Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
Linux asztali gépen - Tippek, trükkök a felhasználói felület beállításához

Linux asztali gépen

Tippek, trükkök a felhasználói felület beállításához

Nicholas Petreley, Jono Bacon:
Linux asztali gépen
Tippek, trükkök a felhasználói felület beállításához

Megjelenés: 2006
Kiskapu Kiadó
400 oldal, bolti ár: 4980,- Ft

Internetes ár (-5%): 4731,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Nicholas Petreley, Jono Bacon:
Linux asztali gépen

A Linuxot kezdetben programozók írták programozóknak, akik számára a parancssor nem hogy nem volt riasztó, egyenesen a lételemüknek érezték azt. Volt persze a UNIX-tól megörökölt többféle grafikus felület is, de ezeknek néha már a beállítása sem volt egyszerű. Bár mindez csupán néhány éve történt, mára a KDE és a Gnome teljes értékű grafikus felhasználói felületté nőtte ki magát. Manapság a Linuxot már olyan emberek is használják, akik néhány alapművelettől eltekintve nem nagyon „kívánkoznak” a parancssorba, ugyanakkor szeretnék rendszerükből a legtöbbet kihozni.

Nekik íródott ez a könyv, amely száz, a Linux rendszerek használatával kapcsolatos tippet és trükköt ismertet, mindezt kifejezetten élvezetes, intuitív hangvétellel. A cím némiképp talán megtévesztő is, hiszen itt nem csupán a grafikus felület beállításairól, vagy az egyes alkalmazások ismertetéséről van szó, hanem sokkal többről. Számos olyan a rendszergazdai teendőkkel, a hálózatokkal és a biztonsággal kapcsolatos részlet is felbukkan a könyvben, amelyeknek akár a nagyobb rendszerek üzemeltetői is hasznát vehetik.

Íme néhány a tárgyalt témakörök közül:

  • A KDE szolgáltatásainak és teljesítményének finomhangolása
  • Folyamatok automatizálása a cron segítségével
  • Windows rendszerekkel való együttműködés
  • Nyomtatás támogatott és nem támogatott eszközökkel
  • A bootolással kapcsolatos kérdések
  • Mozgókép rögzítése és videó-konferenciák
  • Távoli rendszerek elérése hálózaton keresztül
Bevezető

A Linux asz­tal so­kat fej­lő­dött. Tu­dom, hi­szen szá­mí­tó­gé­pem el­sőd­le­ges asz­ta­li mun­ka­kör­nye­ze­te olyan rég­óta a Linux, hogy úgy ér­zem, köz­vet­len ta­nú­ja vol­tam a fej­lő­dé­sé­nek. Ha nem té­ve­dek, 1995 után nem sok­kal kezd­tem a Linux rend­szer­rel dol­goz­ni asz­ta­li szá­mí­tó­gé­pe­men, és mun­kám több mint 90 szá­za­lé­kát azon vé­gez­tem. Amel­lett, hogy Everex 486 DX2-66 gé­pe­men tel­je­sít­mé­nye túl­szár­nyal­ta a Win­dows 95 tel­je­sít­mé­nyét, meg­kí­mélt az összes Win­dows rend­szert súj­tó há­rom ú-tól: az új­ra­in­dí­tás­tól, az új­ra­for­má­zás­tól és az új­ra­te­le­pí­tés­től. A Linuxon so­ha sem­mit nem kel­lett új­ra­in­dí­ta­nom vagy új­ra­te­le­pí­te­nem ah­hoz, hogy a gond­ja­i­mat meg­old­jam. Mind­ez meg­szi­lár­dí­tot­ta el­ha­tá­ro­zá­so­mat, hogy esz­té­ti­kai hi­á­nyos­sá­gai da­cá­ra is ki­tar­tok a Linux mel­lett.

Az érem má­sik ol­da­la, hogy el kel­lett fo­gad­nom a meg­le­he­tő­sen eset­le­ges hard­ver­tá­mo­ga­tást, kü­lö­nö­sen a hang- és videókártyákat il­le­tő­en. Ha el­in­dí­tot­tam egy gra­fi­kus fe­lü­le­tet, a be­tűk bor­zal­ma­san fes­tet­tek. Di­csé­re­té­re le­gyen mond­va, a Linux le­he­tő­vé tet­te, hogy több tu­cat ab­lak­ke­ze­lő kö­zül vá­lasszak. Saj­nos csak né­hány fu­tott meg­bíz­ha­tó­an, és a fel­hasz­ná­lói fe­lü­le­tük ke­ve­set mon­dott olyas­va­la­ki­nek, aki, mint én, az OS/2 és a Win­dows fe­lü­le­té­hez szo­kott. Más­fe­lől azon­nal le­vett a lá­bam­ról, hogy szin­te va­la­mennyi linuxos ab­lak­ke­ze­lő­ben egy pil­la­nat alatt vált­hat­tam a vir­tu­á­lis asz­ta­lok kö­zött (a vir­tu­á­lis asz­ta­lok egy­más­tól füg­get­len, kü­lön­ál­ló mun­ka­asz­tal­ok). (Windowson e le­he­tő­ség után­zá­sa szá­nal­mas ered­mény­re ve­ze­tett.) Ak­ko­ri­ban még csak ke­vés mun­ka­vég­zés­re szánt al­kal­ma­zás lé­te­zett, és még ke­ve­sebb ren­del­ke­zett gra­fi­kus fe­lü­let­tel, de a Linux még így is több mint ele­gen­dő szoft­vert kí­nált igé­nye­im ki­elé­gí­té­sé­re. Vé­gül rá­jöt­tem, hogy a ko­rai Linux asz­ta­lok kí­nál­ta él­mény ja­vít­ha­tó, és akár a kel­le­mes­hez is kö­ze­lít­het, eh­hez azon­ban ko­moly gya­kor­lat­ra kel­lett szert ten­nem a ho­má­lyos ér­tel­mű, szö­ve­ges beállítófájlok vég­te­len kódjainak szer­kesz­té­sé­ben.

A Linux fej­lő­dé­se ih­le­tet adott az FVWM ab­lak­ke­ze­lő mó­do­sí­tá­sá­ra, amely így a Win­dows 95 Asz­ta­lát utá­noz­ta. Ez és pár to­vább­fej­lesz­tett asz­tal hasz­nál­ha­tób­bá tet­te a Linuxot, ugyan­ak­kor a szé­les tö­me­gek­nek így sem je­len­tett vonz­erőt.

Ek­kor je­lent meg a KDE, egy in­gye­nes asz­ta­li kör­nye­zet, amely a Trolltech Qt C++ elem- és függ­vény­könyv­tá­rán ala­pult. Már kez­det­le­ges ál­la­po­tá­ban is vi­lá­gos volt, hogy idő­vel bár­mely ope­rá­ci­ós rend­szer leg­jobb asz­ta­li kör­nye­ze­té­vel is fel­ve­szi a ver­senyt. A KDE fej­lesz­tői nem okoz­tak csa­ló­dást. A KDE leg­újabb vál­to­za­tá­tól le­esik a fel­hasz­ná­lók ál­la: a KDE asz­tal­ról szin­te bár­mi­lyen fel­adat el­vé­gez­he­tő, olyan ele­gán­san, ahogy azt 1995-ben el sem tud­tam kép­zel­ni. Re­mél­he­tő­leg mi­re ez az öt­let­gyűj­te­mény el­jut az ol­va­sók­hoz, már min­den­ki a KDE fe­lü­let­tel szem­lél­tet­he­ti a Linux ru­gal­mas­sá­gát le­nyű­gö­zött Win­dows-fel­hasz­ná­ló ba­rá­ta­i­nak.

A GNOME pro­jekt va­la­mi­vel ké­sőbb kez­dő­dött, mint a KDE, és út­já­ra in­du­lá­sa óta több­ször cse­rélt sze­mé­lyi­sé­get, mint Szi­bil­la. Má­ra azon­ban olyan egy­sé­ges fe­lü­let­té érett, amely ki­elé­gít­he­ti a tel­je­sít­ményt és egy­sze­rű­sé­get ke­re­ső fel­hasz­ná­lók igé­nye­it. No­ha ke­vés­bé ru­gal­mas, mint a KDE, a GNOME is al­kal­mas Win­dows-fel­hasz­ná­ló ba­rá­ta­ink el­káp­ráz­ta­tá­sá­ra.

Ál­ta­lá­ban vé­ve, a Linux asz­tal min­den te­kin­tet­ben drá­mai fej­lő­dé­sen ment át. A be­tű­kész­le­tek ma már egy­sze­rű­en gyö­nyö­rű­ek. Ta­lán nem túl­zás ki­je­len­te­ni, hogy leg­alább annyi mun­ka­al­kal­ma­zás ér­he­tő el Linuxra, mint Windowsra, és meg­le­pő­en egy­sze­rű­en fut­tat­ha­tunk Mic­ro­soft Office al­kal­ma­zá­so­kat köz­vet­le­nül Linuxon, anél­kül, hogy a Win­dows egy pél­dá­nyát meg kel­le­ne vá­sá­rol­nunk. Még fon­to­sabb, hogy lé­te­zik az Open­Office.org, amely ki­elé­gí­ti, vagy túl is szár­nyal­ja a Mic­ro­soft Office-felhasználók nagy több­sé­gé­nek el­vá­rá­sa­it. A Mic­ro­soft Outlook klónja­ként ké­szült Ximian Evolution le­ve­le­ző­ügy­fél és fel­adat­üte­me­ző töb­bet tud ma­gá­nál az Outlooknál is. A Firefox bön­gé­sző olyan si­ke­res, hogy ma már a Mic­ro­soft ve­ze­tő be­osz­tá­sú al­kal­ma­zott­jai is hasz­nál­ják az Internet Explorer he­lyett, annyi­ra jól ke­zel­he­tő és biz­ton­sá­gos.

Rö­vi­den, a Linux asz­ta­li kör­nye­ze­tei és al­kal­ma­zá­sai a hasz­na­ve­he­tő­ség és a tel­je­sít­mény te­kin­te­té­ben im­már nem ma­rad­nak el a Win­dows Asz­tal mö­gött. A vá­lasz­té­kot, a hasz­nál­ha­tó­sá­got és a ké­pes­sé­ge­ket fi­gye­lem­be vé­ve a Linux va­ló­já­ban szá­mos te­rü­le­ten fe­lül­múl­ja a Windowst. Tény, hogy van­nak még ki­ja­ví­tás­ra vá­ró hi­bák a mű­kö­dé­sé­ben – olyan szol­gál­ta­tá­sok, ame­lye­ket még min­dig csak szö­ve­ges ál­lo­má­nyo­kat szer­keszt­ve ér­he­tünk el, il­let­ve itt-ott más fol­to­zás­ra vá­ró lyu­kak –, de két­ség nem fér­het hoz­zá, hogy el­jött a Linux asz­tal ide­je.

A könyv cél­ja, hogy a le­he­tő leg­töb­bet hoz­has­suk ki a Linux asz­tal­ból. A fo­gá­sok­ból meg­tud­hat­juk, ho­gyan te­het­jük ele­gán­sab­bá a rend­szer­be­töl­tést gra­fi­kus in­dí­tó­kép­er­nyő­vel, ho­gyan lép­he­tünk be a rend­szer­be olyan mó­do­kon, ame­lyek­ről nem is ál­mod­tunk, és ho­gyan biz­to­sít­ha­tunk hoz­zá­fé­rést egyi­de­jű­leg több fel­hasz­ná­ló­nak egy­azon szá­mí­tó­gép­hez úgy, hogy köz­ben va­la­mennyi­en ked­venc gra­fi­kus fe­lü­le­tü­kön dol­goz­hat­nak. A könyv azt is be­mu­tat­ja, ho­gyan bő­vít­het­jük gra­fi­kus asz­ta­lunk ké­pes­sé­ge­it, mint­ha ezek a kez­det­től ren­del­ke­zés­re ál­ló, be­épí­tett szol­gál­ta­tá­sok len­né­nek. Még azok is ta­lál­hat­nak hasz­nos öt­le­te­ket, akik mun­ká­ju­kat szö­ve­ges kon­zo­lon vég­zik szí­ve­seb­ben. Nincs szük­sé­günk pél­dá­ul gra­fi­kus asz­tal­ra ah­hoz, hogy a bil­len­tyű­zet­nek a mul­ti­mé­di­ás él­mé­nyért és a CD-le­ját­szó sza­bá­lyo­zá­sá­ért fe­le­lős mul­ti­mé­dia-bil­len­tyű­i­hez meg­fe­le­lő mű­ve­le­te­ket ren­del­jünk.

Bár a könyv az itt vá­zol­tak­nál jó­val mé­lyebb­re ha­tol, a Linux asz­tal­lal meg­va­ló­sít­ha­tó le­he­tő­sé­gek­nek még így is csak egy tö­re­dé­ké­re de­rít fényt. A Linux mul­ti­mé­di­ás ké­pes­sé­gei ál­lan­dó­an fej­lőd­nek, és e fej­lő­dés rob­ba­nás­sze­rű­vé vál­hat, ha a sza­ba­dal­mak­kal (pél­dá­ul a DVD le­me­zek le­ját­szá­sá­hoz szük­sé­ges vissza­fej­tő al­go­rit­mu­sok­kal) kap­cso­la­tos kér­dé­sek meg­ol­dód­nak. Az asz­ta­li kör­nye­ze­tek, pél­dá­ul a KDE és a GNOME, sok má­sik­kal egye­tem­ben olyan gyor­san vál­toz­nak és fej­lőd­nek, hogy mi­re köny­vünk el­jut az ol­va­só­hoz, a kö­vet­ke­zők­ben fel­vá­zolt prob­lé­mák kö­zül va­ló­szí­nű­leg több is a múl­té lesz, a prog­ram­ja­ví­tá­sok­ra mu­ta­tó URL cí­mek már újabb prog­ram­ja­ví­tá­sok­ra mu­tat­nak és így to­vább (sze­ren­csé­re e vál­to­zá­so­kat egy­sze­rű­en kö­vet­het­jük, ahogy azt az érin­tett fe­je­ze­tek­ben lát­hat­juk). Ha a Linux asz­tal fej­lő­dé­se nem ve­szít len­dü­le­té­ből, ta­lán ha­ma­ro­san a pol­cunk­ra ke­rül­het köny­vünk má­so­dik ré­sze is!

A könyv cí­mé­ről

A könyv ere­de­ti cí­me Linux Desktop Hacks. A saj­tó­ban a hackelés (hacking) ki­fe­je­zés ál­ta­lá­ban erő­sen ne­ga­tív tar­tal­mat hor­doz: hacker alatt olyan sze­mélyt ér­te­nek, aki rend­sze­rek­be tör be, vagy szá­mí­tó­gép­ét fegy­ver­ként al­kal­maz­va nagy pusz­tí­tást visz vég­hez. A prog­ra­mo­zók kö­ré­ben azon­ban a hack ki­fe­je­zés (ame­lyet a könyv­ben fo­gás­nak for­dí­tot­tunk) egy prob­lé­ma gyors és cél­sze­rű, il­let­ve kü­lön­le­ge­sen jó meg­ol­dá­sát je­len­ti. A hacker el­ne­ve­zés ilyen ér­te­lem­ben di­csé­ret, hi­szen a név ar­ra utal, hogy vi­se­lő­je al­ko­tó szel­le­mű, és ki­vá­ló­an ért ah­hoz, amit csi­nál. A Hacks so­ro­zat a szó ere­de­ti, ki­vá­ló­sá­got je­len­tő tar­tal­mát sze­ret­né vissza­ál­lí­ta­ni, mi­köz­ben a még be­ava­tat­la­nok­kal meg­is­mer­te­ti a kre­a­tív rész­vé­tel és hoz­zá­já­ru­lás „hackeretikáját”. Az új tech­no­ló­gi­á­kat úgy sa­já­tít­hat­juk el a leg­gyor­sab­ban, ha lát­juk, hogy má­sok ho­gyan al­kal­maz­zák az el­já­rá­so­kat vagy kö­ze­lí­tik meg a prob­lé­má­kat.

A Linux asztali gépen olyan kü­lön­fé­le el­já­rá­so­kat tar­tal­maz, ame­lyek se­gít­sé­gé­vel a leg­töb­bet hoz­hat­juk ki Linux rend­sze­rünk­ből. Az egyes el­já­rá­sok ne­héz­sé­gi fo­ka el­té­rő. Ese­ten­ként egy­sze­rű szö­ve­ges ál­lo­mány el­ké­szí­té­sé­vel ho­zunk lét­re egy új me­nü­pon­tot, más­kor a bil­len­tyű­zet beállítófájljának mó­do­sí­tá­sá­val ál­lít­juk be a bil­len­tyű­zet mű­kö­dé­sét. A könyv­ből azt is meg­tud­hat­juk, ho­gyan al­kal­maz­hat­juk a prog­ram­ja­ví­tá­so­kat a for­rás­kód­ra, és a prog­ram új­ra­for­dí­tá­sá­val ho­gyan biz­to­sít­ha­tunk új szol­gál­ta­tá­so­kat. Emel­lett a könyv öt­le­te­ket ad ah­hoz is, ho­gyan ak­náz­zuk ki a prog­ra­mok olyan, már lé­te­ző szol­gál­ta­tá­sa­it, ame­lye­ket ma­gunk­tól nem va­ló­szí­nű, hogy fel­fe­dez­nénk. A Linux asztali gépen pél­dá­ul a KDE és a GNOME fájl­ke­ze­lő­i­nek olyan fel­hasz­ná­lá­si mód­ja­it mu­tat­ja be, ame­lyek­ről ta­lán nem is ál­mod­tunk.

Ho­gyan ol­vas­suk a köny­vet?

Ha ked­vünk tart­ja, ol­vas­hat­juk a köny­vet az ele­jé­től a vé­gé­ig, de az egyes fo­gá­sok ön­ma­guk­ban is meg­áll­ják a he­lyü­ket, ezért min­den­ki ked­vé­re la­poz­gat­hat, és ki­ke­res­he­ti a szá­má­ra ér­de­kes ré­sze­ket. Ami­kor a meg­ér­tés­hez bi­zo­nyos is­me­re­tek szük­sé­ge­sek, uta­lá­sok­kal se­gí­tünk el­jut­ni a kap­cso­ló­dó fo­gá­sok­hoz.

No­ha nem fon­tos a fe­je­ze­te­ket egy­más után, sor­rend­ben ol­vas­ni, azok el­ren­de­zé­se a Linux rend­szer fel­hasz­ná­ló­já­nak lé­pé­se­it kö­ve­ti, a rend­szer­be­töl­tés­től a be­je­lent­ke­zés kü­lön­fé­le mód­sze­re­in és a gra­fi­kus X11 rend­sze­ren ke­resz­tül a KDE és a GNOME ké­pes­sé­ge­i­nek ki­ak­ná­zá­sá­ig. A fe­je­ze­tek az egyes lé­pé­sek­kel kap­cso­lat­ban mu­tat­nak be kü­lön­fé­le fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­ket, így min­den­ki tö­ké­le­te­sen sze­mély­re sza­bott asz­talt hoz­hat lét­re, a be­mu­ta­tott al­ter­na­tí­vák kö­zül a ne­ki leg­job­ban tet­szőt vá­laszt­va. Az így lét­re­jött él­mény kü­lön­bö­zik majd min­den­ki má­sé­tól, aki ugyan­eze­ket a fe­je­ze­te­ket ol­vas­ta.

A Linux asztali gépen né­hány alap­ve­tő, pél­dá­ul a Linux rend­szer­mag for­dí­tá­sá­hoz szük­sé­ges uta­sí­tás­sal is fog­lal­ko­zik, ezért az igyek­vő kez­dők is meg­ta­pasz­tal­hat­ják az egyik-má­sik ne­he­zebb fo­gás­sal el­ér­he­tő ered­mé­nye­ket.

A könyv szer­ke­ze­te

A könyv kü­lön­bö­ző té­mák kö­ré szer­ve­ző­dő fe­je­ze­tek­ből áll. Az el­ső né­hány fe­je­zet töb­bé-ke­vés­bé azt a sor­ren­det kö­ve­ti, amely­ben a fel­hasz­ná­lók a té­ma­kö­rök­kel a linuxos szá­mí­tó­gé­pet el­in­dít­va ta­lál­koz­hat­nak: rend­szer­be­töl­tés, kon­zol, be­je­lent­ke­zés-ke­ze­lő, X11, asz­ta­li kör­nye­zet. Az egyé­­ni szo­ká­sok­tól füg­gő­en ki-ki át­ugor­hat bi­zo­nyos fe­je­ze­te­ket. Ha pél­dá­ul va­la­ki so­ha nem dol­go­zik a szö­ve­ges kon­zol­lal, ki­hagy­hat­ja a 2. fe­je­ze­tet, és meg­tor­pa­nás nél­kül to­vább fej­leszt­he­ti és ala­kít­hat­ja rend­sze­rét. Más­fe­lől, a fe­je­ze­te­ket ki­hagy­va hasz­nos el­já­rá­sok ke­rül­he­tik el a fi­gyel­mün­ket, ame­lyek ta­lán csak el­ső pil­lan­tás­ra nem fe­lel­nek meg mun­ka­stí­lu­sunk­nak – nem árt te­hát min­den fo­gást és öt­le­tet egy­szer át­ol­vas­ni.

A 9. fe­je­zet­től kezd­ve olyan au­to­ma­ti­zá­lá­si és rendszerfelügyeleti fel­ada­tok­kal fog­lal­ko­zunk, ame­lyek a ko­ráb­bi fe­je­ze­tek­ben meg­is­mert fo­gá­sok­hoz nyúj­ta­nak se­gít­sé­get. Egyes fo­gá­sok­hoz el­en­ged­he­tet­len a Linux bel­ső mű­kö­dé­sé­nek is­me­re­te. Eze­ket az össze­tett is­me­re­te­ket sok­szor szin­tén tar­tal­maz­zák a fe­je­ze­tek. A 10. fe­je­zet­ben a Linux rend­szer­mag testreszabását és for­dí­tá­sát jár­juk kör­be, ami a ko­ráb­bi fe­je­ze­tek bi­zo­nyos fo­gá­sa­i­hoz je­lent se­gít­sé­get azok­nak, akik még nem já­ra­to­sak a Linux rend­szer­mag le­cse­ré­lé­sé­ben vagy mó­do­sí­tá­sá­ban.

De bár­hogy is ol­vas­suk a köny­vet, va­ló­szí­nű­leg min­de­nek­előtt an­nak tar­tal­má­val sze­ret­nénk meg­is­mer­ked­ni. Kö­vet­kez­zen te­hát egy rö­vid össze­fog­la­ló az egyes fe­je­ze­tek­ről.

1. fe­je­zet: A Linux rend­szer in­dí­tá­sa

Mi­e­lőtt hasz­ná­lat­ba ve­het­nénk, el kell in­dí­ta­nunk a Linux rend­szert – mi­ért ne te­het­nénk ezt lát­vá­nyo­san? A fe­je­zet be­mu­tat­ja, ho­gyan ad­ha­tunk, sőt ter­vez­he­tünk ma­gunk egye­di gra­fi­kai hát­te­ret az in­dí­tás­ve­zér­lő­höz. Ar­ról is szó lesz, ho­gyan je­le­nít­he­tünk meg in­dí­tó­kép­er­nyőt és fo­lya­mat­jel­ző sá­vot egy Debian rend­sze­ren, a nép­sze­rű Linux rend­sze­rek kö­zül ma már az utol­só olyan ter­jesz­tés­ben, amely ma­gá­tól nem biz­to­sít er­re le­he­tő­sé­get. A fe­je­zet­ből gra­fi­kus kon­zo­lok lét­re­ho­zá­sá­ra is kap­ha­tunk öt­le­te­ket, és meg­is­mer­ked­he­tünk a Linux in­dí­tá­sá­nak szá­mos mód­sze­ré­vel, akár az in­dí­tás­ve­zér­lő meg­ke­rü­lé­sé­vel.

2. fe­je­zet: A kon­zol

A köz­hi­e­de­lem­mel el­len­tét­ben a szö­ve­ges kon­zol nem tűnt el vég­leg, kü­lö­nö­sen, ha az 1. fe­je­zet­ből meg­ta­nul­juk, ho­gyan ala­kít­hat­juk át szö­ve­ges kon­zo­lun­kat gra­fi­kus cso­dá­vá. A fe­je­zet be­mu­tat­ja, ho­gyan szab­hat­juk test­re bil­len­tyű­ze­tün­ket és hasz­nál­hat­juk a kü­lön­le­ges internetes és mul­ti­mé­dia-bil­len­tyű­ket CD le­me­zek le­ját­szá­sá­ra, prog­ra­mok in­dí­tá­sá­ra, vagy szin­te bár­mi­lyen, ál­ta­lunk el­kép­zelt fel­adat au­to­ma­ti­zá­lá­sá­ra. Az itt el­sa­já­tí­tott is­me­re­te­ket a 7. fe­je­zet fo­gá­sa­i­val pá­ro­sít­va a kon­zol, de akár szö­ve­ges levelezőprogramunk se­gít­sé­gé­vel meg­te­kint­het­jük a Mic­ro­soft Word vagy PDF tí­pu­sú csa­tolt ál­lo­má­nyo­kat, mi­köz­ben az ere­de­ti for­má­zást is rész­ben meg­tart­juk. Lát­hat­juk majd, hogy a szö­ve­ges kon­zo­lok hi­he­tet­len le­he­tő­sé­ge­ket ad­nak a ke­zünk­be.

3. fe­je­zet: A be­je­lent­ke­zés-ke­ze­lők

Tud­tuk, hogy nem kell be­zár­nunk al­kal­ma­zá­sa­in­kat és ki­je­lent­kez­nünk ah­hoz, hogy va­la­ki más is be­je­lent­kez­hes­sen a szá­mí­tó­gép­re és el­in­dít­has­sa ked­venc gra­fi­kus asz­ta­lát? A Linuxban át­vált­ha­tunk a kü­lön­bö­ző fel­hasz­ná­lók ál­tal kü­lön­bö­ző üzem­mó­dok­ban el­in­dí­tott, egyi­de­jű­leg fu­tó asz­tal­mun­ka­me­ne­tek kö­zött. A fe­je­zet en­nek egy­sze­rűbb és na­gyobb ki­hí­vást je­len­tő mód­sze­ré­vel is fog­lal­ko­zik. Lét­re­hoz­ha­tunk több KDE vagy GNOME be­je­lent­ke­ző kép­er­nyőt, vagy egy fér­fi­as moz­du­lat­tal a pa­rancs­sor­ból in­dít­ha­tunk el több mun­ka­me­ne­tet. Eset­leg tel­jes egé­szé­ben is meg­sza­ba­dul­ha­tunk az X11 be­je­lent­ke­ző kép­er­nyő­től, hogy a kon­zo­lon fu­tó, min­den rész­le­té­ben testreszabható gra­fi­kus be­je­lent­ke­zés-ke­ze­lő, a Qingy se­gít­sé­gé­vel in­dít­sunk el mun­ka­me­ne­te­ket.

4. fe­je­zet: Még több X

Ha a vál­to­za­tos­ság gyö­nyör­köd­tet, e fe­je­zet va­la­mennyi má­sik­nál több gyö­nyö­rű­sé­get tar­to­gat. Meg­ta­nul­juk, ho­gyan ál­lít­ha­tunk be egye­di ani­má­ci­ó­jú egér­mu­ta­tó­kat, ho­gyan kelt­het­jük asz­ta­lun­kon a mély­ség ér­ze­tét ár­nyék­ha­tá­sú ab­la­kok­kal, és ho­gyan te­het­jük az ab­la­ko­kat át­tet­sző­vé. Azt is meg­tud­juk, ho­gyan ké­szít­he­tünk em­lé­kez­te­tő­ket, és ho­gyan ve­het­jük rá al­kal­ma­zá­sa­in­kat ar­ra, hogy a fi­gyel­mez­te­té­se­i­ket a kép­er­nyőn meg­je­le­nő, szem­be­szö­kő üze­ne­tek­ben hoz­zák tud­tunk­ra. Meg­ta­nul­juk, ho­gyan ér­he­tünk el más, töb­bek kö­zött Mac OS X asz­ta­lo­kat szá­mí­tó­gé­pünk­ről, mi­ként ve­het­jük hasz­nát kü­lön­le­ges bil­len­tyű­ze­tünk internetes és mul­ti­mé­dia-bil­len­tyű­i­nek és még sok egye­bet.

5. fe­je­zet: A KDE asz­tal

A fe­je­zet­ben a KDE mind­ed­dig rej­tett szol­gál­ta­tá­sa­i­val is­mer­ke­dünk meg. Pél­dá­nak oká­ért, lét­re­ho­zunk olyan okos, egye­di me­nü­pon­to­kat, ame­lyek csak ak­kor je­len­nek meg, ha a ki­vá­lasz­tott ál­lo­mány ese­té­ben hasz­nos­nak bi­zo­nyul­hat­nak. A Konqueror al­kal­ma­zás­sal más asz­ta­lok ál­lo­má­nya­i­hoz fér­he­tünk hoz­zá, szin­te úgy, mint­ha he­lyi fáj­lok len­né­nek. Egy prog­ram­ja­ví­tás­sal a KDE könnyeb­ben ke­zel­he­tő­vé te­szi a Konque­ror gördítősávjait, és lát­vá­nyo­sab­bá a fájl­ki­je­lö­lés mű­ve­le­tét. Ezen kí­vül ár­nyék­ha­tást ké­szí­tünk az ab­la­kok­hoz, a superkaramba se­gít­sé­gé­vel a KDE asz­talt olyan, sze­mély­re sza­bott asz­tal­lá ala­kít­juk, amely már csak nyo­mok­ban vi­se­li a KDE je­gye­it, és a fe­je­zet­ben emel­lett fog­lal­ko­zunk a KDE al­kal­ma­zá­sok vi­sel­ke­dé­sé­nek au­to­ma­ti­zá­lá­sá­val a DCOP se­gít­sé­gé­vel és még ren­ge­teg más té­má­val is.

6. fe­je­zet: A GNOME asz­tal

Jó len­ne, ha a GNOME Nautilus me­nüi még több mű­ve­let­re ad­ná­nak le­he­tő­sé­get a ki­je­lölt könyv­tá­rak­kal és ál­lo­má­nyok­kal? És mi len­ne, ha a gDesklets al­kal­ma­zás­sal órát, idő­já­rás­jel­zőt, hard­ver­fi­gye­lőt és más, a kép­er­nyő szí­ne­sí­té­sé­re al­kal­mas esz­kö­zö­ket he­lyez­het­nénk az asz­tal­ra? A fe­je­zet­ből meg­tud­hat­juk, ho­gyan te­het­jük meg mind­ezt, a ki­hí­vá­sok sze­rel­me­se­i­nek pe­dig be­mu­tat­juk, ho­gyan fut­tat­hat­juk a GNOME leg­újabb fej­lesz­tői vál­to­za­tát.

7. fe­je­zet: A ter­mi­nál le­he­tő­sé­ge­i­nek ki­ter­jesz­té­se

Nem min­den­ki KDE- vagy GNOME-felhasználó. A könnyű­sú­lyú ab­lak­ke­ze­lő­ket előny­ben ré­sze­sí­tő el­szánt szo­ba­tu­dós­ok va­ló­szí­nű­leg a ter­mi­nál­prog­ra­mok kö­zül is az egy­sze­rűb­be­ket ked­ve­lik. A fe­je­zet az ő éle­tü­ket igyek­szik meg­könnyí­te­ni: ál­lít­suk be a ter­mi­nált úgy, hogy az ab­lak­ke­ze­lő­től füg­get­le­nül min­dig azo­no­san je­len­jen meg és vi­sel­ked­jen, vagy te­gyük az ab­la­ko­kat át­tet­sző­vé, anél­kül, hogy a ne­héz­kes KDE vagy GNOME ab­lak­ke­ze­lő­ket igény­be ven­nénk. És ha már itt tar­tunk, fe­dez­zük fel, ho­gyan te­kint­het­jük meg Mic­ro­soft Word és PDF do­ku­men­tu­ma­in­kat a ter­mi­ná­lon, vagy a Mutt, il­let­ve ha­son­ló le­ve­le­ző­prog­ram­ban, az e-mail üze­net­tör­zsén be­lül.

8. fe­je­zet: Asz­ta­li prog­ra­mok

A fut­ta­tott asz­ta­li kör­nye­ze­ten túl ott van­nak azok az al­kal­ma­zá­sok, ame­lye­ket az asz­ta­lon fut­tat­ni kí­vá­nunk. A fe­je­zet­ben szá­mos kü­lön­fé­le prog­­ram­mal fog­lal­ko­zunk, ame­lyek­kel ja­vít­ha­tunk az asz­tal nyúj­tot­ta él­mé­nyen. Meg­ta­nul­juk, ho­gyan in­dít­hat­juk el gyor­sab­ban az OpenOffice.org al­kal­ma­zást, va­la­mint né­hány fo­gás­sal irá­nyí­tá­sunk alá von­juk le­ve­le­ző­prog­ra­mun­kat és bön­gé­szőn­ket. Az utol­só né­hány fo­gás a há­ló­zat­ke­ze­lés­sel kap­cso­la­tos, és ar­ra ta­nít meg, ho­gyan ta­po­gat­hat­juk le a drót nél­kü­li há­ló­za­to­kat, ho­gyan ha­tá­roz­hat­juk meg föld­raj­zi hely­ze­tün­ket és kö­vet­ke­ző út­vo­na­lun­kat a glo­bá­lis hely­meg­ha­tá­ro­zó rend­szer­rel (GPS), és ho­gyan kap­cso­lód­ha­tunk Mic­ro­soft VPN há­ló­za­tok­ra.

9. fe­je­zet: Rend­szer­fel­ügye­let és au­to­ma­ti­zá­lás

Debian-felhasználóknak ez a fe­je­zet kö­te­le­ző, mert azon ke­vés for­rá­s egyi­ke, amely­ből meg­tud­hat­juk, ho­gyan ál­lít­ha­tó hely­re egy Debian rend­szer, ha vé­let­le­nül tö­röl­jük a cso­mag­adat­bá­zist. Ki­de­rül to­váb­bá, ho­gyan ve­het­jük rá rend­sze­rün­ket, hogy egy­sze­rű­en a há­ló­za­ti ká­bel csat­la­koz­ta­tá­sa vagy el­tá­vo­lí­tá­sa ha­tá­sá­ra be­ál­lít­sa, il­let­ve tö­röl­je a há­ló­za­ti kap­cso­la­to­kat. A fe­je­zet tar­tal­maz egy fo­gást, amellyel a CodeWeavers’ CrossOver Office-, il­let­ve Wine-felhasználók arány­lag biz­ton­sá­gos kö­rül­mé­nyek kö­zött te­kint­he­tik meg az elekt­ro­ni­kus le­ve­le­ik­ben csa­tolt ál­lo­mány­ként ér­ke­ző gya­nús Mic­ro­soft Word do­ku­men­tu­mo­kat. Né­hány alap­ve­tő fel­adat­ról is szó esik majd, így pél­dá­ul a szá­mí­tó­gép órá­já­nak össze­han­go­lá­sá­ról, a C++ prog­ra­mok (va­gyis szin­te a tel­jes KDE és va­la­mennyi KDE al­kal­ma­zás) be­töl­té­sé­nek fel­gyor­sí­tá­sá­ról, és ar­ról, ho­gyan ké­szít­he­tünk biz­ton­sá­gi vagy pon­tos má­so­la­tot ada­ta­ink­ról két szá­mí­tó­gép kö­zött. Be­mu­ta­tunk to­váb­bá egy olyan el­já­rást, amely új­ra­in­dít­ja a hát­tér­al­kal­ma­zá­so­kat, va­la­hány­szor azok vé­let­le­nül (vagy szán­dé­ko­san) le­áll­nak – és mind­ezt egy egy­sze­rű pa­rancs­fájl­lal, a dé­mo­nok ke­ze­lé­sé­re szol­gá­ló bo­nyo­lult esz­kö­zök he­lyett.

10. fe­je­zet: A rend­szer­mag

A fe­je­zet té­má­ja a Linux rend­szer­mag. A fe­je­zet­ből ki­de­rül, ho­gyan for­dít­ha­tunk sa­ját rend­szer­ma­got, és ho­gyan fris­sít­het­jük a 2.4-es ma­got tar­tal­ma­zó rend­sze­rün­ket 2.6-os mag­ra. Fog­lal­ko­zunk az al­ter­na­tív rend­szer­magággal is, amely jobb tel­je­sít­mé­nyű asz­talt kí­nál, va­la­mint le­he­tő­sé­get a rend­szer han­go­lá­sá­ra, a rend­szer­mag mó­do­sí­tá­sa nél­kül.

11. fe­je­zet: A hard­ver

A szá­mí­tó­gép­nek nem sok hasz­nát ven­nénk, ha nem tud­nánk be­ál­lí­ta­ni a hoz­zá kap­csolt hard­ver­esz­kö­zö­ket. A fe­je­zet kü­lön­bö­ző esz­kö­zök, pél­dá­ul 3D videókártyák, USB és Bluetooth esz­kö­zök te­le­pí­té­sé­vel fog­lal­ko­zik, emel­lett meg­ta­nít ar­ra, ho­gyan te­het­jük op­ti­má­lis­sá a mo­ni­tor fris­sí­té­si gya­ko­ri­sá­gát, ho­gyan nyom­tat­ha­tunk meg­haj­tó nél­kül nyom­ta­tó­ra, vagy sza­bá­lyoz­hat­juk lap­to­punk ener­gia­fel­hasz­ná­lá­sát. Be­fe­je­zé­s­kép­pen a két leg­nép­sze­rűbb hor­doz­ha­tó ze­ne­le­ját­szó, az iPod és az iRiver Linux rend­sze­ren tör­té­nő al­kal­ma­zá­sá­ról ol­vas­ha­tunk.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Nicholas Petreley, Jono Bacon:
Linux asztali gépen

A könyv ké­szí­tői

A szer­zők­ről xix

A könyv el­ké­szí­té­sé­ben köz­re­mű­kö­dők xx

Kö­szö­net­nyil­vá­ní­tás xxii

 

Elő­szó

A könyv cí­mé­ről xxv

Ho­gyan ol­vas­suk a köny­vet? xxvi

A könyv szer­ke­ze­te xxvii

A könyv­ben hasz­nált je­lö­lé­sek xxx

A kó­dok fel­hasz­ná­lá­sá­ról xxxi

Vár­juk hoz­zá­szó­lá­sa­i­kat! xxxii

Ön is tud egy fo­gást? xxxiii

A Safari Enabled jel­zés xxxiii

 

1. fejezet   A Linux rend­szer in­dí­tá­sa

1. fo­gás • A szá­mí­tó­gép in­dí­tá­sa 2

A GRUB be­ál­lí­tá­sa 2

A Mac rend­szer­töl­tő be­ál­lí­tá­sa 4

Rend­szer­in­dí­tás CD-ROM se­gít­sé­gé­vel 4

2. fo­gás • A Master Boot Record tör­lé­se és hely­re­ál­lí­tá­sa 6

Az MBR men­té­se 6

Az MBR tör­lé­se 7

Az MBR hely­re­ál­lí­tá­sa 7

fdisk /mbr uta­sí­tás Linuxon 8

3. fo­gás • Az in­dí­tás­ve­zér­lő meg­ke­rü­lé­se 8

A te­le­pí­tő meg­ke­rü­lé­se 9

A le­me­zek csat­la­koz­ta­tá­sa 9

To­váb­bi fo­gá­sok 11

4. fo­gás • Bit­ké­pes in­dí­tó­kép­er­nyő be­ál­lí­tá­sa a LILO be­töl­tő­höz 11

5. fo­gás • LILO in­dí­tó­kép­er­nyő lét­re­ho­zá­sa 14

A szí­nek ki­vá­lasz­tá­sa 17

6. fo­gás • GRUB in­dí­tó­kép­er­nyő meg­je­le­ní­té­se 20

7. fo­gás • GRUB in­dí­tó­kép­er­nyő lét­re­ho­zá­sa 21

8. fo­gás • A Debian in­dí­tá­sa – lát­vá­nyo­san 22

make menuconfig 25

Az in­dí­tó­kép­er­nyő-ke­ze­lő esz­kö­zök és az init pa­rancs­fáj­lok te­le­pí­té­se 26

A rend­szer­töl­tő be­ál­lí­tá­sa 26

A rend­szer új­ra­in­dí­tá­sa 29

A gra­fi­kus kon­zo­lok 29

9. fo­gás • Ké­pek a kon­zo­lon 30

A rend­szer­mag 30

A rend­szer­mag be­ál­lí­tá­sa 31

A rend­szer­töl­tő be­ál­lí­tá­sa 31

 

2. fejezet   A kon­zol

10. fo­gás • A bil­len­tyű­mű­ve­le­tek mó­do­sí­tá­sa 34

Vir­tu­á­lis kon­zo­lok 34

A „má­sik” Alt bil­len­tyű 35

Sza­ba­dul­junk meg a Caps Lock bil­len­tyű­től! 38

A bil­len­tyű­kód-ál­lo­má­nyok ér­tel­me­zé­se 38

11. fo­gás • Va­rázs­la­tos ze­nei mak­rók kon­zol­ra 40

A va­rázs­sza­vak 41

Ha­gyo­má­nyos bil­len­tyű­ze­tek 41

Kü­lön­le­ges bil­len­tyű­ze­tek 42

Az egye­di bil­len­tyű­ki­osz­tás meg­őr­zé­se 44

Az egye­di bil­len­tyű­ki­osz­tá­sok és mak­rók vissza­vo­ná­sa 45

12. fo­gás • Kép­er­nyő­kép a pa­rancs­sor­ból 45

Kép­er­nyő­kép ké­szí­té­se X ter­mi­ná­lon 45

Kép­er­nyő­kép ké­szí­té­se a pa­rancs­sor­ból 46

13. fo­gás • Áram­vo­na­las ké­szen­lé­ti jel 47

14. fo­gás • A könyv­tár­vál­tás egy­sze­rű­sí­té­se 51

A csap­da 52

A meg­ol­dás 53

Még egy trükk a cd uta­sí­tás­sal 53

15. fo­gás • Szí­nes ál­lo­mány­ne­vek a lapozóprogramokban 54

A fe­ke­te-fe­hér rej­tély 54

El­ső meg­ol­dás 55

Má­so­dik meg­ol­dás 57

Har­ma­dik meg­ol­dás 57

A héj au­to­ma­ti­kus beállítófájljai 58

 

3. fejezet   A be­je­lent­ke­zés-ke­ze­lők

16. fo­gás • Gyors vál­tás a fel­hasz­ná­lók kö­zött 60

Be­ve­ze­tés: a vir­tu­á­lis ter­mi­ná­lok 60

A KDE és a GNOME ál­tal tá­mo­ga­tott be­épí­tett el­já­rás 61

17. fo­gás • KDM (KDE) be­je­lent­ke­ző kép­er­nyő – meg­ket­tőz­ve 62

18. fo­gás • GDM (GNOME) be­je­lent­ke­ző kép­er­nyő – meg­ket­tőz­ve 64

19. fo­gás • Több asz­tal – a fér­fi­as mód­szer 65

20. fo­gás • Fél­re az X11 fe­lü­let­tel, he­lyet a cso­dás be­je­lent­ke­ző kon­zo­lok­nak! 68

Kép­tá­ra­zás vagy X11 gra­fi­ka 69

Fel­ké­szü­lés a Qingy te­le­pí­té­sé­re 71

A Qingy te­le­pí­té­se 72

A Linux be­ál­lí­tá­sa a Qingy hasz­ná­la­tá­ra 72

Ami­kor a Qingy nem en­ged vá­lasz­tást 75

21. fo­gás • A Qingy té­má­já­nak testreszabása 76

Te­gyük egye­di­vé a ter­mi­ná­lo­kat! 78

 

4. fejezet   Még több X

22. fo­gás • Fe­ke­te kép­er­nyők 82

startx 82

xinit 83

Az Xservers ál­lo­mány 83

23. fo­gás • Te­gyük von­zób­bá asz­ta­lun­kat ér­de­kes egér­mu­ta­tók­kal! 84

Tá­mo­gat­ja asz­ta­lunk a kur­zor­té­má­kat? 84

Mi­lyen té­má­kat tar­tal­maz a ter­jesz­tés? 85

Sa­ját alap­ér­tel­me­zett té­ma be­ál­lí­tá­sa 86

Tip­pek az NVIDIA videókártyák tu­laj­do­no­sa­i­nak 87

Egye­di kur­zor­té­mák le­töl­té­se, 1. pél­da 87

Egye­di kur­zor­té­mák le­töl­té­se, 2. pél­da 89

24. fo­gás • A CursorXP té­mák át­ala­kí­tá­sa Linux rend­szer­hez 90

25. fo­gás • Win­dows és Macintosh be­tű­kész­le­tek Linux rend­sze­ren 92

A Win­dows be­tű­kész­le­tek át­vé­te­le 93

A Mac OS X be­tű­kész­le­tek át­vé­te­le 95

26. fo­gás • Szem­be­szö­kő em­lé­kez­te­tők 96

Tet­szés sze­rint 97

Pa­rancs­fájl a fi­gye­lem­fel­kel­tő em­lé­kez­te­tő­höz 99

27. fo­gás • Szem­be­szö­kő fi­gyel­mez­te­té­sek al­kal­ma­zá­sok­tól 102

KMail 102

Jpilot 103

Swatch 104

28. fo­gás • Gyor­sabb bil­len­tyű­zet gyors­bil­len­tyűk­kel 105

29. fo­gás • Még gyor­sabb gyors­bil­len­tyűk a LinEAK se­gít­sé­gé­vel 110

30. fo­gás • Win­dows és Mac OS X rend­sze­rek el­éré­se Linuxról 114

A VNC ki­szol­gá­ló be­ál­lí­tá­sa Linux rend­sze­ren 115

Kap­cso­ló­dás a VNC ki­szol­gá­ló­ra 116

A VNC ki­szol­gá­ló be­ál­lí­tá­sa Win­dows rend­sze­ren 116

A VNC ki­szol­gá­ló be­ál­lí­tá­sa Mac OS X rend­sze­ren 117

Az asz­tal meg­te­kin­té­se bön­gé­sző­ben 117

31. fo­gás • Fut­tas­suk asz­ta­lun­kat az Interneten ke­resz­tül! 118

Az NX ki­szol­gá­ló és ügy­fél te­le­pí­té­se 119

Az NX ki­szol­gá­ló be­ál­lí­tá­sa 119

To­váb­bi uta­sí­tá­sok az NX ki­szol­gá­ló ve­zér­lé­sé­re 120

32. fo­gás • Al­kal­ma­zá­sok tá­vo­li el­éré­se 120

Biz­ton­sá­gos hoz­zá­fé­rés az X prog­ra­mok­hoz 121

Hoz­zá­fé­rés a tel­jes asz­tal­hoz 123

33. fo­gás • Kelt­sük a mély­ség ér­ze­tét asz­ta­lun­kon! 124

Az össze­tett gra­fi­kus ve­zér­lő be­szer­zé­se 124

Az asz­tal- vagy ab­lak­ke­ze­lő in­dí­tá­sa 125

34. fo­gás • Rönt­gen­sze­mű asz­tal 127

 

5. fejezet   A KDE asz­tal

35. fo­gás • Nyis­sunk ab­la­kot tá­vo­li vi­lá­gok­ra a Konquerorral! 132

Hó­dít­sunk meg tá­vo­li FTP he­lye­ket az FTP és SFTP pro­to­kol­lok­kal! 132

A FISH és a Konqueror 133

Bön­gé­szés LAN kap­cso­la­ton ke­resz­tül a Konqueror se­gít­sé­gé­vel 133

36. fo­gás • Tá­vo­li rend­sze­rek el­éré­se jel­szó nél­kül 135

A sze­mé­lyi­ség­za­var ese­tei 136

Tá­vo­li hoz­zá­fé­rés a Konqueror al­kal­ma­zás­ból egyet­len kat­tin­tás­sal 138

37. fo­gás • Ai Karamba! Lát­vá­nyos KDE já­ték­sze­rek! 138

38. fo­gás • Az al­kal­ma­zá­sok in­dí­tá­sá­nak testreszabása 142

Prog­ra­mok in­dí­tá­sa a KDE asz­ta­lon 142

Kap­cso­lók át­adá­sa az al­kal­ma­zá­sok­nak 143

Prog­ra­mok ké­nyel­mes in­dí­tá­sa 144

39. fo­gás • Fo­gá­sok DCOP ala­pú pa­rancs­fáj­lok­kal 145

A DCOP és a fo­lya­ma­tok 145

DCOP héj­prog­ram ké­szí­té­se 147

40. fo­gás • Sa­ját me­nü­pon­tok jobb egér­gomb­bal, KDE kör­nye­zet­ben 148

A me­nü­mű­ve­le­tek­hez ren­del­ke­zés­re ál­ló je­lö­lé­sek 150

Me­nü­pont lét­re­ho­zá­sa pa­rancs­fáj­lok ké­szí­té­sé­hez 151

41. fo­gás • Egy­sze­rű­sít­sük to­vább a KDE hasz­ná­la­tát! 153

42. fo­gás • Ár­nyék­ha­tá­sú KDE ab­la­kok 159

43. fo­gás • A KDE le­zá­rá­sa ki­oszk üzem­mód­ban 163

Lép­jünk be a ki­oszk­ba! 163

44. fo­gás • A leg­kor­sze­rűbb KDE: a fej­lesz­tői vál­to­zat 166

A kód le­for­dí­tá­sa 166

A KDE in­dí­tá­sa 167

 

6. fejezet   A GNOME asz­tal

45. fo­gás • Vé­let­len­sze­rű­en ki­vá­lasz­tott GNOME hát­tér­ké­pek 170

Vé­let­len ké­pek ki­vá­lasz­tá­sa 170

A fel­adat au­to­ma­ti­zá­lá­sa 172

46. fo­gás • Iz­mo­sít­suk a GNOME-ot gDesklets szte­ro­i­dok­kal! 172

47. fo­gás • Sa­ját me­nü­pon­tok jobb egér­gomb­bal, GNOME kör­nye­zet­ben 174

Scripts elem hoz­zá­adá­sa a Nautilus me­nü­jé­hez 175

Kép­át­ala­kí­tó pa­rancs­fájl 175

Az ál­lo­mány­tí­pu­sok el­len­őr­zé­se 176

Kör­nye­ze­ti vál­to­zók 177

48. fo­gás • A leg­kor­sze­rűbb GNOME asz­tal for­dí­tá­sa 178

A rend­szer elő­ké­szí­té­se 178

A kód for­dí­tá­sa 179

 

7. fejezet   A ter­mi­nál le­he­tő­sé­ge­i­nek ki­ter­jesz­té­se

49. fo­gás • Al­kal­ma­zá­sok és mo­ni­to­rok meg­osz­tá­sa a screen esz­köz­zel 182

(Szét)kapcsolva 183

Tük­röm, tük­röm... 183

Ad­ni öröm 184

50. fo­gás • Sza­ba­dul­junk meg a ter­mi­nál pa­rancs­so­ri kap­cso­ló­i­tól! 185

51. fo­gás • Át­tet­sző ter­mi­ná­lok 188

Szí­nez­zük ki urxvt ter­mi­ná­lun­kat! 189

Az aterm szí­nes­ben az iga­zi! 189

52. fo­gás • Mic­ro­soft Word do­ku­men­tu­mok meg­te­kin­té­se ter­mi­ná­lok­ban 190

wv, az egye­te­mes Word-át­ala­kí­tó 191

w3m, az egye­te­mes webböngésző- és lapozóprogram 191

53. fo­gás • PDF do­ku­men­tu­mok meg­te­kin­té­se ter­mi­ná­lok­ban 193

54. fo­gás • Word és PDF ál­lo­má­nyok meg­te­kin­té­se a Mutt le­ve­le­ző­prog­ram­ban 195

 

8. fejezet   Asz­ta­li prog­ra­mok

55. fo­gás • Az OpenOffice.org be­töl­té­si ide­jé­nek csök­ken­té­se 197

Az oooqs gyors­in­dí­tó 198

Egy ré­gi­ség: az OOQSTART-GNOME 199

To­váb­bi mód­sze­rek az OpenOffice.org gyors in­dí­tá­sá­ra 200

Se­gít az új­ra­in­dí­tás 200

56. fo­gás • Yahoo! le­ve­le­ink meg­te­kin­té­se tet­sző­le­ges le­ve­le­ző­prog­ram­ban 201

A FetchYahoo 202

A pa­rancs­fájl be­ál­lí­tá­sa 202

A pa­rancs­fájl fut­ta­tá­sa 203

Fut­tas­suk a FetchYahoo prog­ra­mot a cron üte­me­ző­vel! 203

57. fo­gás • Az elekt­ro­ni­kus le­ve­lek tit­ko­sí­tá­sa 204

Ami­re szük­sé­günk lesz 205

A kulcspár el­ké­szí­té­se 205

Te­gyük el­ér­he­tő­vé kul­csun­kat egy kulcs­ki­szol­gá­lón! 207

Az Enigmail te­le­pí­té­se a Thunderbird le­ve­le­ző­prog­ram­hoz 208

Az Enigmail be­ál­lí­tá­sa 208

Az Evolution be­ál­lí­tá­sa 209

Kulcs­alá­írá­sok 209

58. fo­gás • Tart­suk rend­ben elekt­ro­ni­kus le­ve­le­in­ket a procmail al­kal­ma­zás­sal! 209

A le­vél­to­váb­bí­tó ügy­nök be­ál­lí­tá­sa a procmail hasz­ná­la­tá­ra 210

A procmail hasz­ná­la­ta 210

A procmail alap­ve­tő fel­ada­tai 211

59. fo­gás • Ala­kít­suk át pos­ta­lá­dán­kat! 213

mbox vagy maildir 214

Az mbox át­ala­kí­tá­sa maildir for­má­tum­ra 214

A maildir át­ala­kí­tá­sa mbox for­má­tum­ra 215

60. fo­gás • A Firefox rej­tett be­ál­lí­tá­sai 216

Be­lé­pés a be­ál­lí­tó üzem­mód­ba 216

Ta­nít­suk fül­len­te­ni a Firefoxot! 217

A weboldalak gyor­sabb be­töl­té­se 218

61. fo­gás • Kü­szö­böl­jük ki a za­va­ró meg­aka­dá­so­kat a bön­gé­sző­ben! 218

Zár­juk rö­vid­re a DNS le­kér­de­zést! 220

62. fo­gás • Bír­juk mun­ká­ra bön­gé­szőnk bő­vít­mé­nye­it! 221

A Macromedia Flash bő­vít­mény 221

Ja­va a Firefox bön­gé­sző­ben 222

63. fo­gás • Te­le­fo­nál­junk az Interneten! 223

A GnomeMeeting 224

A Skype 225

Ha­gyo­má­nyos te­le­fo­nok hí­vá­sa 226

64. fo­gás • Moz­gás­fi­gye­lés és videókonferencia 226

A webkamera be­ál­lí­tá­sa 227

A GnomeMeeting hasz­ná­la­ta 228

Moz­gás­fi­gye­lő ka­me­rák 228

65. fo­gás • He­lyez­zünk el kép­er­nyő­ké­pe­ket ön­mű­kö­dő­en a Weben! 229

A scrot te­le­pí­té­se 229

A pa­rancs­fájl 230

A pa­rancs­fájl fut­ta­tá­sa 232

66. fo­gás • Ve­ze­ték nél­kü­li há­ló­za­tok fel­tér­ké­pe­zé­se 232

A mo­ni­tor üzem­mód be­kap­cso­lá­sa a meg­haj­tó­ban ja­ví­tó­folt­tal 233

A Kismet fut­ta­tá­sa 234

Ku­káz­zunk Kismet mód­ra! 235

67. fo­gás • Tér­ké­pez­zük fel kör­nye­ze­tün­ket! 236

GPS egy­ség össze­kap­cso­lá­sa Linux rend­szer­rel 236

Tér­kép­prog­ra­mok 237

68. fo­gás • Kap­cso­ló­dás Mic­ro­soft PPTP VPN há­ló­za­tok­ra 238

Be­ál­lí­tás 239

A VPN in­dí­tá­sa 241

Al­kal­ma­zá­sok 241

69. fo­gás • Kor­lá­to­zott mé­dia­for­má­tu­mok le­ját­szá­sa 242

Nem DVD-formátumok le­ját­szá­sa 242

DVD le­me­zek le­ját­szá­sa 243

 

9. fejezet   Rend­szer­fel­ügye­let és au­to­ma­ti­zá­lás

70. fo­gás • Fel­ada­tok au­to­ma­ti­zá­lá­sa a cron se­gít­sé­gé­vel 245

Üte­me­zett fel­ada­tok meg­adá­sa 246

Össze­tett crontab ál­lo­má­nyok 247

Le­vél­vál­tás a cron prog­ram­mal 248

71. fo­gás • Az óra fris­sí­té­se az Interneten ke­resz­tül 249

Az NTP le­töl­té­se 249

Az óra be­ál­lí­tá­sa 250

Ön­mű­kö­dő NTP össze­han­go­lás 250

72. fo­gás • Asz­ta­li al­kal­ma­zá­sok ön­mű­kö­dő in­dí­tá­sa 251

Vissza az ala­pok­hoz 251

Az ab­lak­ke­ze­lő és az asz­tal szol­gál­ta­tá­sai 252

73. fo­gás • Elvis nem tá­voz­hat 255

Az új­ra­in­dí­tá­si trükk al­kal­ma­zá­sa 256

A grep meg­ke­rü­lé­se 256

74. fo­gás • Klónozzuk Linuxunkat! 257

Le­mez­ké­pek ké­szí­té­se 257

A le­mez­kép vissza­ál­lí­tá­sa 259

75. fo­gás • Ka­pu­át­irá­nyí­tás SSH-n ke­resz­tül 260

Lásd még: 263

76. fo­gás • Tart­suk el­len­őr­zé­sünk alatt az új fel­hasz­ná­lók be­ál­lí­tá­sa­it! 263

Fi­no­mít­sunk a meg­lé­vő ál­lo­má­nyo­kon! 264

Al­kal­ma­zá­sok alap­ér­tel­me­zett be­ál­lí­tá­sai 264

Le­gyünk ön­zők! 265

Alap­ér­tel­me­zett asz­ta­li kör­nye­ze­tek 265

77. fo­gás • E-mail ér­te­sí­tés a rend­szer­ese­mé­nyek­ről 266

A logsentry 267

78. fo­gás • Be­je­lent­ke­zés jel­szó nél­kül 268

A nyil­vá­nos és sa­ját kul­csok lét­re­ho­zá­sa 269

A be­je­lent­ke­zés 269

A tá­vo­li ál­lo­má­nyok gra­fi­kus ke­ze­lé­se 270

79. fo­gás • A há­ló­za­ti ká­bel cso­dá­la­tos le­he­tő­sé­gei 271

80. fo­gás • Óv­juk ma­gun­kat a Win­dows al­kal­ma­zá­sok­tól! 272

Ál­lít­suk be a biz­ton­sá­gos kör­nye­ze­tet! 273

Kelt­sük élet­re te­remt­mé­nyün­ket! 275

A Wordview au­to­ma­ti­zá­lá­sa a Mozillában 276

Ké­szül­jünk fel a va­ló­szí­nűt­len­re! 277

81. fo­gás • Egye­di tűz­fal­gép lét­re­ho­zá­sa 278

Az össze­te­vők be­gyűj­té­se 278

A tűz­fal be­ál­lí­tá­sa 280

A ka­pu­át­irá­nyí­tás be­kap­cso­lá­sa 280

82. fo­gás • Kap­cso­la­tok fi­gye­lé­se Linuxon a Wavemon esz­köz­zel 281

83. fo­gás • Biz­ton­sá­gi men­tés a há­ló­za­ton ke­resz­tül 283

Egyet­len könyv­tár biz­ton­sá­gi men­té­se 283

Össze­tett biz­ton­sá­gi má­so­la­tok az rsync prog­ram­mal 284

84. fo­gás • A Debian rend­szer hely­re­ál­lí­tá­sa össze­om­lás után 286

85. fo­gás • Elő­ze­tes össze­szer­kesz­tés a tel­je­sít­mény ja­ví­tá­sá­ra 288

A prelink fut­ta­tá­sa 289

86. fo­gás • A leg­fris­sebb for­rás­kód be­szer­zé­se 290

Kap­cso­ló­dás a CVS adat­tár­hoz 291

Az új je­lölt: Subversion 292

87. fo­gás • A for­dí­tás fel­gyor­sí­tá­sa 293

A distcc fut­ta­tá­sa 294

A for­dí­tás el­osz­tá­sa Win­dows szá­mí­tó­gé­pe­ken 295

 

10. fejezet   A rend­szer­mag

88. fo­gás • A rend­szer­mag for­dí­tá­sa 298

A for­rás le­töl­té­se 298

A kód be­ál­lí­tá­sa 299

A kód for­dí­tá­sa 300

A rend­szer­mag te­le­pí­té­se 301

89. fo­gás • A rend­szer­mag fris­sí­té­se 2.6-os vál­to­zat­ra 302

A for­rás le­töl­té­se 303

A kód be­ál­lí­tá­sa 303

A 2.6-os rend­szer­mag új­don­sá­gai 304

A rend­szer­mag for­dí­tá­sa 304

A rend­szer­mag te­le­pí­té­se 305

90. fo­gás • Vil­lám­gyors asz­tal a CKO rend­szer­mag­gal 305

A CKO for­dí­tá­sa op­ti­ma­li­zá­lás­sal 306

A CKO fi­nom­han­go­lá­sa va­lós idő­ben 307

A schedtool és az egy­ide­jű üte­me­zés 308

91. fo­gás • A rend­szer­mag fi­nom­han­go­lá­sa új­ra­for­dí­tás nél­kül 309

A tár­cse­re be­ál­lí­tá­sa a /proc ál­lo­mány­rend­sze­ren ke­resz­tül 309

A há­ló­za­ti tel­je­sít­mény han­go­lá­sa a /proc ál­lo­mány­rend­sze­ren ke­resz­tül 310

A le­mez­hoz­zá­fé­rés han­go­lá­sa a rend­szer­töl­tőn ke­resz­tül 311

 

11. fejezet   Hard­ver­esz­kö­zök

92. fo­gás • Internet-hozzáférés Bluetooth kap­cso­lat­tal és mo­bil­te­le­fon­nal 314

93. fo­gás • Tö­ké­le­tes USB esz­kö­zök az Utopia pro­jekt­tel 316

A cso­ma­gok te­le­pí­té­se 317

Ön­mű­kö­dő csat­la­koz­ta­tás 318

A rend­szer be­ál­lí­tá­sa 319

94. fo­gás • A mo­ni­tor fris­sí­té­si gya­ko­ri­sá­gá­nak op­ti­ma­li­zá­lá­sa 320

Is­mer­jük meg mo­ni­to­run­kat! 320

A mo­ni­tor be­ál­lí­tá­sa 321

A fel­bon­tás és a fris­sí­té­si gya­ko­ri­ság be­ál­lí­tá­sa 322

95. fo­gás • Nyom­ta­tás nem tá­mo­ga­tott nyom­ta­tó­val 323

Ho­gyan tör­té­nik a nyom­ta­tás? 323

Át­irá­nyí­tott nyom­ta­tó lét­re­ho­zá­sa 324

Nyom­ta­tás az új nyom­ta­tó­val 326

96. fo­gás • Ener­gia­gaz­dál­ko­dás ACPI mód­ra 327

Az ACPI te­le­pí­té­se 327

A szük­sé­ges mo­du­lok be­töl­té­se 328

Az ACPI hasz­ná­la­ta 329

97. fo­gás • Az iPod és a Linux 329

A Linux asz­tal be­ál­lí­tá­sa 331

Min­den­na­pos fel­ada­tok 334

Le­töl­tött MP3 ál­lo­má­nyok és ID3 cím­kék 336

98. fo­gás • Az iRiver és a Linux össze­han­go­lá­sa 337

Ze­ne­szám­ok má­so­lá­sa az iRiver le­ját­szó­ra 338

Az adat­bá­zis új­ra­é­pí­té­se 338

99. fo­gás • A me­rev­le­mez tel­je­sít­mé­nyé­nek nö­ve­lé­se 339

100. fo­gás • Gyor­sít­suk fel a já­té­ko­kat! 344

Fel­ké­szü­lés a te­le­pí­tés­re 344

Az NVIDIA meg­haj­tó te­le­pí­té­se 345

Az ATI meg­haj­tó te­le­pí­té­se 346

 

Tárgymutató 349

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver