Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
Linux bevetés közben

Linux bevetés közben

Rob Flickenger:
Linux bevetés közben


Megjelenés: 2003
Kiskapu Kiadó
352 oldal, bolti ár: 3500,- Ft

Internetes ár (-5%): 3325,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Rob Flickenger:
Linux bevetés közben

Bevetés közben nincs sok idő a töprengésre. Cselekedni kell, és az győz, aki gyorsabb. Ha valamit hirtelen meg kell oldanunk egy olyan éjjel-nappal működő Linuxot futtató kiszolgálón, amit nem lehet leállítani, mert több tíz, vagy netán több száz ember munkája függ tőle, akkor bizony nem árt, ha ismerünk néhány hatásos trükköt.
Néha persze nem is olyan egyszerű megtalálni azokat a helyeket, ahol ezeket megtanulhatjuk. Bár - mint mondják - a legjobb tanítómester maga az élet, sok időt és fáradságot takaríthat meg az, aki elolvassa Rob Flickenger könyvét.

Ez a könyv nem kezdőknek szól. A benne leírtak megértéséhez mindenképpen tisztában kell lennünk a Linux kezelésének alapjaival, a hálózati rendszerek működésével vagy a jogosultságokkal. Nem árt, ha legalább alapszinten ismerjük a héjprogramozást és az adatbázisok kezelését.
A könyv a Linux kiszolgálók kezelésével kapcsolatos 100 tippet és trükköt mutat be témakörök szerinti bontásban. Bár a szokványos módon is használhatjuk, vagyis elejétől a végéig elolvashatjuk, az anyag feldolgozási módja miatt az egyes részek a többitől elkülönítve is érthetőek. Ha tehát bajba kerülünk, egyszerűen üssük fel a könyvet megfelelő témakörnél, és máris kezdhetjük a hiba felderítését.

A feldolgozott témakörök a következők:

  • A rendszermag, a segédprogramok és a munkakörnyezet használata és beállításai
  • Változatkövetés
  • Biztonsági mentések
  • Hálózatkezelés
  • Általános rendszerfelügyelet
  • SSH
  • Parancsfájlok és héjprogramok
  • Adatbázisok
  • BIND 9
  • MySQL
  • Apache
Bevezető

A hack szónak számtalan jelentésárnyalata van, például: az „ügyes rögtönzés” az adott pillanatban, illetve a kihozza a legtöbbet a helyzetbõl az éppen kéznél lévõ eszközök használatával. A csúnya „berhelés” a legátláthatatlanabb és legkevésbé érthetõ módon közelíti meg a kérdést, bár sok „jó trükk” is kibogarászhatatlannak tûnhet az avatatlanok szemében.

Egy adott rögtönzés hatékonysága elsõsorban azon mérhetõ le, hogy mennyire alkalmas a feladat megoldására, és fordított arányban áll az alkalmazásához szükséges emberi beavatkozás mértékével. Egyes trükkök méretezhetõek, mások pedig akár hosszú távon is mûködtethetõek. A leghosszabb ideig mûködõ és legáltalánosabban elfogadott rögtönzésekbõl szabványok lesznek, és számos más megoldás kitalálását indítják el. A jó trükk addig marad fenn, amíg jobbat nem találnak helyette.

A rögtönzés megmutatja hogyan illeszkedik egymáshoz a fejlesztõ elvont és csodálatosan bonyolult elméje és az emberi igények tagadhatatlan és közönséges tapasztalata. Néha a trükk csúnya, és csak azért jött létre, mert valakinek viszketett valamije, és meg kellett vakarni. A mérnökök számára a barkácsolás a „csináld magad” szemlélet végsõ kifejezése: senki nem érti jobban, hogyan jött létre a barkácsolás, mint az, aki úgy érezte, meg kell oldania az adott feladatot. Ha valaki, akinek a feladatmegoldás természetes beállítottsága, úgy érzi, hogy egy barkácsolás csúnya, akkor szinte biztosan ellenállhatatlan késztetést érez, hogy egy fokkal jobbat hozzon létre - és meghegeszti a barkácsolás végtermékét, amire e könyv olvasóit is bátorítani szeretnénk.

Végeredményben a legnagyobb teljesítményû kiszolgáló, a legtöbb memóriával és a világ legjobb (és legszabadabb) operációs rendszerével szintén csak egy csillogó-villogó hátvakaró, ami az adott pillanatban égetõ viszketést hivatott kezelni, amíg egy jobb, gyorsabb és olcsóbb hátvakaró le nem váltja.

Hová is vezet mindez az álfilozófikus szövegelés? Remélhetõleg rávilágít annak a szemléletnek a hátterére, ami elõsegítette ennek a megoldásgyûjteménynek az összeállítását. Egyes megoldások rövidek és egyszerûek, mások meglehetõsen összetettek. Mindegyik trükk egy adott feladat megoldására jött létre, amit a szerzõ nem tudott „vakarás” nélkül hagyni. Reményem szerint néhányat közvetlenül alkalmazhat mindenki egy-egy „viszketésre”, amit linuxos kiszolgálók kezdõ vagy tapasztalt üzemeltetõjeként érzett.

A könyv elrendezése

A hozzáértõ rendszergazda tudása rendkívül szerteágazó. Igazán hatékony csak az lehet, aki minden nehézséget képes megoldani, amivel a rendszer meglepi a bekapcsolástól a leállításig. Hogy a közbeesõ idõ átvészeléséhez segítséget nyújtsak, a következõ csokrot gyûjtöttem össze a mindennapos rendszerfelügyeleti feladatok újszerû és idõt megtakarító megközelítéseit.

    Az első fejezet mindenekelőtt azokat a leggyakoribb fajtába tartozó feladatokat vizsgálja meg, amelyekkel minden rendszergazda találkozik: beavatkozás a rendszerindítási folyamatba, hatékony munkavégzés a parancssorral, gyakori feladatok önműködővé tétele, az erőforrások felhasználásának megfigyelése (és szabályozása), és a Linux-rendszermag beállítása annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyabban működjön. Mindez nem bevezetés a rendszerfelügyeletbe, hanem olyan hatékony és nem kézenfekvő módszerek gyűjteménye, amelyeket még a tapasztaltabb rendszergazdák sem mindig vesznek észre.

    A Változatkövetés gyorstalpaló bevezetést nyújt két alapvető változatkövető rendszer, az RCS és a CVS használatába. Ha a rendszerbeállítások, a forráskód és a leírás tetszőleges korábbi változatát vissza tudjuk állítani, az néha megmentheti az állásunkat. Túl sok hivatásos rendszergazdának hiányosak az ismeretei a változatkövető rendszerekről (akik szívesebben hagyatkoznak inkább a nélkülözhetetlen, de kevésbé használható .old és .orig másolatokra). Ez a rész tömör és lényegre törő módon mutatja be a rendszer használatához szükséges parancsokat és ismereteket.

    A következő rész, a Biztonsági mentések gyors és egyszerű módszereket mutat be adataink biztonságba helyezésére. Külön hangsúlyt kap a hálózati mentés, az rsync és a CD-lenyomatok (CD-images) kezelése. Bemutatom a rendszer szabályos mentési eszközeiben rejlő óriási rugalmasságot, sőt rendszeres „pillanatfelvételekből” álló, a teljes fájlrendszer állapotát rögzítő mentési rendszer megvalósítására is mutatok egy módszert (amihez nincs szükség hatalmas tárhelyre).

    A könyvben a Hálózatkezelés (4. fejezet) a kedvencem. Nem az alapvető működtetésre és az útválasztásra összpontosít, hanem kevésbé ismert és őrületesen hasznos módszereket tárgyal, amikkel a hálózatot váratlan működési módokra bírhatjuk rá. Különféle IP-alagutakat állítunk be (titkosítással és anélkül), számba vesszük a NAT lehetőségeit és olyan haladó szolgáltatásokat ismerünk meg, amelyekkel mindenféle jellemzők függvényében érdekes eredményeket hozhatunk ki. Eszükbe jutott már, hogy a csomagok sorsáról a tartalmuk alapján döntsenek? Érdemes megnézni ezt a fejezetet.

    Az 5. fejezet olyan ötletek és eszközök eklektikus keveréke, amelyek segítenek kideríteni, miben sántikál éppen a kiszolgálónk. Sorra veszi a szabályos (és néhány teljesen nélkülözhetetlen „kiegészítő”) csomagokat, amik rengeteget elárulnak arról, ki, mit, mikor és hogyan használ a hálózatunkon. Bemutat néhány módszert az elkerülhetetlen szolgáltatás-fennakadások enyhítésére is, és még annak a felderítésében is segíthet, amikor rossz szándékú emberek akarnak csínyeket elkövetni a hálózaton.

    Az SSH rész a titkosítással védett (és csodálatosan rugalmas) hálózati eszköz, az ssh mindenféle cseles felalkalmazási lehetőségét mutatja be. Az SSH számos változatban érhető el a Linuxhoz, ugyanakkor sok példa bár működik bármely változattal, az OpenSSH v3.4p1-es változat üzembiztosan működik, ezzel az összes példát kipróbáltuk.

    A 7. fejezet rövid kitérőt tesz a különféle megoldások bemutatásával, amiket egyszerűen nem lehet egyetlen parancssorba bepréselni. Ezek a tippek időt takarítanak meg, és remélhetőleg példát szolgáltatnak rá, hogyan lehet ügyes dolgokat összerakni a héj és a Perl használatával.

    A 8. fejezet a Linux három nagy alkalmazását mutatja be, ezek a BIND 9, MySQL és az Apache. Ez a rész feltételezi, hogy az olvasó bőven túljutott e csomagok egyszerű telepítésén, és olyan módszereket keres, amelyekkel gyorsabban és hatékonyabban lehet e szolgáltatásokat üzemeltetni anélkül, hogy sok munka lenne velük. Olyan módszereket ismerünk meg, amikkel gyorsan működésre bírhatjuk a kiszolgálót, nagyon nagy feladatokhoz is méretezhetjük, és olyan ügyes működési módokat hozhatunk ki belőle, amivel sok beállításra és karbantartásra fordított időt lehet megtakarítani.

 

Hogyan használjuk ezt a könyvet

Hasznos lehet az is, ha valaki elejétől végéig elolvassa a könyvet, mivel az egyes megoldások valóban egy kicsit mindig a korábbiakra építenek. Ugyanakkor minden egyes rész külön is megállja a helyét, mint egy adott feladat egyik lehetséges megoldása. Ezért az egy témakörhöz tartozó megoldásokat szakaszokba vontam össze, de gyakran hivatkozom más szakaszba tartozó megoldásokra (és a témával kapcsolatos alapvető fontosságú forrásokra is). Az egyes szakaszokat nem szigorúan elhatárolt témakörökként kell elképzelni, inkább hasonló (de egymástól független) megoldások gyűjteményének. A legtöbben talán úgy fogják olvasni ezt a könyvet, mint a weboldalakat: megnéznek egy érdekes témát, és ha valamit nem értenek, követik a további forrásokra mutató hivatkozásokat.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Rob Flickenger:
Linux bevetés közben

1. Kiszolgálóalapok    1

1-22. trükkök    1

 #1. A felesleges szolgáltatások eltávolítása    4

A kiszolgáló finomhangolása, hogy azt a szolgáltatást nyújtsa, amit valóban szeretnénk    4

 #2. A bejelentkezés megkerülése    8

Teljes hozzáférés, semmi jelszó    8

 #3. Gyakran használt rendszermagkapcsolók    10

Indításkor adjunk meg magkapcsolókat    10

 #4. Állandóan futó démon létrehozása az inittel    12

Teremtsük meg a feltételeit, hogy a folyamat újrainduljon, bármi történjék!    12

 #5. n>&m: a szabályos kimenet és a szabályos hibacsatorna felcserélése    14

Irányítsuk a szabályos kimenetet és a szabályos hibacsatornát, ahova csak akarjuk!    14

 #6. Összetett parancssorok    17

Építsünk egyszerű parancsokból egész bekezdéseket összetett (de értelmes) kimutatások készítéséhez    17

 #7. Cseles fájlnevek kezelése az xargs segítségével    21

Bánjunk el egyszerre a több, szóközt vagy más furcsa karaktert tartalmazó fájlnevekkel    21

 #8. Megváltoztathatatlan állományok az ext2, illetve az ext3 fájlrendszerben    25

A fájlok, amelyeket még a rendszergazda sem bánthat    25

 #9. A fordítások gyorsítása    27

Adjunk munkát minden processzornak párhuzamos fordítással    27

 #10. Otthonos parancssori környezet    28

Tegyük kényelmesebbé a bash használatát környezeti változókkal    28

 #11. A setuid és setgid programok kiküszöbölése    32

 #12. Dolgozzon a sudo!    37

A sudo segítségével másokra bízhatjuk a piszkos munkát, de nem kell átadnunk a jelszót    37

 #13. Makefile használata rendszergazdai feladatok önműködő végrehajtására    40

A Makefile mindent gyorsabban és könnyebben tesz (nem csak a C fordítást)    40

 #14. Tartománynév-keresés nyers erőből    43

Találjuk meg a tartománynevet, amit be szeretnénk jegyezni    43

 #15. Ki zabálja fel a merevlemezt?    44

Keressük meg gyorsan a bűnöst egy ügyes héjprogrammal!    44

 #16. A /proc szépségei    45

Nézzük meg közvetlenül a rendszermag folyamattábláját és a rendszer változóit    45

 #17. Folyamatok közvetett kezelése a procps segítségével    50

Küldjünk vezérlőjeleket név, terminál vagy felhasználói név alapján a folyamatoknak (a folyamatazonosító helyett)    50

 #18. Rendszererőforrások felügyelete az egyes folyamatok szintjén    52

Előzzük meg, hogy a felhasználók lenyúlják a rendszer összes erőforrását    52

 #19. Nagytakarítás a megszüntetett felhasználók után    55

Győződjünk meg róla, hogy rendesen bezártuk-e a kaput a távozó felhasználó után    55

 #20. A fölösleges meghajtók eltávolítása a rendszermagból    58

Szabjuk át a rendszermagot a gyorsabb indítás és a hosszú távú üzembiztonság érdekében!    58

 #21. Nagy mennyiségű RAM használata    61

Tegyük elérhetővé a teljes memóriát a Linux számára    61

 #22. hdparm: az IDE-meghajtók finomhangolása    62

Hozzuk ki a lehető legtöbbet a merevlemezekből!    62

2. Változatkövetés    69

23-36. trükkök    69

 #23. Bevezetés az RCS-be    70

A rendszerfájlok és módosítások tárolását bízzuk az RCS-re    70

 #24. Korábbi változatok kikérése az RCS-ből    73

Az RCS mint mentőöv    73

 #25. A módosítások követése: rsc2log    74

Egy pillantással felmérhető, ki nyúlt a fájlokhoz és miért    74

 #26. A CVS alapjai    77

A Concurrent Versioning System ábécéje    77

 #27. CVS: modulok kikérése    80

Hogyan szerezzünk be munkapéldányt egy CVS-modulból?    80

 #28. CVS: a munkapéldány frissítése    81

A CVS-modul legutóbbi változásainak letöltése    81

 #29. CVS: a tagok használata    82

A modulváltozatok közvetett jelölése a CVS-ben    82

 #30. CVS: a modulok megváltoztatása    83

A módosítások véglegesítése a CVS-ben    83

 #31. CVS: fájlok egyesítése    85

A frissítési ütközések feloldása a CVS-ben    85

 #32. CVS: fájlok és könyvtárak hozzáadása és eltávolítása    86

Fájlok hozzáadása és törlése a modulban    86

 #33. CVS: a fejlesztés elágaztatása    86

Új fejlesztési ág létrehozása a CVS-ben    86

 #34. CVS: fájlok figyelése és lezárása    88

Figyelmeztetés beállítása elektronikus levélben CVS fájlokhoz    88

 #35. CVS: a CVS biztonsága    89

Védjük a felhasználókat és a CVS-ben tárolt kódot!    89

 #36. CVS: anonim lerakók    91

Hozzunk létre saját csak olvasható anonim CVS-lerakót    91

3. Biztonsági mentések    95

37-44. trükkök    95

 #37. Biztonsági mentés SSH-kapcsolaton keresztül a tar programmal    96

Másoljuk a fájlrendszer tetszőleges bitjeit a kiszolgálók között SSH és tar használatával    96

 #38. rsync az SSH-n keresztül    98

Hangoljuk össze nagy méretű könyvtárrendszereinket az rsync paranccsal!    98

 #39. Biztonsági mentés a pax programmal    100

Készítsünk hordozható másolatokat - egyszerűen    100

 #40. Az indítórész mentése    108

Mindig legyen kéznél egy másolat az indítórészről    108

 #41. Fájlrendszerek egyes részeinek összehangolása az rsync paranccsal    110

Tükrözzük az rsync paranccsal az SSH-n keresztül pontosan azt, amit akarunk, bármennyi kiszolgálóra    110

 #42. Önműködő pillanatfelvétel-típusú növekményes mentések az rsync programmal    117

Használjuk az rsync programot gyors, kis méretű és biztos pillanatfelvételek készítésére    117

 #43. A lenyomatfájlok és a CDR/CD-RW-lemezek használata    125

A parancssorból gyerekjáték a CD-lenyomatokat kezelni    125

 #44. CD-írás lenyomatfájl készítése nélkül    127

Készítsünk CD-t egy másik CD-ről, a fájlrendszerből vagy akár egy HTTP-letöltésből    127

4. Hálózatkezelés    131

45-53. trükkök    131

 #45 Tűzfal létrehozása tetszőleges kiszolgáló parancssorából    132

Az IP Tables adta lehetőségek kihasználásához nincs szükség kijelölt kiszolgálóra    132

 #46 Egyszerű IP-álcázás    136

NAT telepítése átjáróra tíz másodperc alatt    136

 #47 IP Tables tippek és trükkök    137

Hogyan lehet a tűzfalat az IP Tables programmal végzett egyszerű csomagszűrésnél több munkára fogni    137

 #48 TCP kaputovábbítás tetszőleges számítógépekre    141

Hogy a nem helyi szolgáltatások helyi kapuról érkezőnek tűnjenek    141

 #49 Felhasználói láncok használata az IP Tablesben    143

Tartsuk kézben a tűzfalat saját láncokkal    143

 #50 Alagutazás: IP-IP tokozás    146

IP-alagutazás a Linux IP-IP-vel    146

 #51 Alagutazás: GRE-tokozás    149

IP-alagút általános útválasztó tokozással    149

 #52 A vtun használata az ssh felett a NAT megkerülésére    151

Két hálózat összekapcsolása a vtun használatával és egyetlen SSH-kapcsolattal    151

 #53 Önműködő vtund.conf-létrehozó    158

Vtund.conf létrehozása röptében, hogy illeszkedjen a változó hálózati feltételekhez    158

5. Rendszerfelügyelet    167

54-65. trükkök    167

 #54 A syslog irányítása    168

Hogyan lehet a syslogot keményebb munkára sarkallni, és miképpen lehet kevesebb időráfordítással áttekinteni hatalmas naplóállományokat?    168

 #55 Munkák figyelése a watch programmal    172

Használjuk a watchot parancsok többszöri futtatására és az eredmények megtekintésére    172

 #56 Mi tartja nyitva a kaput?    174

A Netstat segítségével társítsuk könnyedén a kapuhoz az őt nyitva tartó folyamatot    174

 #57 Nyitott állományok és foglalatok ellenőrzése az lsof-fal    176

Könnyen megtudhatjuk, milyen állományokat, könyvtárakat és foglalatokat tartanak nyitva a folyamatok    176

 #58 Rendszererőforrások felügyelete top-pal    180

A rendszer tevékenységének jobb áttekintésére használjunk top segédprogramot    180

 #59 Az átlagos terhelés folyamatos megjelenítése a címsorban    182

Avagy hogyan könnyítsük meg feladatunkat a címsor munkába fogásával?    182

 #60 Hálózatfelügyelet ngrep-pel    184

Lássuk csak a ki, mit csinál műveletek a greppel a hálózati csatolón    184

 #61 Saját gépek átvizsgálása az nmappel    187

Járjunk utána, mely kiszolgálók és szolgáltatások érhetők el a hálózaton!    187

 #62 Lemezavulás-elemzés (disk age analysis)    190

Könnyen azonosítható, hogy a lemez mely részei változnak gyakran    190

 #63 IP-átvétel kevés ráfordítással    192

IP-átvétel pinggel, bashsel és egy egyszerű hálózati segédprogrammal    192

 #64 Az ntop futtatása valós idejű hálózati statisztikák készítéséhez    196

Nézzünk utána az ntop-pal, ki, mit csinál a hálózatunkon    196

 #65 Webforgalom valós idejű felügyelete a httptop programmal    200

Nézzük meg a httptop-pal, éppen kik használják webkiszolgálónkat    200

6. Az SSH    211

66-71. trükkök    211

 #66 Gyors bejelentkezés SSH-ügyfélkulcsokkal    212

Ha jelszavak helyett SSH-kulcsokat használunk, felgyorsíthatjuk és önműködővé tehetjük a bejelentkezést    212

 #67 Villámgyors SSH-bejelentkezés    214

Még gyorsabb bejelentkezés parancssorból    214

 #68 SSH-Agent, hatékonyan    216

Használjuk az SSH-Agent programot SSH-ügyfélkulcsaink önműködő kezeléséhez    216

 #69 Az SSH-Agent futtatása grafikus felületen    218

Az SSH-Agent futtatása ablakos környezetben    218

 #70 X az SSH fölött    220

Futtassunk könnyedén és biztonságosan SSH-n keresztül távoli X11-alkalmazásokat    220

 #71 Kaputovábbítás az SSH-n keresztül    222

Tegyük biztonságossá tetszőleges kapuk hálózati forgalmát SSH kaputovábbítással    222

7. A parancsfájlok    227

72-75. trükk    227

 #72 Intézzük el gyorsan feladatainkat a movein.sh segítségével    228

Hangoljuk össze valamennyi gépünket a helyi környezeti beállításokkal    228

 #73 Keresés és helyettesítés Perllel    230

Dolgozzunk tetszőleges Perl-helyettesítésekkel fájlokon és folyamokon parancsfájlok nélkül    230

 #74 Szeleteljük adatainkat kezelhető darabokra (bash)    234

Vágjuk kezelhető darabokra nagy bináris állományainkat a bash matematikai képességeivel és a dd segítségével    234

 #75 Színes naplóelemzés terminálablakban    236

Jelenítsük meg naplóinkat pompás színekben, xterm ablakban    236

8. Adatbázis-kiszolgálók   237

76-100. trükk   237

 #76 BIND futtatása chroot gyökércserével    240

A chroot megfontolt használatával tartsuk elzárva named démonunkat a rendszer többi részétől    240

 #77 Nézetek BIND 9 alatt    244

A különböző helyekről érkező kérésekre adjunk különböző válaszokat    244

 #78 Készítsünk gyorstárazó DNS-t a helyi tartományokhoz!    250

Pörgessük fel a BIND-ot: használjunk továbbító és gyorstárazó kiszolgálót    250

 #79 Terhelésmegosztás címforgatásos DNS segítségével    252

Közvetlen forgalom egyidejűleg több kiszolgálóra, címforgatásos DNS használatával    252

 #80 Saját felsőszintű tartomány üzemeltetése    254

A navigáció egyszerűsítése érdekében készítsünk saját TLD-t BIND alatt.    254

 #81 MySQL felügyelete az mtop segítségével    256

Jelenítsünk meg MySQL-szálakat topszerű formátumban    256

 #82 Másolatkészítés MySQL-lel    260

Növeljük a teljesítményt és az ismétlésszámot adatbázisunk folyamatosan frissülő másolataival    260

 #83 Hogyan hozzunk vissza nagyméretű MySQL-mentésekből egyetlen táblát    264

Egy módszer, amellyel a hatalmas MySQL-mentésekből is visszahozhatjuk bármelyik táblát    264

 #84 MySQL-kiszolgáló felpörgetése    265

Próbáljuk ki a következő célszerű módosításokat, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk MySQL-kiszolgálónkat    265

 #85 Használjunk MySQL-t proftpd-hez azonosítási forrásként    268

A proftpd és a MySQL segítségével többé nem lesz szükségünk külön bejelentkezés-azonosítókra minden egyes FTP-felhasználóhoz    268

 #86 Készítsünk szuper MySQL-kiszolgálót: a glibc, a Linuxthreads és a rendszermag finomhangolása    272

E módosításokkal elérhetjük, hogy adatbázis-kezelőnk operációs rendszere a lehető leghatékonyabban fusson    272

 #87 Apache Toolbox    275

Ezzel a nagyszerű eszközzel könnyedén letölthetjük, beállíthatjuk, lefordíthatjuk és telepíthetjük az Apache-t (és társait)    275

 #88 Teljes fájlnév megjelenítése listákban    279

Kapcsoljuk ki a fájlnevek rövidítését önműködő könyvtárlistáinkban    279

 #89 Gyors beállításváltás IfDefine használatával    281

Változtassuk meg az Apache beállításait a httpd.conf módosítása nélkül    281

 #90 Egyszerű, hivatkozás alapú hirdetéskövetés    284

Készítsünk hirdetéseinkhez egyszerű felhasználó követő rendszert a QUERY_STRING alapján    284

 #91 Utánozzuk Apache-val az FTP-kiszolgálókat    288

Készítsünk többszintű anonim elérést Apache alatt    288

 #92 Tömörítsük és forgassuk az Apache naplóit    291

Egy apró Perl-parancsfájl segítségével tömöríthetjük összes Apache naplónkat, akkor is, ha többet tartunk belőle a rendszerünkön    291

 #93 SSL tanúsítvány készítése és a tanúsítvány-aláírási kérelem    293

Készítsünk SSL kulcsot, CSR-t és tanúsítványt az Apache-hoz    293

 #94 Készítsünk saját hitelesítés-szolgáltatót    295

Legyen saját hitelesítés-szolgáltatónk, és írjuk alá saját (vagy mások) SSL tanúsítványait    295

 #95 Hitelesítés-szolgáltatónk terjesztése    299

A gyönyörű új hitelesítés-szolgáltatónk tanúsítványának telepítése csak egy kattintás a böngészőnkben    299

 #96 Több webhely kiszolgálása azonos DocumentRoot alól    301

A mod_rewrite cseles felhasználásával elérhetjük, hogy több hely osztozzon egyazon DocumentRoot könyvtáron, miközben továbbra is független webhelyeknek látszanak    301

 #97 Tartalomszolgáltatás lekérdező karakterlánc alapján, mod_rewrite segítségével    305

Vezéreljük a tartalomszolgáltatást CGI parancsfájl nélkül, címlekérdező karakterlánc alapján    305

 #98 Gyorsítsunk az Apache-on mod_proxy-val    307

Töltsünk át bonyolult dinamikus lekérdezéseket másik Apache-ba (vagy akár másik kiszolgálóra)    307

 #99 Terhelésmegosztás Apache RewriteMap-pel    310

Növeljük tetszőlegesen webes alkalmazáskiszolgálóink számát a RewriteMap segítségével    310

 #100 Szuperszolgáltatás: tömeges webhelyszolgáltatás helyettesítő karakterekkel, proxyval és újraírással    313

Tartsuk fenn belső webkiszolgálók ezreit anélkül, hogy akár a kisujjunkat mozdítanánk    313

Tárgymutató   319

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver