Főoldal | Könyvlista | Gyorskereső

Átmenetileg a rendelés és szállítás szünetel
Tanuljuk együtt az informatikát! - ECDL elméleti modul

Tanuljuk együtt az informatikát!

ECDL elméleti modul

Czenky Márta - Tamás Péter - Vágási János:
Tanuljuk együtt az informatikát!
ECDL elméleti modul

CD - melléklet - a könyvhöz CD melléklet tartozik

Megjelenés: 2003 augusztus
ComputerBooks Kiadó
326 oldal, bolti ár: 3495,- Ft

A könyv elfogyott
utánnyomás nem várható

A könyv ismertetése

Vissza a lap tetejére | A könyv tartalomjegyzéke

Ön biztosan nem járatlan az informatikában, ha ECDL vizsgát szeretne tenni. De ismeri-e a petabájt vagy terabájt fogalmakat, a tizenhatos számrendszer számjeleit és szerepét, a ROM és a RAM memória mellett a flash- és a cache-memória alkalmazási területeit, az Internet kapcsán az URL, a DNS vagy az FTP jelentését? Tudja-e, hogy mi a különbség a kliens-szerver és egyenrangú hálózat között, hogy mi a szerepe a routernek, a hubnak a számítógépes hálózatokban, mi a protokoll, és mit takar az OSI modell fogalom? Az Access programból valószínű jól ismeri a relációs adatbázis táblázatait, de vajon tudja-e, hogy mit jelent az idegen kulcs, kaszkád-módosítás és -törlés, a Null érték, és milyen célra szolgál az SQL nyelv? Ismeri-e a programozási nyelvek felépítését, fajtáit, a programfejlesztés lépéseit, beleértve a fordítás és programszerkesztés folyamatát is? Tudja-e, hogy mi a különbség a bittérképes és vektoros grafika között, mit jelent az AVI vagy MP3 rövidítés, avagy a kereskedelemnek milyen formája a B2B? Tisztában van-e azzal, hogy egy szoftver megvásárlása vagy letöltése mire jogosítja, vagy, hogy mit jelent személyes adatainak védelme?
Az ECDL vizsga első modulja az információ-technológiai alapismeretek, de ezt a modult választhatja akkor is, ha ECDL Start bizonyítványt kíván szerezni. Az ajánlott könyv ennek a modulnak a témaköreit dolgozza fel.
A hardver és a rendszerszoftver ismereteken kívül tárgyalja a rendszerközeli és a legfontosabb alkalmazói szoftvereket is, mint adatbázis-kezelés, programfejlesztés, víruskereső és tömörítő programok. Foglalkozik a könyv a számítógépes hálózatokkal, az Internettel és az elektronikus levelezéssel. Az operációs rendszerek elméleti ismereteinek összefoglalásán túlmenően három operációs rendszert is bemutat. A tananyag részét képezi még az adatábrázolás, a számítástechnika-történet, a szerzői jog, az adatvédelem, a multimédia, az elektronikus kereskedelem és a számítógépes munkavégzés ergonomikus követelményei.
A könyv alapja a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján és a Heller Farkas Főiskolán tartott előadássorozat, melynek keretében igyekeztünk napjainkban is korszerűnek tekinthető tananyagot összeállítani. A könyv tematikáját úgy állítottuk össze, hogy az a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának informatikai alapoktatásában is használható legyen. Ezért foglalkozunk az adatbázis-kezelés, szoftverkészítési alapismeretek és számítógépes grafika témakörökkel is.
A könyv CD-melléklete egy kikérdező és vizsgáztató programot, valamint több száz tesztkérdést magában foglaló adattárat tartalmaz. Ezzel szeretnénk segíteni az Olvasót a tananyag elsajátításának ellenőrzésében, a tanár kollégáknak pedig egy korszerű vizsgáztatási módszert kívánunk bemutatni. A programnak meg lehet adni, hogy mely témakörből tegye fel a kérdéseket, és meg lehet határozni a kérdések számát is. A rendelkezésre álló kérdések közül véletlenszerűen teszi fel a meghatározott számú kérdést. A kiértékelés után pedig lehetőséget biztosít a jó válaszok megtekintésére is.

A könyv tartalomjegyzéke

Vissza a lap tetejére | A könyv ismertetése

Előszó

1. Bevezetés

    1.1 Kommunikáció és informatika
    1.2 A számítógép
    1.3 Szoftver
    1.4 Számítógépek osztályozása
    1.5 A számítástechnika története
         1.5.1 A nulladik generáció, 1946-ig
         1.5.2 Az első generáció, 1946-1954
         1.5.3 A második generáció, 1955-1964
         1.5.4 A harmadik generáció, 1965-1974
         1.5.5 A negyedik generáció, 1975-től 1979-ig
         1.5.6 Az ötödik generáció, 1980-tól
         1.5.7 A magyarországi számítástechnika története

2. Hardverismeretek
    2.1 Adatok és ábrázolásuk
          2.1.1 Tárolási egységek
          2.1.2 Számrendszerek
          2.1.3 Adattípusok
          2.1.4 Numerikus adatok ábrázolása
          2.1.5 Karakterek kódolása
          2.1.6 Logikai adatok ábrázolása
    2.2 A számítógépek elvi felépítése és működése
    2.3 A központi egység
          2.3.1 A központi tár
          2.3.2 A processzor
   2.4 Adatbevitel
         2.4.1 Közvetett adatbevitel
         2.4.2 Félig közvetlen adatbevitel
         2.4.3 Közvetlen adatbevitel
   2.5 Adatkivitel
         2.5.1 Képernyő
         2.5.2 Nyomtató (printer)
                  2.5.2.1 A szalagos nyomtató
                  2.5.2.2 Mátrixnyomtató
                  2.5.2.3 Lézernyomtató
                  2.5.2.4 Tintasugaras nyomtató
                  2.5.2.5 Hőnyomtató
         2.5.3 Rajzgép (plotter)
   2.6 Adattárolás
         2.6.1 Mágneses tárak
                  2.6.1.1 Mágnesszalagos tárolás
                  2.6.1.2 Mágneslemezes tárolás
        2.6.2 Optikai tárak
        2.6.3 Magneto-optikai tárak
  2.7 Input / output rendszer
  2.8 Számítógépek osztályozása és fejlődési tendenciák

3. Alapszoftver
    3.1. Számítógépes üzemmódok
    3.2. Felhasználási formák
    3.3. Operációs rendszerek
           3.3.1. Erőforrások kezelése
                     3.3.1.1. Folyamatok kezelése
                     3.3.1.2. Ütemezés
                     3.3.1.3. Megszakítások
                     3.3.1.4. Memóriakezelés
                     3.3.1.5. Perifériák kezelése
           3.3.2. Programok futtatása
           3.3.3. Eszközazonosítás
           3.3.4.Fájlrendszer kezelése
           3.3.5. Adatvédelem
           3.3.6. A felhasználói interfész
           3.3.7. Hibakezelés
    3.4. Az operációs rendszer segédprogramjai
    3.5. Operációs rendszerek a gyakorlatban
           3.5.1. UNIX
                     3.5.1.1. Be- és kijelentkezés
                     3.5.1.2. Fájlrendszer és eszközazonosítás
                     3.5.1.3. A parancsnyelv
                     3.5.1.4. Adatvédelem
                     3.5.1.5. Segédprogramok
           3.5.2. MS-DOS
                     3.5.2.1. Fájlrendszer és eszközazonosítás
                     3.5.2.2. Parancsnyelv
                     3.5.2.3. Adatvédelem
                     3.5.2.4. Segédprogramok
          3.5.3. A Microsoft Windows
                    3.5.3.1. Fájlrendszer és eszközazonosítás
                    3.5.3.2. Grafikus felhasználói felület
                    3.5.3.3. Adatvédelem
                    3.5.3.4. Felépítés
                    3.5.3.5. Rendszereszközök
                    3.5.3.6. Segédprogramok

4. Számítógépes hálózatok és kommunikáció
    4.1. Számítógépes hálózatok
           4.1.1. A kiszolgáló számítógép
           4.1.2. Az ügyfél számítógép
           4.1.3. Hálózati architektúrák
           4.1.4. Hálózatok területi tagoltsága
           4.1.5. Kapcsolási módok
                     4.1.5.1. Vonalkapcsolt hálózatok
                     4.1.5.2. Üzenetkapcsolt hálózatok
                     4.1.5.3. Csomagkapcsolt hálózat
           4.1.6. Topológiák
                     4.1.6.1. Pont-pont kapcsolat
                                  4.1.6.1.1. Csillag topológia
                                  4.1.6.1.2. Gyűrű topológia
                                  4.1.6.1.3. Fa topológia
                     4.1.6.2. Üzenetszórásos hálózat
                                  4.1.6.2.1. Sín topológia
                                  4.1.6.2.2. Gyűrű topológia
                                  4.1.6.2.3. Csillag topológia
           4.1.7. Lokális hálózatok közötti kapcsolat
           4.1.8. Kapcsolt telefonvonal
    4.2. A hálózatok fizikai közege
           4.2.1. Vezetékes átviteli közeg
           4.2.2. Vezeték nélküli átviteli közeg
    4.3. Protokoll
           4.3.1. ARCnet protokoll
           4.3.2. Ethernet protokoll
           4.3.3. FDDI protokoll
           4.3.4. NETBEUI protokoll
           4.3.5. IPX/SPX protokoll
           4.3.6. A TCP/IP protokoll
           4.3.7. HTTP protokoll
           4.3.8. SMTP protokoll
           4.3.9. FTP protokoll
           4.3.10. TelNet protokoll
    4.4. A TCP/IP címzési módjai
           4.4.1. Címzési osztályok
           4.4.2. DNS
    4.5. Internet
           4.5.1. Azonosítás az Interneten
           4.5.2. World Wide Web
                     4.5.2.1. A Weblapok alapelemei
                     4.5.2.2. HTML nyelv
                     4.5.2.3. Böngésző programok
                     4.5.2.4. Keresés a weben
           4.5.3. Elektronikus levelezés
                     4.5.3.1. Az elektronikus postaláda és címe
                     4.5.3.2. Levelező programok általános felépítése
                     4.5.3.3. Az Outlook Express levelező program
                                  4.5.3.3.1. Idenditások és Internetes fiókok kezelése
                                  4.5.3.3.2. Az Outlook Express felhasználói felülete
                                  4.5.3.3.3. Levelek fogadása és küldése
                                  4.5.3.3.4. Hírcsoportok kezelése
                                  4.5.3.3.5. A címjegyzék használata
                                  4.5.3.3.6. Az Outlook Express program beállításai
                     4.5.3.4. Csoportos levelezések
                                  4.5.3.4.1. Levelezési listák
                     4.5.3.5. Adatbiztonság
                     4.5.3.6. Hálózati levelezési kultúra
           4.5.4. Hírcsoportok
           4.5.5. FTP és Archie
           4.5.6. Gopher
           4.5.7. Telnet
           4.5.8. WAIS
           4.5.9. Beszélgetés a hálózaton
           4.5.10. Internetes csoportmunka

5. Szoftverkészítési alapismeretek
    5.1. Adatszerkezetek
           5.1.1. Elméleti adatszerkezetek
           5.1.2. Absztrakt tárolási adatszerkezetek
           5.1.3. Asszociatív adatszerkezetek
                     5.1.3.1. A tömb
                     5.1.3.2. A ritkamátrix
                     5.1.3.3. A tábla
           5.1.4. Szekvenciális adatszerkezetek
                     5.1.4.1. Jelsorozat
                     5.1.4.2. Verem
                     5.1.4.3. Sor
           5.1.5. Hierarchikus adatszerkezetek
                     5.1.5.1. Fa
                     5.1.5.2. Bináris fa
                     5.1.5.3. Kiegyensúlyozott fa
                     5.1.5.4. M-utas keresési fa
           5.1.6. Hálós adatszerkezetek
                     5.1.6.1. Irányított gráf
                     5.1.6.2. Hálózat
   5.2. Algoritmusok
          5.2.1. Algoritmus fogalma és algoritmus leíró eszközök
          5.2.2. Algoritmizálási mintafeladat
          5.2.3. Algoritmusok osztályozása
   5.3. Programozási nyelvek
          5.3.1. Programozási nyelvek generációi és típusai
          5.3.2. A magas szintű programozási nyelvek jellemzői
          5.3.3. Szintaktika és szemantika
   5.4. A programok felépítése
          5.4.1. Utasítások
          5.4.2. Alprogramok
          5.4.3. Adattípusok
                    5.4.3.1. Elemi adattípusok
                    5.4.3.2. Összetett adattípusok
                                 5.4.3.2.1. Karaktersorozat (string)
                                 5.4.3.2.2. Halmaz
                                 5.4.3.2.3. Tömb
                                 5.4.3.2.4. Rekord
                                 5.4.3.2.5. Objektum
                                 5.4.3.2.6. Fájl
                                 5.4.3.2.7. Dinamikus adattípus
   5.5. Szoftverfejlesztés
          5.5.1. A szoftver élettartama
          5.5.2. A probléma elemzése
          5.5.3. Tervezés
          5.5.4. Implementáció
          5.5.5. A programfejlesztői munka lépései
          5.5.6. Tesztelés
          5.5.7. Dokumentálás

6. Informatika a mindennapokban
    6.1.Adatbázis-kezelés
          6.1.1. Adatbázis-kezelő rendszerek
          6.1.2. Adatmodellek
                    6.1.2.1. Modellezési alapfogalmak
                    6.1.2.2. Az adatmodellek fajtái
          6.1.3. Egyed-kapcsolat modell
          6.1.4. Relációs adatmodell
                    6.1.4.1. Integritási kényszerek
                    6.1.4.2. Normalizálás
                    6.1.4.3. A relációs adatbázis objektumai
                    6.1.4.4. Relációs műveletek
          6.1.5. Egyed-kapcsolat modell átírása relációs modellbe
          6.1.6. Az SQL nyelv
   6.2. Alkalmazói szoftverek
          6.2.1. Word
          6.2.2. Excel
          6.2.3. PowerPoint
          6.2.4. Számítógépes vírusok és antivírus programok
                    6.2.4.1. Egy kis vírustörténelem
                    6.2.4.2. Vírusok felépítése
                    6.2.4.3. Vírusok osztályozása
                    6.2.4.4. Vírusjellegű programok
                    6.2.4.5. Vírusvédelmi módszerek
                    6.2.4.6. Felhasználói teendők a vírusfertőzöttség megakadályozására
          6.2.5. Tömörítő programok
                    6.2.5.1. Veszteségmentes tömörítési eljárások
                    6.2.5.2. Veszteséges tömörítési eljárások
                    6.2.5.3. Veszteségmentes fájl- és lemeztömörítés
                                 6.2.5.3.1. Röptömörítők
                                6.5.2.3.2. Dinamikus programtömörítők
                                 6.5.2.3.3. Általános fájltömörítők
                    6.2.5.4. Multimédia adatok tömörítése
   6.3. A számítógépes grafika alapjai
          6.3.1. Alapfogalmak
                    6.3.1.1. Raszter- és vektorgrafika
                    6.3.1.2. Színek, színmodellek
                    6.3.1.3. A grafikus alkalmazások egyszerű objektummodellje
          6.3.2. Grafikus adatok tárolása
                    6.3.2.1. Képi adatok tárolása
                    6.3.2.2. Grafikus tárgymodellek
                                 6.3.2.2.1. Élmodell
                                 6.3.2.2.2. Felületmodell
                                 6.3.2.2.3. Testmodell
                                 6.3.2.2.4. Paraméteres és variációs tervezés adatai
                                 6.3.2.2.5. Alaksajátosságok
          6.3.3. Megjelenítés, feldolgozás
                    6.3.3.1. Képi adatok feldolgozása
                                 6.3.3.1.1. Szűrések
                                 6.3.3.1.2. Vágás élkeresés
                    6.3.3.2. Térbeli modellek képernyőképe
                                 6.3.3.2.1. Leképezés térből a síkba
                                 6.3.3.2.2. Window-Viewport transzformáció
                                 6.3.3.2.3. Megjelenési algoritmusok
   6.4. Multimédia
          6.4.1. A multimédia hardverkövetelményei
          6.4.2. Multimédia alkalmazás alkotóelemei
                    6.4.2.1. Szöveges anyagok
                    6.4.2.2. Képanyagok és grafikák
                    6.4.2.3. Hanganyagok
                    6.4.2.4. Animáció
                    6.4.2.5. Videóanyagok
          6.4.3. Multimédia termékek fejlesztése
   6.5. Elektronikus kereskedelem
          6.5.1. Az elektronikus kereskedelem fajtái
          6.5.2. Elektronikus piactér
   6.6. Amit a szoftverek felhasználásáról tudni kell
   6.7. Adatvédelem
   6.8. Számítógépes környezet
          6.8.1. Hardver ergonómia
                    6.8.1.1. Számítógépes terem
                    6.8.1.2. Világítás
                    6.8.1.3. Tükröződés és fényvisszaverődés
                    6.8.1.4. Zaj
                    6.8.1.5. Klíma
                    6.8.1.6. Sugárzás
                    6.8.1.7. Asztal
                    6.8.1.8. Szék
                    6.8.1.9. Képernyő
                    6.8.1.10. Billentyűzet
                    6.8.1.11. Egér
                    6.8.1.12. Kézirattartó
          6.8.2. Szoftver-ergonómia
          6.8.3. Munka- és tűzvédelem
 
Irodalomjegyzék

Tárgymutató

Vissza a lap tetejére

mesekönyv

szoftver