la­nok, ha vala­ki elénk tesz egy UML di­ag­ra­mot.

3. Ha azt akar­juk, hogy (föl­di ha­lan­dó­ként) ké­pe­sek le­gyünk részt ven­ni egy UML mo­dell meg­vi­ta­tá­sá­ban, ol­vas­suk el a köny­vet a 2.-tól a 8. fe­je­ze­tig. Különö­sen figyel­jünk a meg­jegy­zé­sek­re és az el­len­őr­ző kér­dé­sek­re, és szán­junk időt a Ha­la­dók­nak rész­ben fel­so­rolt té­mák (a 10. fe­je­zet hi­vat­ko­zá­sai se­gít­sé­günk­re le­het­nek) önál­ló ta­nul­má­nyo­zá­sá­ra.

4. Ha a mo­del­le­zés egy adott te­rü­le­tén, pél­dá­ul a fel­épí­tés vagy a kö­ve­tel­mé­nyek model­le­zé­sé­ben kell „ki­ké­pez­nünk ma­gun­kat”, la­poz­zunk az adott fe­je­zet­hez. Lehet, hogy kö­vet­nünk kell majd az anyag töb­bi ré­szé­re mu­ta­tó ke­reszt­hi­vat­ko­zá­so­kat.

5. Ha va­la­ki mo­del­le­zés­sel fog­lal­ko­zik, és már is­me­ri az ala­po­kat, ér­de­mes a Mély­me­rülés, a Va­ló­ság és a Fi­gyel­mez­te­tés ikon­nal je­lölt ré­szek­re össz­pon­to­sít­va és a Ha­la­dók­nak szó­ló té­mák ta­nul­má­nyo­zá­sá­val csi­szol­nia a tu­dá­sát. Szin­tén hasznos le­het, ha vé­gig­ol­vas­suk az olyan te­rü­le­te­ket – pél­dá­ul az UML-lel va­ló adatbá­zis-ter­ve­zést vagy üz­le­ti mo­del­le­zést – tag­la­ló fe­je­ze­te­ket, ame­lyek­kel kap­cso­lat­ban nin­cse­nek mély­re­ha­tó ta­pasz­ta­la­ta­ink.

Bár­me­lyik utat is vá­laszt­ja az Ol­va­só, re­mél­jük, él­vez­ni fog­ja a köny­vet.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Robert A. Maksimchuk, Eric J. Naiburg:
UML földi halandóknak

UML föl­di ha­lan­dók­nak – vé­le­mé­nyek v

So­ro­zat­szer­kesz­tő: Michael J. Hernandez vi

A so­ro­zat ed­dig meg­je­lent kö­te­tei: vi

Tartalomjegyzék ix

Elő­hang xvii

Kö­szö­net­nyil­vá­ní­tás xix

A szer­zők­ről xxi

Robert A. Maksimchuk xxi

Eric J. Naiburg xxi

Elő­szó xxiii

Be­ve­ze­tés xxv

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák xxv

Mit vár­ha­tunk a könyv­től? xxv

Cé­lok xxv

Stí­lus xxvi

Ki­nek ér­de­mes el­ol­vas­nia a köny­vet? Ezt a részt ol­vas­suk el! xxvi

Ho­gyan ol­vas­suk a köny­vet? xxvii

Az UML tár­gya­lá­sa xxvii

UML-változatok xxviii

Té­mák ha­la­dók­nak xxviii

Je­lö­lé­sek xxix

Le­he­tő­sé­gek xxx

1. fejezet   

Be­ve­ze­tés az UML vi­lá­gá­ba 1

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 1

Mi az UML? 1

Hon­nan szár­ma­zik az UML? 2

Jog­vé­dett-e az UML? 3

Az UML csak ob­jek­tum­köz­pon­tú fej­lesz­tés­re szol­gál? 3

Mód­szer­tan-e az UML? 4

Az UML ma 5

Mi a mo­dell? 5

Mi­ért ér­de­mes mo­del­le­ket ké­szí­te­ni? 6

Mi­ért ér­de­mes az UML-lel mo­del­lez­ni? 8

Mit le­het az UML-lel mo­del­lez­ni? 10

Ki­nek ér­de­mes mo­del­lez­ni? 11

Mi a di­ag­ram? 12

Mi­lyen di­ag­ra­mok ta­lál­ha­tók az UML-ben? 13

Mi a kü­lönb­ség a di­ag­ra­mok és a mo­del­lek kö­zött? 14

Ki­fe­je­zé­sek 15

Össze­fog­la­lás 16

El­len­őr­ző kér­dé­sek 17

Hi­vat­ko­zá­sok 17

2. fejezet   

Üzleti modellek 19

Mik az üz­le­ti mo­del­lek? 19

Mi­ért ér­de­mes mo­del­lez­ni egy vál­lal­ko­zást? 22

A tel­jes üz­le­ti te­vé­keny­sé­get szük­sé­ges mo­del­lez­ni? 26

Ho­gyan le­het az UML se­gít­sé­gé­vel job­bá ten­ni egy üz­le­tet? 27

Ho­gyan le­het az UML al­kal­ma­zá­sá­val mo­del­lez­ni az üz­le­ti te­vé­keny­sé­get? 28

Üz­le­ti fel­adat­mo­dell 29

Üz­le­ti fel­adat­di­ag­ra­mok 29

Te­vé­keny­ség­di­ag­ra­mok 32

Üz­le­ti elem­zés­mo­dell 39

Sor­rend­di­ag­ra­mok 42

Ha­la­dók­nak 46

Ki­fe­je­zé­sek 47

Össze­fog­la­lás 47

El­len­őr­ző kér­dé­sek 48

3. fejezet   

Követelménymodellezés 49

Mik azok a kö­ve­tel­mé­nyek? 49

Mi­ért kell a kö­ve­tel­mé­nyek­kel fog­lal­koz­ni? 51

Mi­lyen tí­pu­sú kö­ve­tel­mé­nyek lé­tez­nek? 53

Ho­gyan le­het az UML se­gít­sé­gé­vel kö­ve­tel­mé­nye­ket mo­del­lez­ni? 53

A fel­ada­tok alap­ja­i­nak át­te­kin­té­se 53

A fel­ada­tok­ról bő­veb­ben 54

A sor­rend­di­ag­ra­mok alap­ja­i­nak át­te­kin­té­se 69

A sor­rend­di­ag­ra­mok­ról bő­veb­ben 70

Ha­la­dók­nak 72

Ki­fe­je­zé­sek 72

Össze­fog­la­lás 73

El­len­őr­ző kér­dé­sek 73

4. fejezet   

Felépítésmodellezés 75

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 75

Be­ve­ze­tés 75

Mi az a fel­épí­tés? 76

Mi­ért szük­sé­ges a fel­épí­tést mo­del­lez­ni? 77

Lo­gi­kai fel­épí­tés 79

Osz­tály­di­ag­ra­mok 80

Rend­sze­rek és al­rend­sze­rek 84

Fi­zi­kai fel­épí­tés 85

Mű­ve­le­tek 85

Össze­te­vő-di­ag­ra­mok 86

Kialakításdiagramok 87

Fel­épí­tés­min­ták 90

Mi a mo­dell­ve­zé­relt fel­épí­tés? 91

Ha­la­dók­nak 93

Ki­fe­je­zé­sek 93

Össze­fog­la­lás 94

El­len­őr­ző kér­dé­sek 94

5. fejezet   

Alkalmazásmodellezés 95

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 95

Mi­ért szük­sé­ges az al­kal­ma­zá­sok mo­del­le­zé­se? 96

A má­sik vá­lasz 98

A kér­dés hát­te­re 98

A tel­jes al­kal­ma­zást mo­del­lez­ni kell? 99

Mi a he­ly­zet a prog­ra­mo­zá­si nyel­vek­kel? 100

Mi­lyen rész­le­tes­ség­gel kell mo­del­lez­ni az al­kal­ma­zá­so­kat? 101

Ho­gyan mo­del­le­zi az al­kal­ma­zá­so­kat az UML? 101

Az osz­tály­di­ag­ra­mok alap­jai – is­mét­lés 102

Az osz­tály­di­ag­ra­mok­ról bő­veb­ben 109

A sor­rend­di­ag­ra­mok­ról bő­veb­ben 112

Ha­la­dók­nak 115

Ki­fe­je­zé­sek 115

Össze­fog­la­lás 116

El­len­őr­ző kér­dé­sek 116

6. fejezet   

Adatbázis-modellezés 117

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 117

Adat­bá­zis-ter­ve­zés UML-lel? 117

A je­lö­lé­sek­kel kap­cso­la­tos tév­hi­tek 118

Ho­gyan le­het fel­hasz­nál­ni a má­sok ál­tal ké­szí­tett UML mo­del­le­ket? 120

Fel­adat­mo­del­lek 122

Te­vé­keny­ség­mo­del­lek 123

Osz­tály­mo­del­lek 125

Mi­lyen tí­pu­sú adat­bá­zis­mo­del­lek hoz­ha­tók lét­re az UML se­gít­sé­gé­vel? 126

El­vi mo­del­lek 127

Lo­gi­kai mo­del­lek 129

Fi­zi­kai mo­del­lek 134

Ha­la­dók­nak 137

Ki­fe­je­zé­sek 137

Össze­fog­la­lás 137

El­len­őr­ző kér­dé­sek 138

7. fejezet   

Tesztelés 139

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 139

Ho­gyan se­gít­het az UML a tesz­te­lés­ben? 139

Ho­gyan le­het al­kal­maz­ni az üz­le­ti fel­adat­mo­del­le­ket? 141

Rend­szer-, együtt­mű­kö­dés- és alrendszertesztelés 143

Ho­gyan le­het al­kal­maz­ni az üz­le­ti elem­zés­mo­del­le­ket? 146

Együtt­mű­kö­dés- és alrendszertesztelés 147

Ho­gyan le­het al­kal­maz­ni az elem­zés- és fel­épí­tés­mo­del­le­ket? 150

Egy­ség-, osz­tály- és al­go­rit­mi­kus tesz­te­lés 151

Mi a hely­zet a tesz­te­lés to­váb­bi tí­pu­sa­i­val? 153

Tel­je­sít­mény­tesz­te­lés és vissza­esés-tesz­te­lés 153

Ha­la­dók­nak 154

Ki­fe­je­zé­sek 154

Össze­fog­la­lás 155

El­len­őr­ző kér­dé­sek 156

8. fejezet   

Ez minden? 157

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 157

Be­ve­ze­tés 157

Egyéb UML di­ag­ra­mok 158

Ál­la­pot­di­ag­ra­mok 158

Együtt­mű­kö­dé­si di­ag­ra­mok 161

Ob­jek­tum­di­ag­ra­mok 162

Az UML 2.0-ról bő­veb­ben 163

Az együtt­mű­kö­dé­si di­ag­ra­mok vál­to­zá­sai 164

A te­vé­keny­ség­di­ag­ra­mok vál­to­zá­sai 164

A sor­rend­di­ag­ra­mok vál­to­zá­sai 165

Az össze­te­vő-di­ag­ra­mok vál­to­zá­sai 166

Az osz­tály­di­ag­ra­mok vál­to­zá­sai 167

Ha­la­dók­nak 168

Ki­fe­je­zé­sek 169

Össze­fog­la­lás 169

El­len­őr­ző kér­dé­sek 169

9. fejezet   

Hogyan fogjunk hozzá az UML használatához? 171

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 171

Be­ve­ze­tés 171

Jó kez­det 172

Az ele­fánt 172

Fel­ada­tok és koc­ká­zat­ke­ze­lés 172

To­bor­zás 176

Sa­ját ne­ve­lés 176

A kép­zés csap­dá­ja 176

Ta­nács­adók 178

Ta­nu­ló­idő 178

Kö­zös mun­ka 178

Mo­del­le­zé­si csa­pa­tok 178

Stra­té­gi­ai köz­pont 179

Ha­la­dók­nak 180

Ki­fe­je­zé­sek 180

Össze­fog­la­lás 180

El­len­őr­ző kér­dé­sek 181

10. fejezet   

További források 183

A fe­je­zet­ben tár­gyalt té­mák 183

Be­ve­ze­tés 183

UML 183

Ob­jek­tum­köz­pon­tú elem­zés és ter­ve­zés 184

Min­ták 184

Vál­lal­ko­zás-fel­épí­té­sek és ke­ret­rend­sze­rek 184

A függelék   

Szószedet 185

B függelék

Az ellenőrző kérdések válaszai 189

1. fe­je­zet  Be­ve­ze­tés az UML vi­lá­gá­ba 189

2. fe­je­zet  Üz­le­ti mo­del­lek 190

3. fe­je­zet  Kö­ve­tel­mény­mo­del­le­zés 191

4. fe­je­zet  Felépítésmodellezés 192

5. fe­je­zet  Al­kal­ma­zás­mo­del­le­zés 192

6. fe­je­zet  Adat­bá­zis-mo­del­le­zés 193

7. fe­je­zet  Tesz­te­lés 193

8. fe­je­zet  Ez min­den? 194

9. fe­je­zet  Ho­gyan fog­junk hoz­zá az UML hasz­ná­la­tá­hoz? 195

C függelék

UML diagramok és elemek 197

Ál­ta­lá­no­san hasz­nált ele­mek 197

Fel­adat­di­ag­ram 197

Te­vé­keny­ség­di­ag­ram 198

Sor­rend­di­ag­ram 198

Együtt­mű­kö­dés- (UML 1.x) vagy kom­mu­ni­ká­ci­ós (UML 2.0) di­ag­ram 199

Osz­tály­di­ag­ram 199

Össze­te­vő-di­ag­ram 199

Kialakításdiagram 200

Ál­la­pot­di­ag­ram 200

Időzítésdiagram 201

Tárgymutató 203

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver