Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
HTML és CSS - Webszerkesztés stílusosan

HTML és CSS

Webszerkesztés stílusosan

Virginia Debolt:
HTML és CSS
Webszerkesztés stílusosan

CD - melléklet - CD melléklettel

Megjelenés: 2005
Kiskapu Kiadó
480 oldal, bolti ár: 6600,- Ft

Internetes ár (-5%): 6270,- Ft

db

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Virginia Debolt:
HTML és CSS

A HTML nyelvet eredetileg tulajdonképpen nem arra találták ki, hogy azt valaki „alacsony szinten” használja. Ennek ellenére a webfejlesztők alapvetően két táborra oszthatók. Vannak, akik valóban nem foglalkoznak magával a nyelvvel, inkább vizuális (WYSIWYG) eszközökre támaszkodnak, míg mások, elsősorban a hatékonyság érdekében „megmerülnek a részletekben”. Az utóbbi típushoz tartozó leendő – de pillanatnyilag akár teljesen kezdő – szakembereknek írta ezt a könyvet Virginia DeBolt, aki a területen komoly oktatási tapasztalattal rendelkezik, és az a könyv minőségén, illetve felépítésén is érződik.

A weblapok kézi szerkesztése kezdetben két okból is nehézkes volt. Egyrészt ismerni kellett hozzá a folyamatosan változó HTML nyelvet, illetve a különböző böngészőprogramok „rigolyáit”, másrészt – és ez különösen a kezdőket tudta halálra bosszantani – csaknem lehetetlen volt olyan szerkezetet kialakítani, amilyent megálmodtunk. Azt például, hogy egy kép és a hozzá tartozó szöveg pontosan ott jelenjen meg, ahova szántuk, csak egymásba ágyazott táblázatok, térkitöltők és egyéb, néha a fekete mágia tárgykörébe tartozó trükkök segítségével lehetett megoldani. Ha pedig meg akartunk változtatni egy betűtípust, ahhoz számtalan helyen kellett a forrást módosítanunk.

Aztán jött a CSS (Cascading Style Sheets), ami ezeket a problémákat – ha nem is egy csapásra – de megoldja. A lényege tulajdonképpen egészen egyszerű: válasszuk szét a tartalmat és a formát. A változás tehát lényegében annyi, hogy az eddigi egy nyelv helyett kettőt kell ismernünk, és ebből következőleg célszerű azokat egyszerre megtanulni. És pontosan ez az, ahogyan ez a könyv megközelíti a témát.

Ajánljuk mindenkinek, aki szeretne eleve szabványos webtervezési módszereket megtanulni, aki a hatékonyság érdekében nem riad vissza némi programozástól, aki már ismeri a HTML-t és talán kicsit a CSS-t is, de szeretné elmélyíteni, illetve rendszerezni a tudását, de annak is, aki soha, egyetlen weblapot sem készített még, de könnyen, és gyorsan szeretné a szükséges tudást elsajátítani.

Bevezető

Ebből a könyvből egy egységbe fogva tanulhatjuk meg az Extensible Hypertext Markup Language (XHTML, bővíthető leírónyelv) nyelv és a Cascading Style Sheets (CSS, rangsorolt stíluslapok) stíluslapok használatát.

Én egy közösségi főiskolán tanultam meg a HTML nyelvet néhány év alatt. A jelenleg kapható HTML-oktató könyvek általában előbb megtanítanak mindent a HTML nyelvről, és csak azután térnek rá a CSS stíluslapok ismertetésére. Én úgy gondolom, hogy ez a kettő szorosan összetartozik, és egyszerre kellene őket megtanulni. Több oka is van, hogy miért ezt a megközelítést választottam:

Abban a pillanatban, amikor egy tanulónak sikerül megjelenítenie egy szót egy weblapon, máris érdekelni kezdi az is, hogy hogyan lehetne azt szebbé tenni: hogyan lehet megváltoztatni a betűk színét vagy helyét. Ezeket az igényeket szabványokon alapuló kóddal csak egyféleképpen lehet kielégíteni: a CSS használatával.

Ha az XHTML kód megírásakor tisztában vagyunk azzal, mit szeretnénk elérni a CSS segítségével, az nagyban megkönnyíti a CSS használatára alkalmas weblapok készítését. Ekkor ugyanis a CSS segítségével formázható horgok, fogantyúk és tartók használatával építhetjük fel a weblapokat.

Ha megtanuljuk, hogy a CSS stíluslapokat szem előtt tartva írjunk XHTML kódot, könnyebb lesz olyan weblapokat terveznünk, amelyeket a modern böngészők gyorsan töltenek le és hiba nélkül jelenítenek meg, illetve amelyek jól áttekinthetők, és sokáig használhatók maradnak. Ezek olyan tervezői képességek, amelyeknek akkor láthatjuk sok hasznát, amikor kilépünk a munkaerőpiacra, és ebből szeretnénk megélni.

A HTML és a CSS rövid története

Lépjünk vissza pár évet a HTML 4 és a CSS1 fémjelezte időszakra. Mindkét szabványt a World Wide Web Consortium (W3C) szabványszerkesztő csoport alakította ki annak érdekében, hogy el lehessen választani a weblap szerkezeti felépítését és megjelenítését. Az e könyvben használt kifejezésekkel élve a szerkezeti felépítést az XHTML, a megjelenítést pedig a CSS határozza meg.

A HTML 4 és a CSS előtt a megjelenítés be volt építve a HTML kódba, mégpedig elemek, jellemzők (attribútumok) és értékek formájában. Ezek segítségével határoztak meg mindent, amit most CSS stílusokkal adunk meg. Az XHTML nyelvben az elemek a weblap olyan részei, mint a címsor, a bekezdés, a kép, a lista, a táblázat vagy az idézetblokk. Minden egyes weblapon több száz olyan jellemző és érték tartozhat a HTML elemekhez, amelyek kizárólag csak megjelenítési célokat szolgálnak. Emiatt a weblapok nagyon nagyra nőnek, és nagy sávszélesség kell a letöltésükhöz. A jelenleg használt szabványi előírások kialakítására irányuló mozgalom célja többek közt a HTML lapok egyszerűbbé tétele, valamint a nagy sávszélesség igényelte költségek visszafogása és a letöltési idő csökkentése volt.

A CSS előtt az elemek helyét csaknem lehetetlen volt pontosan megadni a weblapon. A legtöbb tervező rájött, hogy táblázatok használatával mégis megoldható az elemek elhelyezése a weblapokon, de ezzel is volt egy gond. Számos eszköz, például a csökkentlátók által használt hangos képernyőfelolvasók összefüggéstelen szövegrészekből álló érthetetlen zagyvaságot állítottak elő a weblapokon táblázatokban elhelyezett tartalmakból, különösen akkor, ha több táblázat volt egymásba ágyazva. A CSS és a szabványosításra irányuló mozgalom további célja volt, hogy a weblapokat bármilyen eszközzel meg lehessen tekinteni. Ezt a weblapok elemeinek elhelyezésére szolgáló új módszerekkel kívánták elérni.

A megjelenítés egy további lényeges hibája, amelynek megoldására a CSS-t és az XHTML-t szánták, az elemek logikátlan használata volt. A CSS bevezetése előtt ugyanis sok elemet hibásan használtak, legalábbis abban az értelemben, hogy nem arra a célra használták őket, amire azokat szánták.

A CSS előtti időkben nem volt lehetőség például a szövegbehúzás megjelenítésére. A behúzott szöveg megjelenítésére behúzásos elemeket, például listákat és idézetblokkokat használtak. Ha a behúzott szöveg igazából nem lista vagy idézetblokk volt, felborult az adott elem szerepe és tervezett felhasználási módja (vagy hibás felhasználása) közötti logika.

A kezdetek óta a Világháló sokat fejlődött, és elérte azt a pontot, amikor egy weblapnak meg kellene jelennie egy böngészőben, egy kéziszámítógépen vagy akár egy mobiltelefonon is. Ahhoz, hogy a weblap tartalma helyesen jelenjen meg az internethasználatra alkalmas eszközökön, az elemeket kizárólag a logikailag megállapított céljukra szabad használni: a címsoroknak tényleg címsoroknak kell lenniük, a listáknak valóban listáknak, a táblázatokba csakugyan táblázatos adatokat kell felvenni, és így tovább. A CSS lehetővé teszi a megjelenítés szabályozását az XHTML elemek megfelelő használatára vonatkozó logikai rend megőrzése mellett.

Kiknek szól ez a könyv?

A HTML és CSS: webfejlesztés stílusosan a kezdőknek szól, akik semmit nem tudnak sem az XHTML-ről, sem a CSS-ről, valamint azoknak, akik a HTML-t ugyan már ismerik, de a CSS területén még kezdők.

A könyv erőteljes kezdőlökést ad, bár nem tanulható meg belőle minden részlet sem az XHTML-ről, sem a CSS-ről. Mire a könyv végére érünk, elegendő tudásunk lesz ahhoz, hogy nekilássunk azoknak a könyveknek, amelyek tényleg mindent megtanítanak ezekről az eszközökről. A könyvben elszórva rengeteg megjegyzést és tippet találunk, amelyek olyan remek könyvekre és internetes erőforrásokra utalnak, amelyek segítenek az itt tanultakra építve továbbfejleszteni a tudásunkat.

Amit a könyvből meg lehet tanulni

A könyvből meg lehet tanulni a szabványokon alapuló, a böngészők által megjeleníthető, CSS segítségével formázható weblapok megírásának alapjait.

A könyv ismerteti a Hypertext Markup Language (HTML, hiperszöveges leírónyelv) legújabb változatát, amelynek XHTML a neve.

A HTML az XHTML előtt megért néhány változatot. Ezek közül a HTML 4.01 néven ismertet még mindig elég széles körben használják, és egészen jól használható weblapokat lehet vele létrehozni. Az XHTML és a HTML 4.01 között nincs sok különbség, és a könyv elolvasása után mindkettőben képesek leszünk kódot írni.

Az XHTML-re azért esett a választásom a könyv megírásakor, mert ez a legújabb előírás, és a legújabb előírás (más néven szabvány) használata lehetővé teszi, hogy olyan weblapokat tervezzünk, amelyek többféle böngészőben és többféle eszközön is nagyjából ugyanúgy jelennek meg.

A CSS-nek is többféle változata van. A könyv a CSS 2-t ismerteti, ismét csak azért, mert ez a legújabb.

A hangsúly az XHTML és CSS kódok szabvány szerinti megírásának megtanulásán van. Azokat a megoldásokat, amelyek nem részei a szabványoknak, csak nagyon érintőlegesen fogom ismertetni. Az ilyen nem szabványos megoldások neve trükk, „kijátszás”, szűrő vagy szükségmegoldás. Ezek közül a trükkök vagy szükségmegoldások közül csak a mindenképp megkerülhetetleneket fogom megemlíteni.

A könyv elolvasása után képesek leszünk áttekinthető webhelyeket létrehozni. Az áttekinthetőség azt jelenti, hogy a tartalom jól olvasható, mert az ennek útjában lévő akadályokat megszüntettük. Megtanulunk olyan weblapokat készíteni, amelyek minden rendszeren, minden böngészővel és minden eszközzel jól olvashatók.

Mivel foglalkozik a könyv?

A könyvet az ésszerű haladásnak - a weblapok tervezési és kialakítási folyamatának - megfelelő sorrendbe szerveztem. Mindegyik fejezet bővíti a tudásunkat, így a könyv végére már szakavatott weblapkészítők leszünk. Amikor megismerünk egy új XHTML elemet, megtanuljuk annak a CSS segítségével történő formázását is, a tanultak gyakorlatba való áthelyezése végett pedig minden fejezetben létrehozunk igazi weblapokat is.

Az 1. és 2. fejezetben a Világhálóval (angol nevén World Wide Web, rövidítve WWW) és a weblapok készítésére szolgáló eszközök használatával kapcsolatos alapismereteket és némi ezekkel kapcsolatos háttérinformációt olvashatunk. A 3. fejezet kezdetére már tudunk készíteni egy egyszerű weblapot, a 4-11. fejezetekben pedig a weblaptervezés és -kialakítás új módszerét ismerhetjük meg a címsoroktól a bekezdéseken, hivatkozásokon és képeken át az űrlapokig, hogy csak néhány elemet említsek.

A 12. fejezetből megtudhatjuk, mik az első és kihagyhatatlan lépések, ha fel szeretnénk rakni a weblapot a Világhálóra. A 13. fejezetből azt tanulhatjuk meg, milyen különleges formázást igényel egy webnapló (angol szóval weblog vagy röviden blog), a 14. fejezet pedig a weblaptervezés néhány alapelvét ismerteti.

A legtöbb fejezet végén van egy pár ötlet, amelyek segítségével próbára tehetjük a tudásunkat, és megpróbálhatunk az adott fejezetben tanult új ismereteket felhasználva saját magunk létrehozni dolgokat.

Gyakorlati példák

Számos fejezetben találhatunk igazi weblapokról vett olyan példákat, amelyek jól szemléltetik az adott fejezetben tárgyalt anyagot. Ahhoz, hogy a valós életből vett példákból a legtöbb tapasztalatot nyerjük, meg kell néznünk a weblap forráskódját. A legtöbb böngészőben van Nézet menü, és abban Forrás vagy A forrás megtekintése menüpont, amelyre kattintva megtekinthetjük, hogyan írták meg az adott weblapot.

A CD tartalma

A CD tartalmazza a Style Me Challenge Page (Formázási feladat) weblapot. A könyv befejezése után létrehozhatunk különféle stíluslapokat, amelyek segítségével szabályozhatjuk ennek az egyszerű HTML lapnak a megjelenését. Ha sikerül olyan stíluslapokat létrehoznunk a Style Me weblaphoz, amelyekkel meg vagyunk elégedve, az azt bizonyítja, hogy már készen állunk arra, hogy saját magunk tervezzünk igazi weblapokat.

A CD-n található pár böngészőprogram Windows és Macintosh rendszerre is. A mellékelt böngészők a különféle gyártók lehető legfrissebb és a szabványoknak leginkább megfelelő változatai. Telepítsük mindet a számítógépre, hogy több böngészőben is meg tudjuk tekinteni a saját készítésű weblapokat.

A CD-n rábukkanhatunk néhány HTML- és CSS-szövegszerkesztő eszköz próbaváltozatára is, Windows és Macintosh rendszerhez egyaránt. Ezekre a próbaváltozatos programokra nincs szükség a HTML vagy a CSS lapok megírásához - megteszi bármilyen alapszintű szövegszerkesztő -, de számos olyan hasznos szolgáltatásuk van, ami a HTML kód írásakor megkönnyíti például a színkódok megadását vagy a szövegbehúzást.

A Visibone (www.visibone.com) engedélyezte, hogy feltegyük a CD-re előugró színablakaikat is. Ezek olyan színpaletták, amelyek a HTML kód íráskor nyitva tarthatók a számítógép asztalán, és színeket és színneveket tudunk róluk választani.

Az egyes fejezetekben végzett munkákhoz szükséges fájlok szintén a CD-n lelhetők fel. Ezeknek a segítségével tanuljuk meg igazából a HTML és CSS lapok készítését, mivel az egyes fejezetekben előrehaladva tényleg be kell írnunk a szükséges szöveget, és azzal kell utána dolgoznunk. Az elvégzett munka hatását azonnal meg is tekinthetjük valamelyik böngészőben.

A szerző elérhetősége

Az olvasók megjegyzéseit mindig örömmel veszem. Levelet a virginia@vdebolt.com címre lehet nekem küldeni, illetve a www.webteacher.ws címen lévő Web Teacher (Weboktató) című webhelyemet felkeresve érhetnek még el.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Virginia Debolt:
HTML és CSS

Köszönetnyilvánítás xv

Bevezetés xvii

1. fejezet Hogyan írjunk XHTML és CSS kódot?

A webhelyek felépítése 1

Mi az XHTML és a HTML? 2

Mi a különbség az XHTML és a HTML között? 3

Mi a CSS? 3

Ismerkedés az XHTML nyelvtanával 4

Kezdő- és zárócímkék 4

Üres elemek 6

XHTML: különleges követelmények 8

Ismerkedés a CSS nyelvtanával 8

Kijelölők és meghatározások 9

Idézőjelek 15

Gyakorlati példa 16

Összefoglalás 17

2. fejezet Mindent a maga helyére, azaz: hová tegyük a stílusokat?

A rangsor 20

Kezdjük a böngészővel 21

Felhasználói stílusok 22

Külső stílusok 24

Beágyazott stílusok 26

Szövegközi stílusok 28

Öröklés 30

Szűkítés 30

Az @import utasítás használata 33

Gyakorlati példa 35

Összefoglalás 37

3. fejezet A weblapok alapjai: DOCTYPE, fejléc, törzs és a törzs stílusai

Az XHTML lap 39

A cél 40

DOCTYPE meghatározások 40

Az XML meghatározás 43

Vágjunk bele! 43

A fejléc 44

Mentés 45

A törzs 46

Nézzük meg a művünket böngészőben! 46

A CSS lap 46

A stíluslap létrehozása 47

A háttér 48

Színek megadása a weblapokon 48

Hozzákapcsolás a stíluslaphoz 50

Nézzük meg, mit alkottunk! 50

A margók 51

Vigyük odébb a törzset! 53

A szín nem minden! 53

Gyakorlati példa 57

A body elemhez használható CSS tulajdonságok 58

Tegyük próbára magunkat! 58

Összefoglalás 59

4. fejezet Címsorok és címsorstílusok

Az XHTML lap 61

A weblap szerkezetének kialakítása címsorok segítségével 62

A fejezet feldolgozásának módja 63

Felvétel az XHTML lapra 66

A CSS lap 67

Kezdjük a siteName jellemzővel! 68

Címsorok osztálykijelölőkkel 72

Az eredmények összehasonlítása 75

A dobozmodell 76

Gyakorlati példa 78

A címsorokhoz használható CSS tulajdonságok 79

Tegyük próbára magunkat! 80

Összefoglalás 80

5. fejezet ‑A weblap szakaszai: div címke a weblapszerkezet és az elrendezés kialakításához

Az XHTML lap 82

A tartalom szerkezeti elvek szerinti szervezése 83

Mikor használjuk a div elemet, és mikor ne? 86

A CSS lap 88

Abszolút helyzetmegadás 89

Viszonyított helyzetmegadás 92

Rögzített helyzetmegadás 93

A tartalom elrendezése margókkal 95

Osztályok használata a címsorok formázására 97

A tartalom elrendezése a float jellemzővel 98

Mit lehet még úsztatni? 103

Miért nem balra? 106

A tartalom elrendezése a z-index segítségével 107

Gyakorlati példa 111

CSS tulajdonságok 113

Tegyük próbára magunkat! 113

Összefoglalás 114

6. fejezet Bekezdés- és szövegstílusok

Az XHTML lap 115

Mozaikszók és rövidítések 117

Különleges karakterek 119

A cite elem 123

Idézetblokkok 124

Jelentőségteli formázás: az em és a strong elem 125

További szövegformázó elemek 127

Az XHTML szöveg CSS-használatra alkalmassá tétele 128

A CSS lap 129

A stíluslap kialakításának kezdete 129

A törzsre vonatkozó további szabályok 133

A címsorokra vonatkozó szabályok 134

Bekezdésstílusok 136

Az idézetblokkokra vonatkozó stílusok 137

Az em és az ő strong cimborája - már megint 138

Rövidítés 139

Kiemelés 140

Lábléc 144

A teljes stíluslap 146

Nyomtatási előnézet 147

Nyomtassuk ki! 148

A stíluslap kialakításának kezdete 148

A tartalom eltávolítása a display tulajdonság segítségével 149

A nyomtatási margók beállítása 150

A nyomtatási betűméret módosítása 151

A nyomtatáshoz használandó betűcsalád módosítása 153

A szövegbehúzás módosítása nyomtatáshoz 153

A teljes stíluslap 154

Gyakorlati példa 155

CSS tulajdonságok 156

Tegyük próbára magunkat! 157

Összefoglalás 158

7. fejezet Hivatkozások és hivatkozásstílusok

A webhely megszervezése 159

Az URL címek felépítése 161

Mappanevek 162

Kezdőlap 163

Az XHTML lap 165

Hivatkozás ugyanabban a könyvtárban lévő másik weblapra 166

Relatív és abszolút hivatkozások 170

Hivatkozás más alkönyvtárakban lévő weblapokra 174

Hivatkozás nem HTML fájlokra 181

Képek használata hivatkozásként 184

Elektronikus levelezési hivatkozások 186

Hivatkozás a weblapon belüli helyekre: névvel ellátott horgonyok 187

A CSS lap 191

Beágyazott hivatkozásstílusok módosítása 192

Hivatkozások formázása a background-image tulajdonság segítségével 201

Az éppen látható weblap jelzésére szolgáló formázás 202

Gyakorlati példa 204

CSS tulajdonságok 205

Tegyük próbára magunkat! 206

Összefoglalás 207

8. fejezet Multimédia, képek és képstílusok

Képek létrehozása és módosítása 210

JPEG vagy GIF? 211

Ötletek kezdőknek a képszerkesztő programok kezeléséhez 212

Az XHTML lap 219

Az img elem 220

Alapszintű navigációs sávok készítése 223

Fényképalbum tervezése 227

Reklámcsík készítése 229

Címsor készítése 230

Kép beszúrása a fényképalbumba 231

Átlátszó GIF képek 232

Munkára fel! 234

A CSS lap 235

A hivatkozások színe és díszítése 238

Hátterek 240

A méret számít! 241

A kép átméretezése a HTML kódban: a jó oldal 241

A kép átméretezése a HTML kódban: a rossz oldal 243

Közvetlen képhivatkozások 244

A törzs szövege 246

Multimédiás anyagok elhelyezése a weblapon 249

A bővítményekkel kapcsolatos gondok 250

Flash 251

QuickTime 253

Windows Media 256

Java kisalkalmazások 258

Gyakorlati példák 260

CSS tulajdonságok 262

Tegyük próbára magunkat! 262

Összefoglalás 262

9. fejezet Listák és listastílusok

Az XHTML lap 265

Meghatározáslisták 269

A számozott listák kezdőértéke 271

A CSS lap 272

A számozás nélküli listák felsorolásjelei 274

A felsorolásjelek helye 275

Vissza a meghatározáslistákhoz 276

Listák használata hivatkozásokként 277

A display tulajdonság 278

A navigációs elemek további formázása 280

Na de megváltozik-e, ha fölé állunk? 281

Vízszintes listák 282

És mi van a hivatkozásokkal? 287

Vissza a nav szakaszhoz 289

Tegyük változóvá! 289

Gyakorlati példa 290

A listákhoz használható CSS tulajdonságok 291

Tegyük próbára magunkat! 292

Összefoglalás 292

10. fejezet Táblázatok és táblázatstílusok

Mese az összegabalyodott táblázatokról 293

Az XHTML lap 295

A table címke jellemzői 297

A táblázat áttekinthetővé tétele 301

A CSS lap 307

A cella szélességének megadása 310

A táblázat címének formázása 311

A szöveg igazítása a cellákban 312

Még néhány XHTML címke: thead, tbody és tfoot 314

Gyakorlati példa 317

CSS tulajdonságok 317

Tegyük próbára magunkat! 318

Összefoglalás 318

11. fejezet Űrlapok és űrlapstílusok

Ami a parancsfájlokat illeti 321

Az XHTML lap 322

A form elem 325

Rejtett mezők 325

A fieldset elem 328

A textarea elem 330

A select lenyíló lista 331

Választógombok 333

A fájlfeltöltés engedélyezése a felhasználóknak 334

A checkbox elem 336

A tabindex jellemző 338

Az elküldő gomb 338

A mailto művelet használata 340

Táblázat használata az űrlap elrendezésére 342

A CSS lap 346

A fieldset elem formázása 347

A legend elem formázása 348

Bekezdések és elemcsoportnevek 349

A form elem háttérszíne 351

A parancsfájl-használatot bemutató példa háttere 352

Gyakorlati példa 353

Tegyük próbára magunkat! 354

Összefoglalás 354

12. fejezet A weblapok közzététele és ellenőrzése

Ingyenes kiszolgáló-tárterület keresése 358

Az FTP programok használata 359

Az engedélyek beállítása 363

Saját tartománynév 365

A webhely ellenőrzése 366

Az érvényesség-ellenőrző programok 367

Az olvashatóság ellenőrzése 368

A böngészőbővítmények igénybe vétele 370

A Document Object Model (DOM) 376

A keresőprogramok tájékoztatása arról, hogy létezünk 377

Ismerjük a webhely célközönségét 380

Összefoglalás 382

13. fejezet A CSS használata webnaplókhoz

A webnaplóírás előnyei 386

Hol lehet előfizetni webnaplóra? 387

Mit keressünk a webnaplókészítő programokban? 387

A webnapló készítésének elkezdése 388

A webnapló beállítása 391

Bejegyzés írása a webnaplóba 393

A sablon testreszabása 395

A DOCTYPE meghatározás megváltoztatása 397

A CSS lap 400

Új színséma 403

A forráskód megtekintése a Blogger webnaplók módosításánál 406

Webnaplózzuk ezt! 407

Tegyük próbára magunkat! 409

Összefoglalás 409

14. fejezet A tervezés alapjai

Kialakítás 411

Vizuális hierarchia 412

Még néhány szó a kontrasztról 414

Ismétlődés 416

Igazítás 417

Források 421

Gyakorlati példák 422

Összefoglalás 425

 

Szószedet 427

A CD tartalma 439

Tárgymutató 441

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver