Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
A katedrális és a bazár - Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról

A katedrális és a bazár

Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról

Eric S. Raymond:
A katedrális és a bazár
Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról

Megjelenés: 2004
Kiskapu Kiadó
244 oldal, bolti ár: 2800,- Ft

Internetes ár (-5%): 2660,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Eric S. Raymond:
A katedrális és a bazár

Csodák pedig vannak... Ahhoz képest, hogy tíz évvel ezelőtt a Linux nem volt egyéb, mint vájtfülű programozók titokban dédelgetett szörnyetege, manapság egyre kevesebb olyan ember jár az utcán, aki ne hallott volna róla.
Ez leginkább azért meglepő, mert a Linux úgynevezett "szabad szoftver", vagyis nem áll mögötte jelentős tőke, semmiféle óriásvállalat, sőt jószerével stabil fejlesztőgárdája sincs. Kezdettől fogva profi programozók fejlesztik "csak úgy" a maguk örömére. Ellentétben a többi hasonló rendszerrel ezt bárki szabadon letöltheti, használhatja, és ha van hozzá kedve no és persze szaktudása, akár át is írhatja, hiszen a forráskódja is nyilvános.

Mindezek tudatában joggal merülhet fel bárkiben a kérdés: hogyan fejlődött a szoftveróriások árnyékában jelentős piaci tényezővé egy olyan operációs rendszer, ami közvetlenül soha senkinek nem hozott egyetlen fillér hasznot sem, hiszen nem hogy nem lehet, egyenesen tilos a hagyományos módon eladni.

Aki kíváncsi a válaszra, olvassa el ezt a könyvet. Eric S. Raymond maga is programozó, és egyike azoknak a szakzsargonban hackerként emlegetett szakértőknek, akik tudásukat részben a szabad szoftverek fejlesztésének szentelték. Ő tehát olyasvalaki, aki ezt a fejlődést "belülről" látta, s így pontosan tisztában lehet az említett siker okaival.

Fontos hangsúlyozni, hogy - ellenetétben az "igazi" számítástechnikai szakkönyvekkel - ennek az írásnak a megértése semmiféle szakirányú képzettséget nem igényel. Bár helyenként tartalmaz bizonyos műszaki részleteket, azokat akár ki is hagyhatjuk olvasás közben. A Katedrális és a bazár egészen különleges intellektuális élvezett jelenthet azoknak is akik nem tudnak, vagy nem akarnak megmerülni a szoftverfejlesztés részleteiben, de érdekli őket a számítástechnika (közel)múltja, jelene és jövője.

Bevezető

A szabadság az üzleti életben nem elvont fogalom.

Bármely iparág sikeressége majdnem egyenesen arányos azzal a szabadsággal, amit a gyártók és a fogyasztók az adott területen élveznek. Hasonlítsuk csak össze azt a fejlődést, amit az egyesült államokbeli telefonipar mutatott, miután az AT&T elvesztette egyeduralmát az amerikai piacon, a korábbi lassú tempóval, amikor az ügyfeleknek nem volt választási lehetősége.

Az üzleti szabadság előnyeinek legjobb példáját a számítógépek hardverének és szoftverének fejlődése közötti különbség adja. A hardvereszközök területén, ahol a gyártók és a fogyasztók szabadsága világszerte egyaránt teljes, az ipar a valaha látott leggyorsabb fejlődést mutatja mind a termelés, mind a megvásárolt áruk értéke tekintetében. A szoftveriparban ezzel szemben egy évtized kell, mire változik valami. A 80-as évek slágerének számító irodai programcsomagok uralmát csak a 90-es években törte meg a webböngészők és -kiszolgálók megjelenése.

A nyílt forrású szoftver azonban még annál is nagyobb szabadságot hoz a szoftveripar számára, mint amit a hardvergyártók és -vásárlók élveznek.

A számítógépnyelveket azért hívják nyelveknek, mert valóban azok. Lehetővé teszik, hogy a közösség (ebben az esetben a programozói közösség) művelt tagjai mások számára hasznos ötleteket dolgozzanak ki és adjanak át. Jogi korlátozásokkal megakadályozni, hogy hozzáférjünk mindazon tudáshoz, amire a közösség egyre nagyobb mértékben (a magántulajdont képező, kizárólag bináris formában terjesztett programok hagyományos felhasználói szerződésein keresztül) támaszkodik, nem célszerű, mert ez kisebb szabadságot és lassabb fejlődést eredményez.

A nyílt forrás forradalmi változást jelent, és ez az a kesztyű, amit az alapvető struktúráit megingathatatlannak vélő ipar lába elé hajítottak. A nyílt forrás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók maguk válasszák meg a használni kívánt megoldást, és ne kelljen behódolniuk a gyártók előtt, akik elzárják a vásárlóktól a technológia mögött megbúvó kódot. A piacon megjelenő nyílt forrású eszközök viszont új üzleti modelleket kívánnak: azok, akik felismerik, milyen rendkívüli előnyökkel járnak, és üzleti modelljüket hozzájuk igazítják, hatalmas előnyre tehetnek szert azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek megkísérlik fenntartani az ellenőrzést a vásárlók felett.

Mindig is két dologra volt szükség ahhoz, hogy a nyílt forrású szoftver valóban megváltoztassa a világot: egyrészt a nyílt forrású programoknak széles körben el kellett terjedniük, másrészt az általuk nyújtott fejlesztési modell előnyeit meg kellett értetni a felhasználókkal.

Ehhez járult hozzá nagymértékben Eric Raymond, és segítette vele a nyílt forrású szoftver forradalmát, a Linux alapú operációs rendszerek elterjesztését, és az ezeket használó és támogató felhasználók és vállalatok sikerét. Eric érdeme, hogy világosan, pontosan és érthetően el tudta magyarázni e forradalmi szoftverfejlesztési modell előnyeit, amivel visszavonhatatlanul hozzájárult a forradalom sikeréhez.

- Bob Young, a Red Hat, Inc. elnök-vezérigazgatója

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Eric S. Raymond:
A katedrális és a bazár
  • Elõszó 9
  • Bevezetés - Miért fontos ez nekünk? 11
  • A hackerség rövid története 15
  • A katedrális és a bazár 31
  • A nooszféra kisajátítása 75
  • A varázsüst 121
  • A hackerek bosszúja 171
  • Utószó: A szoftveren túl? 195
  • A függelék: Hogyan válhatunk hackerré? 197
  • B függelék: A fetchmail növekedése a statisztika tükrében 217
  • Jegyzetek, irodalomjegyzék és köszönetnyilvánítások 221
  • Tárgymutató 229

Vissza a lap tetejére