Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
Programozzunk Visual Basic rendszerben!

Programozzunk Visual Basic rendszerben!

Kuzmina Jekatyerina - Dr. Tamás Péter - Tóth Bertalan:
Programozzunk Visual Basic rendszerben!


CD - melléklet - Interaktív CD melléklettel

Megjelenés: 2003 június
ComputerBooks Kiadó
448 oldal, bolti ár: 3500,- Ft

A könyv elfogyott
utánnyomás nem várható

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

A Microsoft Visual Basic 6.0 rendszer segítségével a 32-bites Windows rendszerek (95/98/NT/XP) alá fejleszthetünk alkalmazásokat. A Visual Basic programok objektumokra épülnek, és az egyes programrészek eseményvezérelten működnek. Az alkalmazás készítésekor a moduláris programépítés elvét követjük, és előre elkészített építőelemeket (komponenseket) használunk.

A Microsoft a fókuszba állította a Visual Basic rendszert, ami alkalmas lett az egyszerű alkalmazói programok fejlesztésére, akár valamelyik nagy Microsoft termék a WinWord vagy az Excel felügyelete alatt történő munkára, akár a professzionális felhasználásra például újrafelhasználható programkomponensek fejlesztésére. A Visual Basic-ben majdnem mindent meg lehet oldani, könnyen gyorsan és hatékonyan.

A fentiek tömören összegzik a Visual Basic azon jellegzetességeit, melyek megléte biztosítja, hogy napjainkra a Visual Basic az egyik leghatékonyabb és legegyszerűbb alkalmazás-fejlesztő rendszerré nőtte ki magát.

A Visual Basic programnyelv

Az eseményvezérelt programkód kialakításához a Visual Basic nyelvet használjuk. Az elnevezésben a Basic szó egy több mint 30 évvel ezelőtt született programozási nyelvet jelöl. Az eredeti BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) nyelvet a Dartmouth College tanárai dolgozták ki 1964-ben, azzal a céllal, hogy a diákokat programozásra oktassák. A nyelv igazi virágzását a 70-es években érte el, amikor a mikroszámítógépek alapvető programozási és rendszernyelvévé lépett elő. A 80-as években az tartotta életben, hogy a Microsoft a GW-Basic, illetve később a QBasic nyelvet beépítette az MS-DOS operációs rendszerébe. Természetesen a Basic nyelv az évek során egyre bővült, azonban alapvető jellegzetességei (kis erőforrásigény, egyszerűen megtanulható stb.), korlátai (interpreteres, nem támogatja a korszerű programozási módszereket stb.) megmaradtak.

A Windows 3.1 rendszer megjelenése után a Basic programozók lelkesen fogadták a Visual Basic 1.0 1991-es megjelenését. Ez a nyelv azonban már nem az MS-DOS alatt használt QBasic nyelv volt, bár továbbvitte annak bevált megoldásait.

A Visual Basic a kezdetektől fogva egy vizuális fejlesztőrendszerre épülő objektum-alapú nyelv volt. A Windows alkalmazások készítése azáltal vált gyorssá és egyszerűvé, például a C-nyelvű fejlesztéshez képest, hogy a programozó kész építőelemeket (komponenseket) használva alakíthatja ki saját alkalmazását. Ezen építőelemek (.VBX) modulok használata sokkal kevesebb ismeretet igényelt, mint a hagyományos API-t (alkalmazás-programozói felületet) használó fejlesztés. A kezdetektől fogva a Visual Basic programok szemére vetették a kész alkalmazások relatív lassúbb működését. Ennek oka, hogy a fejlesztőrendszer a fordítás során nem gépi kódot állított elő, hanem egy pszeudo kódot (P-kód), amelyet dinamikusan szerkeszthető könyvtárban (DLL) tárolt interpreter értelmezett. Ugyancsak korlátozta a fejlesztő munkáját, hogy a VBX komponenseket csak a Visual C++ rendszerrel lehetett előállítani.

Az évek folyamán a Visual Basic nyelv egyre bővült és lassan a Microsoft cég technológiai megoldásainak letéteményesévé vált. Ez azt jelenti, hogy komponensek segítségével a kezdő Windows-programozók is felhasználhatják a legbonyolultabb Windows alatti megoldásokat. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Visual Basic rendszer fejlődését, a táblázatban nem jelezzük a fejlesztői környezet folyamatos bővítését:

Visual Basic 1.0, 1991
    - VBX komponensek.

Visual Basic 2.0, 1992
     - még több VBX komponens.

Visual Basic 3.0, 1993
     - két változat (Standard és Professional Edition),
     - adatbázis-kezelés DAO (Database Access Objects), JET (Joint Engine Technology) adatbázismotor,        ODBC (Open Database Connectivity) nyitott adatbázis-kapcsolat, Crystal Report riportkészítő,
     - a VBA (Visual Basic for Applications) megjelenése az Excel rendszerben.

Visual Basic 4.0, 1995
    - három változat (32 -bites Standard, 16- és 32 -bites Professional és Enterprise Edition),
     - 16-bites VBX, és 32-bites OCX komponensek használata,
     - az OLE-automatizáció (automation) támogatása,
    - adatbázis-kezelés: adatkapcsolt (Data Bound) vezérlők, távoli adatobjektumok (RDO) és távoli adatvezérlők        (RCO) ügyfél-kiszolgáló rendszerek kialakításához,
     - erőforrásfájlok használatának támogatása,
    - Help-fordító,
    - Saját osztályok (class) készítése és tárolása a .CLS osztálymodulban,
     - a VB és a VBA verziók kompatibilitásának biztosítása,
     - a VBScript nyelv megjelenése,
    - nyelvi elemek: public és private deklarációk, with utasítás stb.

Visual Basic 5.0, 1997
     - három 32-bites változat (Learning, Professional és Enterprise Edition),
     - ActiveX-vezérlők előállításának lehetősége (.CTL modulok),
     - választási lehetőség a P-kódú és a natív (gépi) kódú futtatható állományok készítése között,
     - Internet elérést biztosító komponensek,
     - egy sor fejlesztést segítő újdonság (varázslók, nyomkövetés támogatása, súgó megjelenése a program         beírásánál stb.)
    - nyelvi elemek: enum konstansok, addressof operátor stb.

Visual Basic 6.0, 1998
    - adatbázis-kezelés: ActiveX adatobjektumok (ADO), automatikus adatkapcsolás, adatkörnyezet-tervező,         adatriport -tervező, többszintű adatelérés,
     - Internet: WebClass és dinamikus HTML-lapok tervezésének támogatása

Visual Basic.NET, 2002
     - megújult nyelv,
     - a Visual Basic új helyet foglal el a programnyelvek között.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

ELŐSZÓ

1.BEVEZETÉS

2. A VISUAL BASIC NYELV
   
2.1. A Visual Basic nyelv elemei
           2.1.1. A nyelv jelkészlete
           2.1.2. Kulcsszavak
           2.1.3. A program sorai
           2.1.4. Azonosítók
           2.1.5. Számok
           2.1.6. Szövegkonstansok
           2.1.7. Operandusok
           2.1.8. Operátorok
           2.1.9. Kifejezések
           2.1.10. A programozó megjegyzései a programban
    2.2. A Visual Basic alkalmazások felépítése
           2.2.1. Grafikus felhasználói felületű alkalmazás készítése
           2.2.2. Ablak nélküli Visual Basic alkalmazás készítése
           2.2.3. A Visual Basic programmodulok felépítése
           2.2.4. A minimális Visual Basic alkalmazás
    2.3. Változók, konstansok és adattípusok
           2.3.1. Változók deklarációja
                     2.3.1.1. A Private, a Public és a Static változó-deklarációk
                     2.3.1.2. A Deftípus utasítások
                     2.3.1.3. Implicit deklaráció
           2.3.2. Konstansok a Visual Basic-ben
           2.3.3. Adattípusok
                     2.3.3.1. Egész típusok
                     2.3.3.2.Valós típusok
                     2.3.3.3. A karaktersorozat-típusok
                     2.3.3.4. A variáns típus
                     2.3.3.5. Statikus tömbök
                     2.3.3.6. Dinamikus tömbök
                     2.3.3.7. A felhasználói típus
                     2.3.3.8. Objektum-referencia
           2.3.4. Típusazonosítás és típuskonverzió
                     2.3.4.1. Típusok azonosítása
                     2.3.4.2. Típuskonverziók
    2.4. Visual Basic kifejezések
           2.4.1. Egy- és kétoperandusú műveletek
           2.4.2. Elsőbbségi szabályok
           2.4.3. A műveletek csoportosítása
                     2.4.3.1. Aritmetikai műveletek
                     2.4.3.2. Logikai műveletek
                     2.4.3.3. Bitenként végzett logikai műveletek
                     2.4.3.4. Összehasonlító (relációs) műveletek
           2.4.4. Műveletek karaktersorozatokkal
           2.4.5. Műveletek idő- és dátumadatokkal
           2.4.6. Az osztály-hivatkozás operátor - Is
    2.5. Utasítások és vezérlési szerkezetek
           2.5.1. Szekvencia
                     2.5.1.1. Az értékadó utasítás
                    2.5.1.2. Eljáráshívás
                     2.5.1.3.A With utasítás
                     2.5.1.4.További szekvencia-elemek
           2.5.2. Szelekció
                     2.5.2.1. Az If utasítás
                     2.5.2.2. A Select Case utasítás
                     2.5.2.3. A Goto és Gosub utasítások
           2.5.3. Iteráció
                     2.5.3.1. A For…Next utasítás
                     2.5.3.2. A For Each…Next utasítás
                     2.5.3.3. A Do…Loop utasítások
                     2.5.3.4. A While…Wend utasítás
    2.6. Alprogramok készítése és használata
           2.6.1. Az alprogramok szerkezete és helye a Visual Basic programban
                     2.6.1.1. Kilépés az alprogramból
           2.6.2. Függvények és eljárások
                     2.6.2.1. Eljárások
                     2.6.2.2. Függvények
                     2.6.2.3. A függvények és az eljárások összehasonlítása
                     2.6.2.4. Rekurzív alprogramok
           2.6.3. Változók az alprogramokban
                     2.6.3.1. Lokális deklarációk
                     2.6.3.2. Modulszintű deklarációk
                     2.6.3.3. A változónevek érvényességi tartománya (hatóköre)
           2.6.4. Az alprogramok paraméterei
                     2.6.4.1. Értékparaméterek - az érték szerinti paraméterátadás
                     2.6.4.2. Referencia-paraméterek, a referencia szerinti paraméterátadás
                     2.6.4.3. A paraméterek és a függvényértékek típusa
                     2.6.4.4. Opcionális argumentumok
                     2.6.4.5. Tetszőleges számú argumentum használata
                     2.6.4.6. Nevesített argumentumok használata
                     2.6.4.7. DLL-ben tárolt alprogramok hívása
                     2.6.4.8. A CallByName() függvény
           2.6.5. Üzleti és pénzügyi számítások
    2.7. Objektumok a Visual Basic-ben
           2.7.1. Az objektumok felépítése
           2.7.2. Az előre elkészített objektumosztályok példányai
                     2.7.2.1. Formmásolatok létrehozása
                     2.7.2.2. Vezérlőelemek tömbje
                     2.7.2.3. Objektumok gyűjteménye (kollekciója, collection)
                     2.7.2.4. Rendszerobjektumok és -gyűjtemények
           2.7.3. Objektumok létrehozása a program futása során
                     2.7.3.1. Windows alatt regisztrált osztályok elérése
                     2.7.3.2. Saját osztályok definiálása

3. A VISUAL BASIC MINT A WINDOWS PROGRAMOZÁS ALAPESZKÖZE
   
3.1. Eseményvezérelt programépítés
           3.1.1. Az alkalmazások szerkezete
           3.1.2. A projekt
           3.1.3. A Visual Basic integrált fejlesztői környezete
                     3.1.3.1 Windows alkalmazás írása Visual Basic-ben
    3.2. A form az alkalmazások ablaka és környezete
           3.2.1. Az űrlap tulajdonságai
           3.2.2. A Form objektum metódusai
           3.2.3. A form eseményei
           3.2.4 Az App objektum
           3.2.5 A Screen objektum
    3.3 A vezérlőelemek használata
          3.3.1. A vezérlők csoportosítása
                    3.3.1.1. Alapvezérlők
                    3.3.1.2. ActiveX-vezérlők
          3.3.2. A vezérlőkről általában
                    3.3.2.1. A vezérlők közös tulajdonságai
                    3.3.2.2. A vezérlők működtetése programból
                    3.3.2.3. A vezérlők eseményei
                    3.3.2.4. A Frame (keret) vezérlő
          3.3.3. Az alapvezérlők használata
                    3.3.3.1. A Label (címke) vezérlő
                    3.3.3.2. A TextBox (szövegmező) vezérlő
                    3.3.3.3. A CommandButton (parancsgomb) vezérlő
                    3.3.3.4. A CheckBox (jelölőnégyzet) vezérlő
                    3.3.3.5. Az OptionButton (választógomb) vezérlő
                    3.3.3.6. A ListBox (lista) vezérlő
                    3.3.3.7. A ComboBox (kombinált lista) vezérlő
                    3.3.3.8. A ScrollBar (görgetősáv) vezérlők
                    3.3.3.9. Menük
   3.4. ActiveX-vezérlők használata
          3.4.1. A RichTextBox (bővített szövegmező) vezérlő
          3.4.2. A MaskEdBox (adatbeviteli sablon) vezérlő
          3.4.3. Az UpDown (léptető) vezérlő
          3.4.4. A Slider (csúszka) vezérlő
          3.4.5. A ProgressBar (munkafolyamat-kijelző) vezérlő
          3.4.6. Az MSFlexGrid (rugalmas táblázat) vezérlő
   3.5. Vezérlőtömbök, objektumgyűjtemények
          3.5.1. Vezérlőtömbök használata
          3.5.2. Objektumgyűjtemények használata

4. PÁRBESZÉDABLAKOK, SDI ÉS MDI ALKALMAZÁSOK
   
4.1. Párbeszédablakok használata
           4.1.1. A párbeszédablakok megjelenítése és tulajdonságaik
           4.1.2. Speciális párbeszédablakok
                     4.1.2.1. Névjegy (About Dialog) párbeszédablak
                     4.1.2.2. Bejelenkezés (Log In Dialog) párbeszédablak
                     4.1.2.3. Opciók beállítása (Options Dialog) párbeszédablak
                     4.1.2.4. Logókép (Splash Screen)
                     4.1.2.5. Napi tippek (Tip Of Day) párbeszédablak
                     4.1.2.6. További beépített párbeszédablakok
                     4.1.2.7. InputBox és MsgBox párbeszédablakok használata
                     4.1.2.8. Általános párbeszédablak használata
    4.2. A Visual Basic alkalmazáskészítő varázsló használata
    4.3. Párhuzamos munka több dokumentummal (MDI alkalmazások)
           4.3.1. MDI alkalmazások készítése
           4.3.2. MDI gyermekablakok elrendezése
           4.3.3. Az MDI ablakok menüi
           4.3.4. A Toolbar vezérlő
           4.3.5. MDI alkalmazás készítése

5. A VISUAL BASIC GRAFIKUS LEHETŐSÉGEI, MULTIMÉDIA
   
5.1. Alapfogalmak
           5.1.1. Koordináta-rendszerek
                     5.1.1.1. Állandó léptékű koordináta-rendszerek
                     5.1.1.2. Felhasználói léptékű koordináta-rendszerek
                     5.1.1.3. A koordináta-rendszerek kezdőpontja
           5.1.2. Színek
           5.1.3. Rajzolási mód
           5.1.4. Vonalvastagság és vonaltípus
           5.1.5. A kifestési stílus
           5.1.6. Bitképek
                     5.1.6.1. A Picture objektum
                     5.1.6.2. Bitképek betöltése és kimentése
           5.1.7. Betűtípusok
           5.1.8. A hardvereszközök adatai
    5.2. Grafikus vezérlők használata
           5.2.1. Vonalhúzás a Line vezérlővel
           5.2.2. Alakzatok rajzolása a Shape vezérlővel
           5.2.3. Bitképek használata az Image vezérlővel
    5.3. Rajzolás grafikus metódusokkal
           5.3.1. Rajzolás a grafikus objektumok ablakában
                     5.3.1.1. Újrafestés - a Paint esemény és a Refresh metódus
                     5.3.1.2. Állandó grafika, az AutoRedraw tulajdonság
                     5.3.1.3. Az érvénytelen területek kezelése - a ClipControls tulajdonság
                     5.3.1.4. Az AutoRedraw, a ClipControls és a rétegek
                     5.3.1.5. A rajzolás módjának beállítása, az aktuális pozíció
           5.3.2. Grafikus metódusok
                     5.3.2.1. Az ablak tartalmának törlése
                     5.3.2.2. Pontok megjelenítése
                     5.3.2.3. Egyenes vonalú alakzatok rajzolása
                     5.2.3.4. Görbevonalú alakzatok rajzolása
                     5.2.3.5. Szöveges információk megjelenítése
                     5.2.3.6. Képek megjelenítése
           5.3.3. Kapcsolat az GDI-vel
    5.4. Nyomtatás
           5.4.1. A nyomtatók jellemzői
                     5.4.1.1. A nyomtatás minősége
                     5.4.1.2. Papírbeállítások
                     5.4.1.3. Hardveradatok
           5.4.2. Az form nyomtatása
           5.4.3. Nyomtatás futás közben
    5.5. Programkészítés grafikus metódusokkal
           5.5.1. Programkészítés grafikus metódusokkal
           5.5.2. Bitképek erőforrásban
           5.5.3. Az MSChart komponens
    5.6. A Visual Basic mint multimédiás fejlesztőeszköz
           5.6.1. Médiaállományok lejátszása az MMControl segítségével
           5.6.2. AVI állományok megjelenítése az Animation komponenssel
           5.6.3. WAV állományban tárolt hangok lejátszása API segítségével
           5.6.4. Animációkészítés az ImageList vezérlővel
           5.6.5. Animáció a PictureClip vezérlővel

6. ALKALMAZÁSOK KÖZÖTTI ADATKAPCSOLATOK
   
6.1. A vágólap használata
    6.2. A dinamikus adatcsere (DDE)
           6.2.1. A hálózati kapcsolatok - NetDDE
           6.2.2. DDE használata a Visual Basic-ben
    6.3. Az OLE-tároló csatolt dokumentumok kezelésére
    6.4. Az OLE vidd és dobd (drag and drop) lehetőségei
    6.5. ActiveX-komponensek
           6.5.1. Az OLE-, az ActiveX- és a COM-technológia alapjai
                     6.5.1.1. Alapfogalmak
                     6.5.1.2. A komponensek típusai
                     6.5.1.3. Tulajdonságok, metódusok és események
                     6.5.1.4. Származtatási lehetőségek
                     6.5.1.5. A kapcsolódási felület (interface),és a regisztráció
           6.5.2. Önálló kódkomponensek - az OLE-automatizmus
                     6.5.2.1. OLE-automatizmus a Microsoft alkalmazásokban
           6.5.3. Programon belüli ActiveX-kódkomponensek
           6.5.4. ActiveX-vezérlők készítése
           6.5.5. ActiveX-dokumentumok készítése

7. A VISUAL BASIC ADATKEZELÉSI LEHETŐSÉGEI
   
7.1. Hagyományos állománykezelés
           7.1.1. Szekvenciális állományok
           7.1.2. Tetszőleges elérésű állományok
           7.1.3. Bináris állományok
           7.1.4. Elérési korlátozások
    7.2. Objektumos állománykezelés - File System Objects
    7.3. Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése
           7.3.1. Az adatbázisokról röviden
           7.3.2. Adatbázis-kezelés ADO (Active Data Objects) segítségével
                     7.3.2.1. Adatkezelés az Enterprise eszközök segítségével
                     7.3.2.2. Adatkezelés az ADOdc vezérlőelem felhasználásával
                     3.7.3.3. Adatelérés az ADODB.Recordset objektum segítségével
           7.3.3. Adatbázis-kezelés "hagyományos" (nem ADO-alapú) vezérlőelemekkel
                     7.3.3.1. A Data vezérlőelem
                     7.3.3.2. Az adatkapcsolt vezérlők használata
          7.3.4. A Data Form Wizard használata
          7.3.5. A DataReport jelentéskészítő használata
          7.3.6. Az DAO objektummodell alkalmazása

8. WEB-ALKALMAZÁSOK FEJLESZTÉSE
   
8.1 Webböngésző alkalmazás készítése
    8.2. DHTML alkalmazások készítése
    8.3 IIS-alkalmazások készítése
    8.4. VBScript beágyazása HTML dokumentumokba
    8.5. Internet Transfer vezérlőelem
    8.6. Winsock - TCP/IP-illesztőkapu
I
RODALOMJEGYZÉK

TÁRGYMUTATÓ

F1. LOCAL SQL (CD)

F2. A FORMAT FÜGGVÉNY (CD)

F3. SÚGÓRENDSZER KÉSZÍTÉSE VISUAL BASIC ALKALMAZÁSOKHOZ (CD)

F4. VISUAL BASIC 6 KULCSSZAVAK CSOPORTOSÍTÁSA (CD)

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver