Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
A multimédia alapjai

A multimédia alapjai

Andreas Holzinger:
A multimédia alapjai


Megjelenés: 2004
Kiskapu Kiadó
304 oldal, bolti ár: 3900,- Ft

Internetes ár (-5%): 3705,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Andreas Holzinger:
A multimédia alapjai

„A felnõtteknek sok a gondja manapság. Különösen az, hogy hogyan érjék el, hogy a többi ember jobban értsen a számítógépekhez. Számítógépes jártasságot akarnak elérni, és a jártasság alatt azt értik, hogy „olvasni és írni” is tudjunk, ugyanakkor a számítógépes tanfolyamok és könyvek túlnyomó része csupán arról szól, hogyan írjunk programokat.”

Marvin Minsky, 1984, Media Lab, Massachusetts Institute of Technology

Multimédia és Internet, hiperszöveg és hipermédia: csupa izgalmas kifejezés, amelyek az új évezred kezdetét fémjelzik. Akárcsak 2500 évvel ezelõtt, amikor az írásos kultúra megjelent, most is a kultúra újabb lépcsõfokához érkeztünk: új információs és kommunikációs eszközök bevezetésével foglalkozunk, amelyek mélyrehatóan befolyásolják kultúránk jelenlegi állapotát.

A multimédia jelenleg a hang, a kép és a felhasználó részvételének összekötését jelenti. Nagyon tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy ezek a fogalmak pusztán szöveget, beszédet, képeket és mozgóképeket takarnak! Sokkal szélesebb körû a jelentésük, hiszen magukba foglalnak más ábrázolási módokat is: diagramokat, mûszaki rajzokat, térképészeti anyagokat, a matematikától kezdve a vegyészetig különféle képleteket, háromdimenziós modelleket és környezeteket, magasabb dimenzióba tartozó folyamatok leképezését és valami alapvetõen újat, mégpedig az elvont képekkel és filmekkel történõ munkát, ami - bár ez ma még aligha érzékelhetõ - lehetõvé teszi az információk teljesen új minõségû tárolását és megõrzését. Dolgoznak már a szagok, ízek és tapintással érzékelt információk feldolgozásának módján is, hogy a multimédia végül minden, emberi érzékszervekkel észlelhetõ dolgot felöleljen.

A multimédia az információs rendszerek részterülete; az informatikán belül különleges helyet birtokol: egyfelõl tagadhatatlan gyakorlati alkalmazásának jelentõsége, másfelõl több tudományágat is felölel. A tökéletes rendszer elõállítása szempontjából nem csupán elõnyös, hanem kifejezetten szükséges elvárásként jelentkezik az igény, hogy mindent egyesítsünk, ami javíthatja az ember és a számítógép közti kapcsolatban az emberi munka és az emberi tudásgyarapítás hatékonyságát.

Modern információs társadalmunk alapja minden kétséget kizáróan az informatika. Hihetetlen sebességgel jelennek meg a mind újabb fejlesztések, amelyek az információhoz jutás egyre egyszerûbb és gyorsabb lehetõségét biztosítják. Piacra kerültek már olyan kis, hordozható készülékek, amelyek segítségével az információ bárhol és bármikor hozzáférhetõ, de ez még csak a jéghegy csúcsa. Pár év múlva már elképzelhetetlen lesz az élet olyan rádiótelefon nélkül, ami önmagában teljes értékû számítógép, képtelefon, fényképezõgép, fizetõeszköz és idegenvezetõ.

Olykor-olykor kritikus megnyilvánulásokat is hallhatunk ezen „új médiumokkal” szemben, amelyek némelyike helytálló. Ilyen kijelentés az, amely szerint semmilyen fejlesztés nem jár hátrányok nélkül. Tény azonban, hogy már ma is körülvesznek minket ezek a közvetítõ eszközök, és a közeljövõben számuk csak növekedni fog. Az „új médiumok” új lehetõségeket is kínálnak, új munkahelyeket és iparágakat teremtenek, így a növekedés új mozgatórugói lesznek.

A következõ generációknak széleskörû, tudományokon átívelõ képzést kell biztosítani. Információs társadalmunk Európájában gyakran beszélnek az „életünk végéig tartó tanulás”-ról, ami Dr. Holzinger számára nem csupán üres jelmondat. 1978-ban kezdte meg pályáját az információtechnikában mint rádió- és televíziótechnikusi gyakornok, jelenleg pedig a grazi egyetem kutatója és oktatója. A multimédia területének világszerte ismert tudósa, nemzetközi szakmai társaságok tagja, nemzetközi konferenciák rendszeres résztvevõjeként nem lehet rásütni a „szakbarbárság” bélyegét.

A házépítést mindig az alapozással kezdjük. Minél erõsebb és biztonságosabb az alap, annál nagyobb házat építhetünk rá. Dr. Holzinger anélkül foglalkozik a multimédia és az „új médiumok” legújabb fejlesztéseivel, hogy az alapokról megfeledkezne, ezt e könyv alapján is megállapíthatjuk. A könyv szerkezeti felépítése folytán, határozott oktatási célok megfogalmazásával, ellenõrzõ kérdéseivel és megoldásaival nem csupán kiváló oktatási anyag, de megfelel az egyéni tanulás követelményeinek, és akár lexikonként is használható.

A könyv mindenkihez szól, akit érdekelnek az „új médiumok”, és kívánjuk, hogy a tudományokat átölelõ informatika jegyében minél szélesebb körben elterjedjen. Gratulálunk Dr. Holzingernek könyvéhez, figyelemreméltó karrierjének újabb állomásához.

Dr. Hermann Maurer egyetemi professzor, az ICIM (Információfeldolgozás és Számítógéppel Támogatott Új Médiumok Intézete) vezetõje a Grazi Mûszaki Egyetemen.

Dr. Günther Gell egyetemi professzor, az IMI (Orvostudományi Informatika, Statisztika és Dokumentáció Intézete) vezetõje a Grazi Mûszaki egyetemen.

Dr. A Min Tjoa egyetemi professzor, mérnök, az OCG (Osztrák Számítógépes Társaság) elnöke, az IFS (Szoftvertechnikai Intézet) vezetõje a Bécsi Mûszaki Egyetemen.

Előszó

„Az utóbbi 30 év során az informatikában elsõsorban maga a gép állt a kutatások középpontjában, az embernek pedig a technikai adottságokhoz kellett igazodnia. A jövõben azonban egyre fontosabbá válik az ember, aki a gépekkel dolgozik, és õ kerül majd a tudományos munkák középpontjába. Az informatika így egyre inkább tudományokon átívelõen fog fejlõdni.”

Dr. Heinz Zemanek egyetemi professzor felszólalása nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Bécsi Tudományos Akadémia dísztermében.

A multimédia, mint az információs rendszerek részterülete, lenyûgözõ tulajdonságokkal bír, amelyek rám, informatikai tevékenységem kezdete óta mély benyomást tettek. Európában egyértelmûen az a vélemény uralkodik, hogy, hogy az információs társadalomnak még csupán a kezdetén járunk, a jövõben pedig a multimédia és az Internet, az új médiumok megtestesítõi, életünk minden területére egyre nagyobb befolyással lesznek. Annak érdekében, hogy Európa ifjúsága megfelelõen felkészüljön a digitális korszak kihívásaira, fontossá válik - különösen az alapképzés során - a tudományokon átívelõ ismeretek biztosítása, amit angolul találóan „computer literacy”-nak, számítógépes jártasságnak neveznek, és elengedhetetlen ahhoz, hogy az egységes Európában versenyképesen helytállhassanak. Az „eEurope” egyik nem titkolt célja volt például az, hogy már 2003-ig minden diák megfelelõ digitális jártassággal hagyja el az iskolát. Ezen túl minden fõiskola és egyetem multimédiás oktatóközpontként is kellene, hogy mûködjön. Számos országban láthatunk komoly törekvéseket e becsvágyó célok elérése érdekében. Az ilyen kezdeményezések támogatásra méltók, hiszen ha létrehozzuk a multimédia nevû tantárgyat (még ha a szó kissé elcsépeltnek is tûnik), elvileg van lehetõségünk a jövõ információs társadalmának tudományokon átívelõ alapmûveltségének közvetítésére.

E könyv a Grazi Mûszaki Egyetem egyik tanegységének tananyagát foglalja magában. Moduláris szerkezeti felépítése révén bátran bevethetõ a legkülönbözõbb tanegységek tananyagaként, minden olyan szakma oktatása során, amelynek köze van az „új médiumokhoz”.

Az elõszó remek alkalmat biztosít arra, hogy köszönetet mondjak segítõimnek. Sokaknak tartozom köszönettel: Günther Gell, A Min Tjoa és Peter Baumgartner professzoroknak, és különösen Hermann Maurer professzornak, nem csupán azért, mert lehetõséget biztosított új elõadásanyagom bemutatására, és mindeközben teljes bizalmát élvezhettem, hanem leginkább példaértékû tudományos támogatásához. Örömmel gondolok vissza arra, amikor Hermann Maurer elsõ alkalommal küldött a nemzetközi pódiumra egy konferencián. Továbbá köszönettel tartozom közvetlen, és más intézményekben dolgozó kollégáimnak, valamint minden hallgatómnak. Külön köszönök mindent annak a sok-sok embernek, akik különbözõ országokban valamilyen módon támogattak. Legyenek ezek szörnyûséges viták, kritikus állásfoglalások, a kéziratok gondos áttanulmányozása (Hedwig Lang, Alexander Hofer, Siegfried Holzinger), segítõ megjegyzések, élénk levelezés, vagy egyszerûen csak olyan érdekes beszélgetések, amelyekbõl nyilvánvalóvá vált a téma fontossága és jövõbeli jelentõsége. Végül szeretném köszönetemet kifejezni a würzburgi Vogel könyvkiadónak a hatékony együttmûködésért. Érdekesnek találtam a „nem informatikusok” megjegyzéseit, akik rámutattak azokra az oktatási nehézségekre, amelyekkel a nem mûszaki tanulók szembesülnek. Ha egyenként sorolnék fel mindenkit, az túlmutatna az elõszó keretein: mindegyiküknek õszinte köszönettel tartozom. Legnagyobb köszönettel azonban feleségemnek, Angelának, és kislányaimnak, Katharinának és Barbarának tartozom, amiért támogattak, munkám során nélkülöztek, és rendszeresen méteres könyvkupacok és számítógépek közül voltak kénytelenek elõrángatni.

Történjék bármi, a legfontosabb az idõtálló alapismeretek nyújtása - e könyv erre vállalkozik.

Andreas Holzinger, Graz

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Andreas Holzinger:
A multimédia alapjai

Tartalomjegyzék   v

Előszó   xi

Bevezetés a multimédia alapjaiba

1. Mi a multimédia?    1

2. Kinek és miért van szüksége multimédia-ismeretekre?    3

3. Mire jó a multimédia?    5

4. Mire jó a multimédia az Interneten?    7

1. Információ és kommunikáció

A modul célja    9

1. Információ    10

1.1. Alapfogalmak    11

2. Információelmélet    14

2.1. Információtartalom    15

2.2. Entrópia    18

2.3. Redundancia    19

2.4. Információfolyam    20

2.4. Csatornakapacitás    20

2.6. Információtégla    22

3. Kommunikáció    23

3.1. Szemiotika (jeltan)    24

3.2. Kommunikációs folyamatok    25

3.3. A kommunikáció fajtái    28

4. A modul rövid összefoglalása    31

5. A modul függeléke    32

5.1. Irodalomjegyzék    32

5.2. Honlapcímek    36

5.3. Ellenőrző kérdések    36

5.4. Megoldások    38

5.5. Gyakorlatok    38

5.6. Vitaindító kérdések    38

5.7. Az információ és kommunikáció története évszámokban    38

5.8. Szószedet    40

2. Jelek és kódolás

A modul célja    43

1. Jelek    44

1.1. A jelek fajtái    45

1.2. Digitális jelfeldolgozás    50

1.3. Mintavételezés és számszerûsítés    50

2. Kódolás    52

3. A modul rövid összefoglalása    55

4. A modul függeléke    56

4.1. Irodalomjegyzék    56

4.2. Honlapcímek    58

4.3. Ellenőrző kérdések    58

4.4. Megoldások    59

4.5. Gyakorlatok    59

4.6. Vitaindító kérdések    60

4.7. A jelek és a kódolás története évszámokban    60

4.8. Szószedet    61

3. Hangtechnika

A modul célja    63

1. Hangtani alapismeretek    64

1.1. A hangzástól a hangtechnikáig    64

1.2. Pszichofizika    65

1.3. Hangtechnikai alapok    68

2. A fül mint akusztikai érzékelő    70

2.1. A fül és a hallás    70

2.2. A hallás pszichofizikája    71

2.3. Az érzékelés egyéni sajátságai és szelektivitása    71

3. A beszéd    76

3.1. Alapismeretek    76

3.2. Az emberi hangképzés    77

3.3. Gépi beszédfelismerés    81

4. A hang megjelenése számítógépes környezetben    83

4.1. Nyers hangadatok    83

4.2. Digitális hangfelvétel, PCM    85

4.3. Digitális hangfelvétel, ADPCM    85

4.4. A GSM szabvány    87

4.5. m-Law kódolás    88

5. Hangfájlok    89

5.1. Áttekintés    89

5.2. Wavelet (WAV) fájlok    91

5.3. MIDI    91

5.4. AU fájlok    93

5.5. MPEG    95

5.6. MP3    97

6. Az ember és a számítógép közti felületek    98

6.1. Hangszóró    98

6.2. Mikrofon    100

6.3. Hangkártya    101

6.4. Keverõpult    104

7. A modul rövid összefoglalása    104

8. A modul függeléke    105

8.1. Irodalomjegyzék    105

8.2. Honlapcímek    109

8.3. Ellenőrző kérdések    109

8.4. Megoldások    110

8.5. Gyakorlatok    111

8.6. Vitaindító kérdések    111

8.7. A hangtechnika története évszámokban    111

8.8. Szószedet    113

4. Képtechnika

A modul célja    117

1. Képérzékelő szervünk, a szem    118

1.1. A szem és a látás    118

1.2. Képalkotás    119

1.3. Látás    120

1.4. Színlátás    121

2. Kép és grafika    123

2.1. Képfajták    124

2.2. Színmélység    125

2.3. Színmodellek    126

2.4. Arányosítás és közelítés    131

2.5. A bitképek felbontása    132

2.6. Képméretek    132

3. Képfájlformátumok    133

3.1. Vektorgrafikák    133

3.2. Bitképek    136

3.3. Metafájlok    142

4. Tömörítés    144

4.1. Veszteségmentes tömörítési eljárások    146

4.2. Veszteséges tömörítési eljárások    147

4.3. Tömörített fájlformátumok    149

5. Az ember és a számítógép közti felületek    154

5.1. Monitor    154

5.2. Grafikus kártya    159

6. A modul rövid összefoglalása    162

7. A modul függeléke    163

7.1. Irodalomjegyzék    163

7.2. Honlapcímek    166

7.3. Ellenőrző kérdések    166

7.4. Megoldások    167

7.5. Gyakorlatok    168

7.6. Vitaindító kérdések    168

7.7. A képtechnika története évszámokban    168

7.8. Szószedet    171

5. Mozgókép-technika

A modul célja    175

1. A mozgóképtechnika alapjai    176

1.1. Analóg felvételi formátumok    178

1.2. Videojelek    179

1.3. Digitális képrögzítés    180

1.4. Átviteli szabványok    181

1.5. Digitális videó    182

2. Multimédia-architektúrák    184

2.1. DirectShow    185

2.2. Windows Media    186

2.3. QuickTime    186

3. Kodekek    187

4. Videofájl-formátumok    189

4.1. M-JPEG    189

4.2. MPEG    190

4.3. MHEG    194

4.4. AVI    197

5. Videotároló eszközök    197

5.1. Hagyományos mágnesszalagos tárolás    197

5.2. CD-ROM    199

5.3. DVD: a mozgóképtároló eszköz    200

5.4. FMD    202

6. A modul rövid összefoglalása    202

7. A modul függeléke    203

7.1. Irodalomjegyzék    203

7.2. Honlapcímek    206

7.3. Ellenőrző kérdések    206

7.4. Megoldások    207

7.5. Gyakorlatok    208

7.6. Vitaindító kérdések    208

7.7. A mozgókép-technika története évszámokban    208

7.8. Szószedet    210

6. Multimédia az Interneten

A modul célja    213

1. Az Internet alapjai    214

1.1. Az Internet és a Web eredete    214

1.2. A hálózati rétegek modellje    216

1.3. Az Internet hálózati összetevői    219

1.4. Szimmetrikus, illetve ügyfél-kiszolgáló szervezésű hálózatok    224

1.5. Szolgáltatások    226

1.6. Az Internet tartományai    226

1.7. Protokollok    228

2. Multimédia a Világhálón    234

2.1. Sávszélességi problémák    234

2.2. Szélessávú átvitel    236

2.3. Szöveg a Világhálón    240

2.4. Hang a Világhálón    242

2.5. Képek a Világhálón    243

2.6. Mozgóképek a Világhálón    245

2.7. Virtuális valóság a Világhálón: VRML    247

2.8. Interaktivitás a Világhálón    248

3. A modul rövid összefoglalása    253

4. A modul függeléke    254

4.1. Irodalomjegyzék    254

4.2. Honlapcímek    257

4.3. Ellenőrző kérdések    257

4.4. Megoldások    259

4.5. Gyakorlatok    259

4.6. Vitaindító kérdések    259

4.7. Az Internet története évszámokban    260

4.8. Szószedet    262

 

Tárgymutató   269

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver